vissza a cimoldalra
2018-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4393)
Zenei események (995)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1548)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1193)
Edita Gruberova (3063)
modern eszement rendezesek (215)
Élő közvetítések (7599)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3026)
Erkel Színház (9494)
Callas (443)
Franz Schmidt (3242)
Szkrjabin (539)
Momus-játék (5563)
Operett, mint színpadi műfaj (3778)
Jonas Kaufmann (2313)
Pantheon (2285)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Callas-Netrebko szindróma – Anna Netrebko budapesti koncertje kapcsán
Operatikus, 2016-09-30 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Anna Netrebko Budapesten Számtalan párhuzam és ellentét kapcsolja össze Anna Netrebkót Maria Callassal. Mindketten saját korszakuk legkiemelkedőbb operasztárjai. Akiknek a nevét ráadásul még az operán túli világ is ismeri. Mindketten erős nőiséget képviselnek, nemcsak a rajongók, hanem a férfiak tömegei is a lábuk előtt hevernek. Ennek megfelelően életük gáláns és kevésbé emelkedett kapcsolatokkal és kalandokkal van tele, amelyeknek egy része szorosan kapcsolódik színpadi karrierjükhöz.

Mindketten nagyon fiatalon debütáltak. Anna Jurjeva 22, Maria Ána Sofia Kekília mindössze 17 esztendősen. Viszont Netrebko ma, 45 évesen karrierje csúcsán van, Callas viszont ennyi idősen már régen befejezte színpadi pályafutását. Callas fiatalon kövér volt, majd 1953-ra lefogyott és onnantól színpadi tüneményként létezett. Netrebko fiatalon olyan volt, mint egy manöken, amire a rendezők erőteljesen építettek, így született meg többek között Willy Decker salzburgi 2005-ös Traviatája, az utóbbi évtizedek legnagyobb operaelőadása. Ám az utóbbi években fölszedett néhány kilót, nemcsak hangja, de alakja is teltebbé vált. Egyidejűleg szerepkört váltott.

Egyéb egyezésekről később.

Netrebko a minap debütált Budapesten. MÜPA-beli koncertjén nemhogy élénk bejövő taps, de egyenesen bejövő bravózás fogadta. „Nagyon vártunk már Anna!” - üzente neki a közönség. Gondolom, a világon mindenütt hasonlóan fogadják, ezért nem hiszem, hogy ez őt különösen meghatotta volna. Mindenesetre nem csinált belőle faxnit, mosolygott, integetett és énekelt.

Nagyszerűen.

Adriana első áriájával kezdett Cilea művéből, egyfajta művészi ars poeticaként. Netrebko hangja gyönyörű, telt, gömbölyű, éneklése fölényesen magabiztos. Szopránja (Callassal ellentétben) törésmentesen szól a teljes terjedelemben és dinamikában. Ráadásul nyomban fölmérte a kitűnő akusztikát, és bátran énekelte körbe a termet. Éppen annyit játszott, amennyit a pódium kibír. (Két ruhakölteményének elemzését a fórumozó hölgyekre bízom.)

A másik, ami Annát összekapcsolja Mariával, az erős egyéniség. Bármit énekel, sőt bármit csinál, az valamilyen, figyelni kell rá, sőt legtöbbször magával ragad. Callas görög tragika volt, Mimijéből vagy Laurettájából is az eleve elrendeltség sugárzik, mindig a sors nagy terhe alatt rogyadozik. Netrebko emberibb, változékonyabb, időnként léhább. Ugyanakkor a személyiség elsöprő ereje sok hallgatójuk számára elfedi a zeneiség kivételesen magas színvonalát.

Netrebko hajszálpontosan ragadja meg minden áriának a zenei karakterét. Nedda lelkesedése egy madárka iránt egyenesen fokozza egy megnyomorított fiatal nő szabadságvágyává. Hangja egyre intenzívebben eksztatikusabban szól. Boito Margitjának önvádjai nagy drámai erővel zúgnak. Legteljesebben Catalani Wally áriájában tudott megnyilatkozni, ahol egyéniségének és hangjának mind drámai mind lírai oldalát egy számon belül mutattat meg. Netrebko soha nem volt vérbeli lírai szoprán. Hangja mindig is sötét tónusú volt, édességtől mentes. Karaktere is változatosabb, karcosabb.

Jager Bignamimi nagyon jófejű karmester, a teljes programot kívülről dirigálta. A zenekaron, mint zongorán játszva kísérte az énekeseket. A szólószámokban, különösen A végzet hatalma nyitányban és a Manon-Intermezzóban nem drámai folyamatokat akart megmutatni, hanem egy jólkomponált zeneszámot szép, kereken, minél kiegyenlítettebben, hatásosabban elénk állítani. Az összes finálét jó csinnadrattásra fokozta föl, hogy nagyobb legyen a taps.

Netrebko férje, Yusif Eyvazov nem is olyan rossz tenor. Hangja fényes, biztonságosan szól, bár a középregiszterében van valami bádogosmester-jelleg. A magasság is megvan (A Nessun dorma H-jával körbefordul a színpadon), szív is dobog a keblében, zenei megoldásokat is használ. Ám ezek a dolgok nála valahogy külön léteznek.

Decrescendót énekel, mert hallotta, hogy az hatásos. Szenvedélyes effektusokat használ, mert azzal próbálja kifejezni elragadtatottságát. Különösen föltűnő ez Netrebko mellett, akiben mindez csodálatos egységben, szételemezhetetlenül van meg. Ami szól, az mindig a lelkünkből szól, minden effektus magától kerül a helyére. Minden a kifejezést szolgálja, miközben úgynevezett kifejezésnek nyoma nincs, csak egy ember nyilatkozik meg.

