vissza a cimoldalra
2018-08-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61025)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7348)
Pantheon (2247)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (987)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6683)
Alexandru Agache, a bariton (123)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (760)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A mámor viszonylatai – Gondolatok Tallián Tibor legújabb könyvéről
- zéta -, 2016-06-14 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Tallián Tibor: SCHODEL ROZÁLIA és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei Tallián Tibor: SCHODEL ROZÁLIA és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei
ISBN 978-963-506-957-6
670 oldal
Balassi Kiadó
2015

Van Tallián Tibor legújabb könyvében (Schodel Rozália és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei) egy érdekes félmondat. Az Athenaeumot, az egykor oly fontos sajtóorgánumot említi, amely „másfél évi absztinencia után újból belekóstolt az operakritika mámorító italába”. Az operakritika mámorító itala. Ízlelgessük még ezt a négy szócskát!

Évtizedek óta olvasom Tallián írásait, pontosan tudom, sőt interjúnk alkalmával személyesen is – ergo: saját bőrömön – megtapasztalhattam, hogy nála nincs véletlen elszólás. Sokszáznyi elgondolkodtató, sziporkázó, s olykor agyzsibbasztó gondolatmenetű operakritikája után az Olvasó már pontosan érti, ha Szerzőnk – rendes szokása szerint – a sorok között üzen neki.

Az operakritika mámorító itala. Árulkodó, de cseppet sem szándékolatlan elszólás egy olyan zenetudóstól, aki minden hivatalos, fő-foglalkozásbéli, komoly-komolyzenei, akadémiai kutatói, intézetvezetői, egyetemi oktatói, történészi publikációs munkásságán túl oly sokáig fontosnak és szükségesnek tartotta gyakorolni a napi kritika gyakran nyűgös és konfliktusokban gazdag, máskor mulattató és lélekerősítő, de föltétlenül időrabló tevékenységét. Árulkodó, mert egzakt választ kapunk a miértre, az operakritikai műfaj választásának mélylélektani okaira.

Elárulja a Szerző (picit titkolt, de) mély affinitását az operaműfaj bizonyos szegmensei, művészei és előadói gyakorlatai iránt, valamint alig leplezett ellenérzéseit az ezekkel szembeni irányzatok és képviselőik (vö. még magas zenetudomány) iránt. Segít tetten érni a „mámorító” elkötelezettségen túli vonzalmat, a (csak látszólag) tárgyilagos operakritika valójában mélyen személyes és elkötelezett vonatkozásait. Ugyanis minden írásából süt a privát gondolkodás, véleménye van, amit ugyan nem véka alá rejt, hanem kellően összetett és szövevényes gondolatlabirintusok belsejébe.

A fentiek alapján azt gondolhattam, hogy pontosan ismerem (már) Tallián írásainak irányát, meg gondolatszövési technikáját is. Hogy képben vagyok nyelv- és szóhasználatával kapcsolatosan, mellyel gyakorlatilag teljesen megújította a műfajt, létrehozva azt az egyedi „talliános” írásmódot, amely egyszerre kritika, élménybeszámoló, kultúrtörténeti esszé, novella és pamflet, egyszerre napisajtó, akadémiai szócikk és/vagy pedagógiai (netán gyógypedagógiai) tanulmány.

De mégsem ismerem! Ez derült ki a Balassi Kiadó példás gondozásával tavaly ősszel megjelent, lexikon terjedelmű kötete kapcsán. Egészen mostanáig azt gondoltam, hogy az efféle írásmódnak van egy fizikai határa, ami valahol 15-25 oldal között húzódik, tehát valahol egy kiadósabb kritika és egy visszafogottabb tanulmány között félúton. Tévedésem ékes, 670 oldalnyi bizonyítéka Schodelné Klein Rozália életművére fűződött fel, s a jeles énekesnő nevéhez kapcsolódó magyar operajátszás kezdeteire.

Tallián nem szimpla életrajzot írt, még csak nem is egyszerűen a rendkívüli operatörténeti értékkel bíró időszakot dolgozta fel több évtizedes kutatásai nyomán. Könyvünkben a kettő különleges ötvözetét kapjuk, ráadásul hamisítatlan, talliánosan rafinált elrendezésben. A zenetörténész rendelkezésére álló források: elsősorban a színlapok, a korabeli zenekritikák, a fenntartói döntések és határozatok, a bulvár napisajtó cikkei, a kor- és pályatársak levelezései, naplói és visszaemlékezései különleges egyvelegét kapjuk, de ez még messze nem a lényeg.

Van Tallián írásaiban valami páratlan időtlenség. Operai kritikáiban is sűrűn megtapasztaltam, amint vígan „szörföl” évszázadok, történelmi korszakok, zenei és irodalmi egyéniségek és alkotások között bármely dalmű kortárs előadása kapcsán pusztán virtuóz gondolatkísérletei segítségével. Most mindez hatványozottan zajlik, melynek legizgalmasabb eredménye, hogy megérezzük az operai élet századokon átívelő mindennapi mámorát.

Hogy a dalszínházi lét alapvető működési sémái mit sem változtak 1837 óta, csak a benne szereplő személyek: a direktorok, a primadonnák és a rivális primadonnák, az első tenorok és a karnagyok, a művészethez dörgölőző politikusok és a zsurnaliszták, néhol egy-egy közeli hozzátartozó, vagy távolabbi klakktag valamely szaftos intrika mögött. Hogy a műfaj letagadhatatlan fejlődése, az eltelt majd két évszázad (hogy csak idehaza maradjunk), a társadalmi folyamatok ellenére is alig alakult valamicskét.

