vissza a cimoldalra
2018-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

A díjakról általában (1032)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (950)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Mindenség mestere – Meghalt Pierre Boulez!
- zéta -, 2016-01-07 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Pierre Boulez Azt mondják, a szíve rendetlenkedett. De hát, 90 fölött már oly mindegy…

Szikár öregúr volt, az is maradt, mindvégig az utóbbi hatvan évben. Komor volt és rezignált, kimért és szenvedélytelen. Hiszen nem volt miért izgatnia magát, mert mindent tudott a világról. S ha a világ nem vette ezt kellő időben tudomásul, hát magára vessen.

Egy ember, aki csak az Örökkévalónak tartozott elszámolással, ennek megfelelő felsőbbrendűséggel járta a világot. Egyszer – ifjú és bohó volt még – beleszaladt egy óvatlan mondatba: „robbantsuk fel az operaházakat”, találta mondani, s karrier lett belőle. Mindenki Őt akarta hallani, mindenki Őt hívta, még az igazán szűk kiválasztottaknak való zenéjét is meghallgatták. Ünnepelték is, sztár lett, bár nem úgy, mint mások. Eleinte még magyarázkodott emiatt, utána már csak mosolygott a maga kesernyés-fanyar modorában, körülbelül úgy, ahogyan más sír. Azt hiszem, ebben a sírós rezzenéstelen famosolyban mély megvetés volt.

Hitt valami másban, a maga részéről mindent meg is tett a változásért, de soha egy századmiliméternyi engedményt nem tett. Az engedmény nem szerepelt az eszköztárában. Mindent csak rendben, fegyelmezetten tudott elképzelni, a maga két lábban a földön járó, idealista módján.

Bő tíz éve lépett fel a Művészetek Palotájában a Chicagóiakkal, színtiszta Bartók-műsorral Bartók hazájában. Bátor dolog, kemény dolog, ezt már akkor jól sejtettük, kevesen merték utána csinálni idehaza is. A jóhírű, világsztárnak mondott pianista egész tételeket sleppelt, olykor jó nyolcad-tizenhatodnyi csúszással követte izzadságosan a karmesteri pulpitust. Pierre Boulez pedig meg sem rezdült, fel sem merült benne, hogy tán picit lassítani kéne, már csak a kolléga miatt is, mert annyira ciki. De nem, irigylésre méltóan rezzenéstelen arccal söpört végig az irdatlan I. zongoraversenyen, mert aki ott van, ott van. Majd a végén meghajolt és kiment, magára hagyva a partnert, adjon egyedül ráadást, ha van bőr … (persze adott). Világos is volt a tényállás nyomban: mert nem ugyanazt az Urat szolgálják…

Jó annak, akinek csak a kimondhatatlan messzeség, azaz a mindenség a mérce. Bátran mondhatta Varga Bálint Andrásnak adott interjúban: „a Wozzeck után írt operák közül egyik sem jelentős”. S talán tényleg neki volt igaza. Operát persze azért (azért?) nem komponált.

Jó, hogy itt volt, mert most lehet mihez mérni még egy kis ideig. Azt hiszem szelleme és felvételei még huzamosabb ideig kísérteni fognak. Fel is adhatjuk nyomban a hirdetést, le ne maradjunk még jobban: „A világ zenei lelkiismeretének ellátásához haláleset miatt gondozót keresünk azonnali belépéssel. Jelige: mindenség mestere.”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Bizják Dóra (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
vezényel: a karmesterkurzus tizenegy résztvevője
"A nemzetközi karmesterkurzus záróhangversenye"
BEETHOVEN: II. szimfónia
CHOPIN: f-moll zongoraverseny op. 21
BARTÓK: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
A július 21-i koncert esőnapja!

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – OperaMozi: Bohémélet 2.0
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)