Yusif minden száma csigalassú, nyúlik, mint a rétes, az ember azon gondolkodik, hogy a tenor kérte, hogy bővebben zengethessen, vagy csak engedett a dirigens rossz ízlésének. Netrebkónál minden tempó a helyén van. (Avagy voltaképpen ez is lassú, csak ő megtölti és nem tűnik föl?)

Együtt éneklik a Vágyom egy nő után-t, a Non ti scordar di me-t, közben kedvesen évődnek. Az Andrea Chénier fináléja viszont igazi drámai jelenet, itt fáj fülünknek a nagy különbség. Ha a Vicino a te-ben gyönge a tenor, nyomban Corellire kezdek vágyakozni, ha közepes, akkor csak Del Monacóra. Most Franco hangja szólalt meg a képzeletemben. Netrebko elragadó Maddalena lehetne, reméljük, elénekli egyszer Kaufmann oldalán.

Ráadásnak megteszi régi, jó száma, Szilvia belépője a Csárdáskirálynőből, a felvételekről ismert meztélábas tánccal. Ám ez inkább ront, mint javít a koncert összképén.

A koncertén, amelyen korunk nagy énekesnője nyűgözött le bennünket. Aki – Callassal ellentétben – bemutatkozott Budapesten.

Anna Netrebko Budapesten
© Posztós János, Müpa

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Liszt-kukacok Akadémiája

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Asztalos Bence (hegedű), Gábos Judit (zongora), Kertész György (cselló)
CSAJKOVSZKIJ: Évszakok, op. 37b (átirat zongoratrióra)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Csajkovszkij: A diótörő - szvit

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Vámosi Katalin, Simon Krisztina, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Bajor Filharmonikusok Ifjúsági Zenekarának fúvósai
Vezényel: Mark Mast
J.S. BACH: Karácsonyi Oratórium BWV 248 I., II., III. kantáta

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Karvezetés vizsgakoncert
Sweelinck: Angelus ad pastores ait – motetta
Bruckner: Pange lingua – himnusz
Vezényel: Varga Áron
Croce: Triaca musicale – Mascheratta de' gratiani
Rheinberger: Waldblumen, op. 124 – 1. Abend am Meer
Kodály: Adventi ének
M. Haydn: Missa Tempore Quadragesimae – 2. Credo
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Gerály Anna Borbála
Hauptmann: Du bist ja doch der Herr, op. 42/4
Liszt: Ave Maria
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Schnell Máté
Willaert: Vecchie letrose non valete niente – canzona
Haydn: Abendlied zu Gott, Hob. XXVc:9
Stanford: O living Will, that shalt endure
Kodály: Szép könyörgés
Közreműködik: Magyar Valentin (zongora)
Vezényel: Zsíros Levente
A koncerten közreműködik a Zeneakadémia hallgatóiból alakult kórus.

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - balett

18:00 : Budapest
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Díszterme

Budapesti Vonósok
vezényel: Kovács Zoltán
koncertmester: Soltész Ágnes
művészeti vezető: Botvay Károly
Karácsonyi koncert a Weiner Konzervatórium ifjú szólistáival
J.S. BACH: IV. Brandenburgi verseny I. tétel
Seres Barbara, Boros Adrienn (fuvola)
ALBINONI: d-moll Concerto II-I. tétel
Pávási Nikolett (oboa)
HAYDN: C-dúr gordonka verseny III. tétel
Bognár Domonkos (gordonka)
MOZART: Don Ottavio „Dalla sua pace” áriája (Don Giovanni)
Papp Viktor (ének)
VIVALDI: C-dúr concerto-t (RV444) II. I. tétel
Lajkó Ivett (blockflöte)
QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny I. tétel
Kurcsák Viktória (fuvola)
LALO: Spanyol szimfónia I. tétel
Mákszem Fanni (hegedű)
TELEMANN: e-moll Concerto I-II. tétel
Drahos Balázs (trombita)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csala Éva (gordonka), Vimláti Judit (fuvola), Tarnai Dávid (ének)
Ad Libitum Gitáregyüttes
konferál: Bárkányi Judit
Klasszikus gitárzene a reneszánsztól a XXI. század zenéjéig.

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában
VERDI: Traviata

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Pozsonyi úti Református Templom

Sümegi Eszter, Pataki Adorján , Fellegi Balázs
Haydn Filharmónia
A. Vivaldi, G.F. Händel, J. S. Bach, J, Haydn , W. A. Mozart , R. Strauss művei

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Bódi Zsófia, Wittinger Gertrúd, Megyesi-Schwartz Lúcia, Horváth István, Sándor Csaba
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bizják Dóra, József Ács, Zentai Károly (zongora)
Vezényel: Janos Acs
ROSSINI: Korinthosz ostroma – Pamira áriája
ROSSINI: Mózes – jelenet az I. felvonásból, Mózes imája
SCHUBERT: Mirjam győzelmi dala
ROSSINI: Kis ünnepi mise

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Yeree Suh (szoprán), Fulvio Bettini (bariton)
Budapesti Fesztiválzenekar
Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler
Barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
GEMINIANI: 12. (d-moll) concerto grosso („La Follia”)
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (1. rész)
TORELLI: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 8/6
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (2. rész)
VIVALDI: Esz-dúr triószonáta, RV 65 – 2. Allemanda, 3. Sarabanda
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (3. rész)
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Kuti László (klarinét)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Gilbert Varga
HAYDN: C-dúr szimfónia No. 9, Hob. I:9
MOZART: A-dúr klarinétverseny, KV 622
MUSZORGSZKIJ-RAVEL: Egy kiállítás képei
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)