De mindezt nem találjuk meg egyetlen mondatban sem, csak megérezzük a sorok között, a csűrcsavaros operai történetek, a kicsit cinikus, kicsit szenvtelen, de összességében a műfaj iránti szeretetteljes és féltő gondolatok mögött.

De a mámoros kitekintés korántsem korlátozódik a belhoni működésre, noha a könyv legfőbb hozadéka a magyarországi operaélet megindulását rögzítő páratlan pillanatfelvétele. Schodelné (akit nyugodtan tekinthetünk az első magyar operai világsztárnak, hiszen Pest előtt, alatt és után végigturnézta Európa akkori német nyelvű operai fellegvárait Bécstől Berlinen, Hamburgon, Frankfurton, Boroszlón és még néhány kisebb városon át egészen Londonig) fellépéseinek számbavétele és elemzése így közvetve lenyomatot nyújt nekünk az európai operaéletről, mely semmivel sem volt kevésbé viszontagságos és zavaros, mint a hazai. Pont úgy, mint manapság.

A könyv nagy értéke a példásan minőségi megjelenés, melyhez remek illusztrációkat nézegethetünk az idevágó korabeli festmények és metszetek közül.

Bármily igényes is a könyv szóhasználata, nem könnyű olvasmány Tallián Tibor vaskos kötele, jelen sorok kétségkívül lelkes írója is fél évig rágta át magát rajta. Az út viszont, amit Tallián szívélyes kalauzolása nyomán megteszünk, minden látszólag felesleges kanyargóval együtt jelenti a teljességet. Ez az út fárasztó, sőt, kimerítő, olykor már az is kiesik, hol jártunk két nappal korábban, de a vége pontosan olyan, amit – hogy egy operai példával éljek – a zarándokok érezhettek, amikor visszatértek Rómából Wartburg ódon falai alá: megtisztultunk általa.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Kecskés Mónika (orgona)
"J. S. Bach összes orgonaműve / 3."
Partiták, Prelúdium és fúgák
a-moll prelúdium és fúga BWV 543
Partite diverse sopra Ach, was soll ich Sünder machen BWV 770
c-moll prelúdium és fúga BWV 549
D-dúr Alla breve BWV 589
Partita diverse sopra Sei gegrüsset, Jesu gütig, BWV768
Partite diverse sopra O Gott, du frommer Gott, BWV767
D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

"Orgonaestek Virágh Andrással"
11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes koncertje
GRIEG: Zwei symphonische Stücke / Két szimfonikus darab Op.14
I. Adagio cantabile
II. Allegro energico
GRIEG: Norwegische Tänze / Norvég táncok Op.35
I. Allegro marcato
II. Allegretto tranquillo e grazioso
III. Allegro moderato alla Marcia
IV. Allegro molto
GRIEG: Zwei Walzer-Capricen / Két keringő-capriccio Op.37
I. Tempo di Valse moderato
II. Tempo di Valse
DEBUSSY: Six épigraphes antiques / Hat antik felirat
Pour invoquer Pan, dieu du vent d’été / Pánnak, a nyári szél istenének megidézése
Pour un tombeau sans nom / Egy névtelen sírra
Pour que la nuit soit propice / Hogy az éj kedvező legyen
Pour la danseuse aux crotales / A kasztanyettás táncosnőhöz
Pour l’Égyptienne / Az egyiptomi lányhoz
Pour remercier la pluie au matin / Köszönet a reggeli esőért
DEBUSSY: Petite Suite / Kis szvit
I. En bateau / Csónakon
II. Cortège / Felvonulás
III. Menuet / Menüett
IV. Ballet / Tánc
LISZT: Zweiter Mephisto-Walzer / Második Mefisztó-keringő
A szerző által készített négykezes változat

17:00 : Bodrogkisfalud
Patricius Borház

Seres Borbála (gitár)
"Zempléni Fesztivál"
Három évszázad hat húron
SCARLATTI: A-dúr szonáta K.208.; A-dúr szonáta K. 533
J. W. DUARTE: Idylle pour Ida
GIULIANI: Rossiniana No 5. Op. 123.
MANUEL M. PONCE: Sonatina Meridional
BARRIOS: Julia Florida – Barcarola; Vals Op. 8 No. 4
ROLAND DYENS: Tango en Skäi

18:00 : Tokaj
Kulturális és Konferencia Központ (Zsinagóga)

Sass Magdolna (hegedű), Zentai Károly (zongora)
"Zempléni Fesztivál"
BRAHMS: G-dúr szonáta Op. 78
DVOŘÁK: Sonatina Op. 100

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest" – Cseh est
JANÁČEK: Szonáta hegedűre és zongorára
Enrico Pace (zongora), Baráti Kristóf (hegedű)
DVOŘÁK: Terzetto Op.74
Sayaka Shoji, Alexandra Conunova (hegedű), Veit Hertenstein (brácsa)
DVOŘÁK: A-dúr Zongoraötös Op.81
Kirill Troussov, Sayaka Shoji (hegedű), Veit Hertenstein (brácsa), Várdai István (cselló), Enrico Pace (zongora)

20:00 : Tokaj
Fesztiválkatlan

Rálik Szilvia, Boncsér Gergely, Rácz Rita, Hábetler András, Haja Zsolt, Balga Gabriella,Wiedemann Bernadett
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Budafoki Dohnányi Zenekar
Duna Táncműhely - koreográfus: Juhász Zsolt
Vezényel: Hollerung Gábor
"Zempléni Fesztivál"
KÁLMÁN IMRE: Marica grófnő
A mai nap
történt:
1876 • Az istenek alkonya bemutatója (Bayreuth)
született:
1936 • Róna Viktor, balettművész († 1994)