vissza a cimoldalra
2018-04-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3971)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60766)
Társművészetek (1246)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11266)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7039)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2678)
Operett, mint színpadi műfaj (3576)
Komlóssy Erzsébet (36)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1382)
Franz Schmidt (3107)
Opernglas, avagy operai távcső... (20064)
Sz. Ágai Karola-drámai koloratúrszoprán (466)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (690)
Erkel Színház (9201)
Lisztről emelkedetten (905)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2497)
Lehár Ferenc (625)
Callas (438)
Alexandru Agache, a bariton (122)
musical (176)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A mámor viszonylatai – Gondolatok Tallián Tibor legújabb könyvéről
- zéta -, 2016-06-14 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Tallián Tibor: SCHODEL ROZÁLIA és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei Tallián Tibor: SCHODEL ROZÁLIA és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei
ISBN 978-963-506-957-6
670 oldal
Balassi Kiadó
2015

Van Tallián Tibor legújabb könyvében (Schodel Rozália és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei) egy érdekes félmondat. Az Athenaeumot, az egykor oly fontos sajtóorgánumot említi, amely „másfél évi absztinencia után újból belekóstolt az operakritika mámorító italába”. Az operakritika mámorító itala. Ízlelgessük még ezt a négy szócskát!

Évtizedek óta olvasom Tallián írásait, pontosan tudom, sőt interjúnk alkalmával személyesen is – ergo: saját bőrömön – megtapasztalhattam, hogy nála nincs véletlen elszólás. Sokszáznyi elgondolkodtató, sziporkázó, s olykor agyzsibbasztó gondolatmenetű operakritikája után az Olvasó már pontosan érti, ha Szerzőnk – rendes szokása szerint – a sorok között üzen neki.

Az operakritika mámorító itala. Árulkodó, de cseppet sem szándékolatlan elszólás egy olyan zenetudóstól, aki minden hivatalos, fő-foglalkozásbéli, komoly-komolyzenei, akadémiai kutatói, intézetvezetői, egyetemi oktatói, történészi publikációs munkásságán túl oly sokáig fontosnak és szükségesnek tartotta gyakorolni a napi kritika gyakran nyűgös és konfliktusokban gazdag, máskor mulattató és lélekerősítő, de föltétlenül időrabló tevékenységét. Árulkodó, mert egzakt választ kapunk a miértre, az operakritikai műfaj választásának mélylélektani okaira.

Elárulja a Szerző (picit titkolt, de) mély affinitását az operaműfaj bizonyos szegmensei, művészei és előadói gyakorlatai iránt, valamint alig leplezett ellenérzéseit az ezekkel szembeni irányzatok és képviselőik (vö. még magas zenetudomány) iránt. Segít tetten érni a „mámorító” elkötelezettségen túli vonzalmat, a (csak látszólag) tárgyilagos operakritika valójában mélyen személyes és elkötelezett vonatkozásait. Ugyanis minden írásából süt a privát gondolkodás, véleménye van, amit ugyan nem véka alá rejt, hanem kellően összetett és szövevényes gondolatlabirintusok belsejébe.

A fentiek alapján azt gondolhattam, hogy pontosan ismerem (már) Tallián írásainak irányát, meg gondolatszövési technikáját is. Hogy képben vagyok nyelv- és szóhasználatával kapcsolatosan, mellyel gyakorlatilag teljesen megújította a műfajt, létrehozva azt az egyedi „talliános” írásmódot, amely egyszerre kritika, élménybeszámoló, kultúrtörténeti esszé, novella és pamflet, egyszerre napisajtó, akadémiai szócikk és/vagy pedagógiai (netán gyógypedagógiai) tanulmány.

De mégsem ismerem! Ez derült ki a Balassi Kiadó példás gondozásával tavaly ősszel megjelent, lexikon terjedelmű kötete kapcsán. Egészen mostanáig azt gondoltam, hogy az efféle írásmódnak van egy fizikai határa, ami valahol 15-25 oldal között húzódik, tehát valahol egy kiadósabb kritika és egy visszafogottabb tanulmány között félúton. Tévedésem ékes, 670 oldalnyi bizonyítéka Schodelné Klein Rozália életművére fűződött fel, s a jeles énekesnő nevéhez kapcsolódó magyar operajátszás kezdeteire.

