vissza a cimoldalra
2018-02-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc előadók (2820)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60479)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3930)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (607)
Balett-, és Táncművészet (5473)
Élő közvetítések (6912)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (633)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4178)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2602)
Simándy József - az örök tenor (515)
Operett, mint színpadi műfaj (3499)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1317)
Franz Schmidt (3059)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2460)
Momus-játék (5423)
Kimernya? (2661)
Erkel Színház (8866)
Bernstein- és Stokowski-szabály (30)
Lehár Ferenc (615)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Mozart, Mahler Milánóból – A Filarmonica della Scala a Tavaszi Fesztiválon
- vape -, 2016-04-20 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

A Filarmonica della Scala a Tavaszi Fesztiválon 2016. április 14.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mozart: g-moll szimfónia K.550
Mahler: V. (cisz-moll) szimfónia

Filarmonica della Scala
vez.: Myung-whun Chung

Az operának Itáliában szó szerint elsöprő sikere volt. Az az úttörő szerep, amit az ország a különböző zenei műfajok – köztük magának az operának – kialakítása terén a tizennyolcadik század elejéig játszott, az énekelt dráma térhódítása nyomán szinte semmivé foszlott a század második felére. Szimfonikus, vagy kamarazenei élet nem, vagy alig létezett, a színházi zenekarokat az első hegedűsök irányították. Az első önálló karmester, Alberto Mazzuccato 1854-ben állt pódiumra a Scalában.

A huszadik században Toscaninivel kezdődik a nagynevű dalszínház híres karmestereinek sora. Először 1898-tól tíz évig vezető karmesterként, majd a húszas években zeneigazgatóként szolgált ott. Őt olyan nevek követték, mint Sabata, Furtwängler, Karajan, Cantelli, Bernstein, Gavazzeni, Giulini, Carlos Kleiber, Abbado, Muti. A Filarmonica della Scala Abbado kezdeményezésére jött létre 1982-ben az operaházi zenekar tagjaiból. Nem csak mi késünk el mindenhonnan, mások is néha.

De az olaszok nem csak lekéstek egyes dolgokról, csütörtöki koncertjükön úgy tűnt, néhány tekintetben még mindig le vannak maradva. Ugyan még ma sem kötelező maximum hat elsőhegedűssel felálló kamarazenekarral játszani Mozartot, de bizonyos határokat már nem illik átlépni.

A kisebb-nagyobb határsértések persze a karmester bűnei voltak, de hát őt meg a zenekar választotta. Csak nyolc elsőhegedűs ült a pódiumon, tehát csökkentett létszámú nagyzenekar, de maga a megvalósítás - talán a szokásosnál élénkebb tempókat leszámítva - szinte semmit nem tükrözött abból a tudásból, amit ma már legalább részben illik beépíteni egy Mozart értelmezésbe. Idegesítően hosszan kivárt generálpauzák, indokolatlan lassítgatások: mindezek az évtizedekkel ezelőtti romantikus előadói felfogásnak is inkább a klasszikusokra alkalmazott vadhajtásai voltak.

Ilyesmit tíz éve éppen Mutitól és a Bécsi Filharmonikusoktól hallottam, de ott mentette a helyzetet a zenekar híresen szép hangzása. Sajnos most különösebben megkapó hangokat nem hallottunk, az ülésrenddel sem igyekeztek áttetszőbb, könnyedebb megszólalást elérni a zenészek. A székek már bent voltak a színpadon a tizenkét-tizenkét hegedűs Mahler felálláshoz, ily módon összetömörítve őket, és az egymáshoz közel ülő vonósok nem érhették el azt a kamarazene-szerű megszólalást, ami a második tételhez kell, vagy ezért lett az egyébként is hajszolt tempójú negyedik tétel, ha nem is zavaros, de nehezen követhető.

A Mahlerhez tehát jóval több zenész vonult a színpadra és ilyenkor általában a hangzás tömörebb, simább lesz, hiszen egy nagyzenekar ehhez a felálláshoz lövi be magát. És valóban, az egyébként takarékos mozdulatokkal, jól követhetően dirigáló karmester működése nyomán az első percekben kifejezetten szépen szólalt meg a Filarmonica della Scala, köszönhetően a vonósoknak. A későbbiekben ez a szépség valahol elveszett, pedig az Adagiettóban igen csak jól jött volna, az így kissé halvány lett.

