vissza a cimoldalra
2017-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59921)
Milyen zenét hallgatsz most? (24977)
Kedvenc művek (142)
Társművészetek (1214)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (310)
Operett, mint színpadi műfaj (3292)
Kodály Zoltán (343)
Udvardy Tibor (169)
Zenetörténet (195)
Franz Schmidt (2926)
Michael Haydn (62)
Cziffra György (98)
Lisztről emelkedetten (868)
Beethovenről - mélyebben (677)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2368)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1118)
Jonas Kaufmann (2141)
Erkel Színház (8385)
Edita Gruberova (3025)
Kolonits Klára (990)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Mindenség mestere – Meghalt Pierre Boulez!
- zéta -, 2016-01-07 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Pierre Boulez Azt mondják, a szíve rendetlenkedett. De hát, 90 fölött már oly mindegy…

Szikár öregúr volt, az is maradt, mindvégig az utóbbi hatvan évben. Komor volt és rezignált, kimért és szenvedélytelen. Hiszen nem volt miért izgatnia magát, mert mindent tudott a világról. S ha a világ nem vette ezt kellő időben tudomásul, hát magára vessen.

Egy ember, aki csak az Örökkévalónak tartozott elszámolással, ennek megfelelő felsőbbrendűséggel járta a világot. Egyszer – ifjú és bohó volt még – beleszaladt egy óvatlan mondatba: „robbantsuk fel az operaházakat”, találta mondani, s karrier lett belőle. Mindenki Őt akarta hallani, mindenki Őt hívta, még az igazán szűk kiválasztottaknak való zenéjét is meghallgatták. Ünnepelték is, sztár lett, bár nem úgy, mint mások. Eleinte még magyarázkodott emiatt, utána már csak mosolygott a maga kesernyés-fanyar modorában, körülbelül úgy, ahogyan más sír. Azt hiszem, ebben a sírós rezzenéstelen famosolyban mély megvetés volt.

Hitt valami másban, a maga részéről mindent meg is tett a változásért, de soha egy századmiliméternyi engedményt nem tett. Az engedmény nem szerepelt az eszköztárában. Mindent csak rendben, fegyelmezetten tudott elképzelni, a maga két lábban a földön járó, idealista módján.

Bő tíz éve lépett fel a Művészetek Palotájában a Chicagóiakkal, színtiszta Bartók-műsorral Bartók hazájában. Bátor dolog, kemény dolog, ezt már akkor jól sejtettük, kevesen merték utána csinálni idehaza is. A jóhírű, világsztárnak mondott pianista egész tételeket sleppelt, olykor jó nyolcad-tizenhatodnyi csúszással követte izzadságosan a karmesteri pulpitust. Pierre Boulez pedig meg sem rezdült, fel sem merült benne, hogy tán picit lassítani kéne, már csak a kolléga miatt is, mert annyira ciki. De nem, irigylésre méltóan rezzenéstelen arccal söpört végig az irdatlan I. zongoraversenyen, mert aki ott van, ott van. Majd a végén meghajolt és kiment, magára hagyva a partnert, adjon egyedül ráadást, ha van bőr … (persze adott). Világos is volt a tényállás nyomban: mert nem ugyanazt az Urat szolgálják…

Jó annak, akinek csak a kimondhatatlan messzeség, azaz a mindenség a mérce. Bátran mondhatta Varga Bálint Andrásnak adott interjúban: „a Wozzeck után írt operák közül egyik sem jelentős”. S talán tényleg neki volt igaza. Operát persze azért (azért?) nem komponált.

Jó, hogy itt volt, mert most lehet mihez mérni még egy kis ideig. Azt hiszem szelleme és felvételei még huzamosabb ideig kísérteni fognak. Fel is adhatjuk nyomban a hirdetést, le ne maradjunk még jobban: „A világ zenei lelkiismeretének ellátásához haláleset miatt gondozót keresünk azonnali belépéssel. Jelige: mindenség mestere.”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Ciszterci Szent Imre templom

Darázs Renáta, Nagy Bernadett, Gavodi Zoltán, Cser Krisztián
Anima Musicae Kamarazenekar (műv. vez.: G. Horváth László)
Budapesti Monteverdi Kórus
vez.: Kollár Éva
MICHAEL HAYDN: Requiem - a Forradalom és Szabadságharc áldozatainak emlékezetére

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Gheorghita Orsolya, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt (ének)
ETUNAM Vegyeskar
Monarchia Szimfonikus Zenekar
vez.: Virágh András
VERDI: Requiem
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)