Tallián nem szimpla életrajzot írt, még csak nem is egyszerűen a rendkívüli operatörténeti értékkel bíró időszakot dolgozta fel több évtizedes kutatásai nyomán. Könyvünkben a kettő különleges ötvözetét kapjuk, ráadásul hamisítatlan, talliánosan rafinált elrendezésben. A zenetörténész rendelkezésére álló források: elsősorban a színlapok, a korabeli zenekritikák, a fenntartói döntések és határozatok, a bulvár napisajtó cikkei, a kor- és pályatársak levelezései, naplói és visszaemlékezései különleges egyvelegét kapjuk, de ez még messze nem a lényeg.

Van Tallián írásaiban valami páratlan időtlenség. Operai kritikáiban is sűrűn megtapasztaltam, amint vígan „szörföl” évszázadok, történelmi korszakok, zenei és irodalmi egyéniségek és alkotások között bármely dalmű kortárs előadása kapcsán pusztán virtuóz gondolatkísérletei segítségével. Most mindez hatványozottan zajlik, melynek legizgalmasabb eredménye, hogy megérezzük az operai élet századokon átívelő mindennapi mámorát.

Hogy a dalszínházi lét alapvető működési sémái mit sem változtak 1837 óta, csak a benne szereplő személyek: a direktorok, a primadonnák és a rivális primadonnák, az első tenorok és a karnagyok, a művészethez dörgölőző politikusok és a zsurnaliszták, néhol egy-egy közeli hozzátartozó, vagy távolabbi klakktag valamely szaftos intrika mögött. Hogy a műfaj letagadhatatlan fejlődése, az eltelt majd két évszázad (hogy csak idehaza maradjunk), a társadalmi folyamatok ellenére is alig alakult valamicskét.

De mindezt nem találjuk meg egyetlen mondatban sem, csak megérezzük a sorok között, a csűrcsavaros operai történetek, a kicsit cinikus, kicsit szenvtelen, de összességében a műfaj iránti szeretetteljes és féltő gondolatok mögött.

De a mámoros kitekintés korántsem korlátozódik a belhoni működésre, noha a könyv legfőbb hozadéka a magyarországi operaélet megindulását rögzítő páratlan pillanatfelvétele. Schodelné (akit nyugodtan tekinthetünk az első magyar operai világsztárnak, hiszen Pest előtt, alatt és után végigturnézta Európa akkori német nyelvű operai fellegvárait Bécstől Berlinen, Hamburgon, Frankfurton, Boroszlón és még néhány kisebb városon át egészen Londonig) fellépéseinek számbavétele és elemzése így közvetve lenyomatot nyújt nekünk az európai operaéletről, mely semmivel sem volt kevésbé viszontagságos és zavaros, mint a hazai. Pont úgy, mint manapság.

A könyv nagy értéke a példásan minőségi megjelenés, melyhez remek illusztrációkat nézegethetünk az idevágó korabeli festmények és metszetek közül.

Bármily igényes is a könyv szóhasználata, nem könnyű olvasmány Tallián Tibor vaskos kötele, jelen sorok kétségkívül lelkes írója is fél évig rágta át magát rajta. Az út viszont, amit Tallián szívélyes kalauzolása nyomán megteszünk, minden látszólag felesleges kanyargóval együtt jelenti a teljességet. Ez az út fárasztó, sőt, kimerítő, olykor már az is kiesik, hol jártunk két nappal korábban, de a vége pontosan olyan, amit – hogy egy operai példával éljek – a zarándokok érezhettek, amikor visszatértek Rómából Wartburg ódon falai alá: megtisztultunk általa.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Fülei Balázs (zongora)
Előad: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
A romantika esszenciája
LISZT: h-moll szonáta

