vissza a cimoldalra
2018-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
A díjakról általában (1032)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (950)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Trisztán a vándorúton – Schubert Téli utazása Jon Vickerssel
- zéta -, 2016-01-02 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

In Memoriam Jon Vickers In Memoriam Jon Vickers
Schubert: Winterreise
Geoffrey Parsons – piano
Jon Vickers – tenor
Jon Vickers in conversation with Jon Tolansky
WARNER 0825646031573

A búcsúzó év szomorú eseménye volt, hogy nyáron eltávozott körünkből az utolsó nagy énekesgeneráció egyik szilárd oszlopa, Jon Vickers. Sok éve visszavonultan élt, az utóbbi időszakban súlyos betegségtől sújtva. Még megélhette, hogy vonzó személyisége, sajátos színpadi jelensége az operaműfaj egyik szimbólumává tette. Ugyan viszonylag kevés szerepet tartott repertoáron, de azokban megkerülhetetlen alakításokat hagyott az utókorra.

Az egykori legendás Trisztán, Otello, Radames, Florestan, Don José, Siegmund, Peter Grimes és Sámson emléke előtt a Warner most egy különleges dupla CD-vel tisztelgett. A második CD Vickers visszavonulása után kerek 10 évvel készült nyilvános beszélgetésének felvétele. Ízesen mesélt legfontosabb előadásairól, szerepfelfogásairól, a publikum derűvel hallgatja és ünnepli az akkor 72 esztendős művészt. De az igazi truváj az első lemezen van, Vickers 1983-as lemezfelvétele Franz Schubert örökzöld Téli utazásából.

A Winterreise a kamarazene-irodalom ritka magas hegycsúcsa, amit valahogy jellemzően nem szoktunk hőstenorokkal hallgatni. De Vickers nem a fentebb említett szerepei felöl közelítette meg Schubert remekét. Hangadás tekintetében legalábbis semmiképpen, hiszen, az egész CD-n talán három valódi fortét ereszt meg, igaz, ott elképesztő hatást is kelt. Vickers az eredeti fekvést énekli, de ez semmi technikai akadályt nem jelent neki. A lemez egészére a mezza voce a jellemző, igen finom és visszafogott megoldásokkal, amivel tudatosan operál is. Mert a hatalmas hanganyag a pianók estében is fantasztikus hatást tud kelteni, ha tulajdonosa technikailag meg tudja valósítani. A hangi megformálás terén Vickers élményszerű diminuendói talán a legemlékezetesebbek. Talán nem mindegyik dal adta könnyen magát Vickers előadásmódjához, emiatt nem olyan egységes az egész ciklus, de az énekesnek nincs szégyellnivalója, a felvétel a legnagyobbakéval összevethető, leginkább a szuggesztivitása miatt.

Mert a Winterreise a csendes visszavonultság és rezignáltság szimbóluma, ahol a jeles kanadai tenor igenis sikerrel tudta segítségül hívni híres szerepei öngyötrő, önmarcangoló, depressziós vonásait. Már a nyitószám (Gute Nacht) négy versszakát rendkívül szélsőségesen tolmácsolja, magával ragadva a hallgatót. A Gefrorne Tränen mélységei („Ein Tränen, meine Tränen”) egy természetes bariton súlyával kelt túlvilági hatást, az Erstarrung a zaklatottságával szögez székbe, hogy azután a Der Lindenbaum első felével megnyugtasson. A Wasserflut finomsága mögött érezzük meg először a hatalmas hangmatéria adta különös feszültséget, úgy, hogy szinte végig pianót hallunk. A lemez egészén végighúzódik a művész atmoszférateremtő ereje.

Jon Vickers Winterreise-lemeze igazolja, hogy egy intelligens énekes a hangi határain könnyedén túl tud lépni, ha megvan a mondanivalója és az ehhez szükséges technika. Vickers ezen az 57 éves korában rögzített felvételen nagyszerű pianista partnert talált kortársa, Geoffrey Parsons személyében.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Bizják Dóra (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
vezényel: a karmesterkurzus tizenegy résztvevője
"A nemzetközi karmesterkurzus záróhangversenye"
BEETHOVEN: II. szimfónia
CHOPIN: f-moll zongoraverseny op. 21
BARTÓK: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
ELMARAD!

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – OperaMozi: Bohémélet 2.0
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)