Az a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem számlájára is írható, hogy a mélyvonósok nehezen találnak utat a közönséghez, értsd: kissé halkak voltak, de ennyi hegedűhöz, brácsához, csellóhoz kettővel-néggyel több bőgő dukált volna. Ennek az aránytalanságnak a számlájára is írható, hogy a mű visszafogott drámaisággal szólalt meg, bár a rezesek, kisebb hibáik mellett sokszor mentették a helyzetet. Az egyébként is hosszú Scherzo viszont kifejezetten hosszadalmasnak tűnt így.

A hatvanegynéhány éves Myung-whun Chung jelentős zenészi múlttal bír. Egy ilyen nagyon gyakorlott zenészekkel bíró zenekar élén egy ilyen nagyigényű művet megszólaltatva komoly dirigensi erényekről tett számot. De nem igazán erős egyéniség, lényegében maga a mű segítette a sikerhez.

A Filarmonica della Scala a Tavaszi Fesztiválon
fotó:© Kotschy Gábor

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Műsorvezető: Becze Szilvia
A hangversenyeken a műismertetést követően részletek hangzanak el többek között a felsorolt művekből is
BOROGYIN: Polovec táncok
MUSZORGSZKIJ: Hovanscsina – Perzsa tánc
BEETHOVEN: Török induló
BOIELDIEU: Bagdadi kalifa – nyitány
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade
Ifj. J. STRAUSS: Perzsa indul

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Marton Éva, Horti Lilla (ének), Vásáry Tamás (zongora), Gertler Teo (hegedű), Berkes Kálmán (klarinét), Semmelweis Vonósnégyes
Beszélgetőpartner: Dr. Székely György
"Csodagyerek – csodafelnőtt!"
Jótékonysági koncert a Szent János Kórház Gasztroenterológiai Osztálya számára
Beethoven, Brahms, Chopin, Debussy, Mozart, Paganini és Rossini művei


16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Bogáti Bokor Orsolya (hegedű), Scholcz Anna (cselló)
Bartha Ildikó (zongora)
"Bartha Ildikó zongora DLA zárókoncertje"
SCHUBERT: 21. (B-dúr) zongoraszonáta, D. 960
SCHUMANN: fisz-moll novellette, Op.21/8
VOLKMANN: 2. (b-moll) zongoratrió, Op.5

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Gátay Tibor, Pilz János (hegedű), Csoma Ágnes (brácsa), Mahdi Kousay, Mód Orsolya (cselló), Martos Attila (nagybőgő),
Fábry Boglárka, Halmschlager György, Herboly László, Janca Dániel,
Kurcsák István, Maros Ádám (ütőhangszerek)
Nagy László Adrián (zongora)
"Vasárnapi kamarazene"
JOHN MAIS: Három elbeszélés nagybőgőre és zongorára
BOB BECKER: Mudra
RAVEL: Couperin sírja (Holló Aurél átirata)
BEETHOVEN: A-dúr („Kreutzer”) szonáta, Op. 47 (vonóskvintett-átirat)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
ARIBERT REIMANN: 7 bagatell vonósnégyesre
BEETHOVEN: 9. (C-dúr) vonósnégyes, Op.59/3 („Razumovszkij”)
ENNO POPPE: Szabadidő
BEETHOVEN: 14. (cisz-moll) vonósnégyes, Op.131

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosi fan tutte

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Camerata Hungarica,
Musica Historica,
Bodza Klára, Bali János, Csörsz Rumen István, Laczhegyi Imre, Róbert György,
és sokan mások, a mester egykori tanítványai és pályatársai.
Művészeti vezető, műsorvezető: Kállay Gábor
Czidra László emlékhangverseny

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Angela Hewitt (zongora), Devecsai Gábor (trombita)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
SOSZTAKOVICS: I. (c-moll) zongoraverseny, Op.35
DE FALLA: Éjszakák a spanyol kertekben
SOSZTAKOVICS: II. jazz-szvit - Három keringő
SOSZTAKOVICS: IX. (Esz-dúr) szimfónia, Op.70
19:00 : Szabadka
JKP Stadion

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy
A mai nap
elhunyt:
1987 • Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij, zeneszerző (sz. 1904)