11:00 : Budapest
Erkel Színház

SEREGI / DELIBES: Sylvia
Balettkomédia két felvonásban

11:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

14:00 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

16:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

19:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pauline Rinvert, Kathrin Zukowski, Natalya Boeva, Eric Ander, Tianji Lin, Anja Silja
Hofkapelle München
zenei vezető
Michael Hofstetter
HASSE: Artaserse - magyarországi bemutató

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Déri György (gordonka), Eckhardt Gábor (zongora)
Gradus ad Publicum"
Mixtura Musicalis
J.S. BACH: G-dúr gambaszonáta
LISZT: Die Zell in Nonnewerth
BARTÓK: l. Rapszódia
FAURÉ: Elégia
SAINT-SAENS: Allegro Appassionato
WEINER: Románc
DEBUSSY: Szonáta

19:00 : Budapest
Liszt F.Nemzetközi Repülőtér,Terminal 1 utascsarnok

"Budapesti Tavaszi Fesztivál"
MOZART: A varázsfuvola

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Judith Halász (ének)
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
ZOMBOLA PÉTER: 2. szimfónia
SCHUMANN: 1. (B-dúr) szimfónia, Op.38 („Tavaszi”)
R. STRAUSS: Négy utolsó ének

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jeroen Berwaerts (trombita)
Ensemble Resonanz
Vezényel: Barbara Bultmann
"Budapesti Tavaszi Fesztivál"
C.P.E. BACH: b-moll („Hamburg“) szimfónia, Wq 182/5
TOSHIO HOSOKAWA: Voyage VII trombitára, vonósokra és ütőhangszerekre
J.S. BACH: Goldberg-variációk, BWV 988 (Dmitry Sitkovetsky és Andreas Staier vonószenekari átirata)

19:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Excanto Együttes:
Kállay Gábor (furulya, ének, művészeti vezető), Kállay Katalin (furulya), Szabó Zsolt (viola da gamba), Kállay Ágnes (barokk cselló), Győri István (lant, ütőhangszerek)
M. CAZZATI: Sonata “La Sampiera”
J. BANISTER: A Sett of Ayres in four Parts
Hugh Ashton’s Maske
HANDEL: Passacaille
BOISMORTIER: Concerto G-dur
TELEMANN: Quatour TWV 43:e2
TELEMANN: Violoncello Solo TWV 41:D6
TELEMANN: Don Quixotte TWV 55:G10

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Ludi et modi sacri - Selmeczi György szerzői estje
Responsorium ad S. Ioannem de Deo
Ars Nova Énekegyüttes, Selmeczi Gábor (hegedű)
Vez. Kiss Katalin
Laudate Pueri Dominum
Ars Nova Énekegyüttes, Alba Regia vonósnégyes
Vez. Kiss Katalin
Pünkösdi himnuszok
Kele Brigitta (szoprán), In Medias Brass rézfúvós kvintett
Szent Márton-játék
Octovoice Énekegyüttes, In Medias Brass rézfúvós kvintett,
Halmschlager György (ütőhangszerek), Selmeczi Gábor (hegedű), ifj. Major István, (cselló), György Attila (nagybőgő)
Introitus
Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Najbauer Lóránt (bariton),
Selmeczi Gábor (hegedű), Kiss Kata (brácsa)
Rorate caeli
Octovoice Énekegyüttes, Sebestyén Márta (ének), Balog József (zongora)
Hajnal
Kele Brigitta, Alba Regia vonósnégyes
Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Kálmán László (tenor),
Najbauer Lóránt (bariton) és György Attila (nagybőgő)
15:00 : Szeged
Nemzeti Színház

VERDI: Ernani
A mai nap
született:
1912 • Kathleen Ferrier, énekes († 1953)
1916 • Yehudi Menuhin, hegedűs († 1999)
elhunyt:
1892 • Edouard Lalo, zeneszerző (sz. 1823)
2014 • Komlóssy Erzsébet, énekművész (sz. 1933)