vissza a cimoldalra
2018-09-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7407)
Balett-, és Táncművészet (5551)
Operett, mint színpadi műfaj (3701)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1069)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2891)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Palcsó Sándor (227)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kugli elment
- zéta -, 2015-12-15 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Amikor Momus-játékunkat egykoron kitaláltuk, eszünkbe sem jutott, hogy ez a napi tízpercnyi közös okosító huncutkodás milyen emberi kapcsolatokat fog indukálni. Gyanútlan és naiv ártatlansággal mentünk bele ebbe az egészbe, botorul azt gondolva, hogy a rendszer majd egy gép automatizmusával fog üzemelni a kérdés – válasz – értékelés sajátos Bermuda-háromszögében. Hát nem!

Már az első héten összevitatkoztunk a források használhatóságán, ez azóta is örökzöld téma köreinkben. Mert kialakultak a körök. És volt megvitatnivaló bőviben. A ’mikor, ki volt először’ típusú kérdéseknél rendre beleütköztünk a menetrendszerinti ’attól függ, honnan nézzük’ polémiába.

Az idő elteltével az eredetileg semmitmondó nicknevek mögött ezen beszélgetések, viták, érvelések, csipkelődések, elemzések segítségével felbukkantak a személyiségek. Mert súlyosan téved, aki azt gondolja, hogy tartósan el lehet bújni egy fantomnév mögött. Mondataink, szóhasználatunk, hangsúlyaink, jelzőink, s még írásjeleink is vadul árulkodnak, nyomukban felbukkan a mögöttes énünk, ha akarjuk, ha nem.

A „porondmester”, jómagam számára a nevek mögötti személyiségek kicsit gyorsabban nyíltak meg. Nemcsak azért, mert néha egy-egy válasz mellé beküldője akadémiai szintű indoklást is csatolt, hanem mert többen a vitát privátban folytatták le. S nem mellékesen a díjak kapcsán nyerteseink többségével személyesen is felvettem a kapcsolatot (de persze előfordult az is, hogy győztesünk inkognitóban maradt).

Az egyik legtöbb nyilvános vitát lefolytató fórumtársunk Kugli volt. 2010-ben csatlakozott hozzánk. Kezdetektől feltűnt más típusú gondolkodása, ami időről időre vitát generált a fórumon, néha nem kis indulatokat kavarva. Ő például egyáltalán nem hitt a források különbözőségében. Kezdetekben vélt sérelmei olykor személyeskedésbe is torkolltak, de ez később elmúlt, maradtak az elvi jellegű viták, abból is jutott elég. Matematikus végzettséggel rendelkezett, Kugli ezért alapvetően másképp állt a kérdések megfejtéséhez, mint a nagy-nagy többség. Hitt a számokban.

Neki az internet csak arra kellett, hogy a kérdést, a játékot megtalálja. A feladat akceptálását követően becsukta gépét, s ha csípőből nem tudta a választ (ez sokszor előfordult, lévén nem zenész), a könyveihez fordult, ha ott kudarcot vallott, besétált a Somogyi Könyvtár hosszított nyitva tartással üzemelő olvasótermeibe. Merthogy Kugli szegedi volt. (Valamiért a dél-alföldi város életében kiemelkedő szerepet játszhatunk, nem ritkán fordult elő, hogy az adott hónap dobogós helyeit mind onnan nyerték el.)

Személyes kapcsolatunk igen érdekesen alakult. A nyílt színi konfliktusaink ellenére kezdetektől becsültem harcos igazságkeresését. Ez egyébként kifejezetten pozitív színben tűnt fel, amikor számomra is egyértelművé vált, hogy a netes keresés lehetőségének elutasításával erősen nehezített pályán szerzi meg az igen előkelő helyezéseket. Egyszer bevallotta, hogy az előző napi kérdés megfejtése nyolc (8!) óra alatt jött össze, de nem sajnálta az elvesztegetett időt, mert közben számos új információba belefutott.

Idővel Ő is ráébredhetett, hogy a konfliktusaink jó része az eltérő gondolkodásmód miatt van és a kezdeti ellenségkeresés helyett az egyre konstruktívabb levelezésbe kezdett. Hosszú-hosszú forrásokat másolt be olykor (nem kopizott, hiszen Ő könyvből dolgozott), s ugyan sosem mondta, de elvárta, hogy én is hasonlóan viszonozzam. Lassan közeledtünk egymáshoz, egyik szegedi operaelőadás előtt találkoztunk is. (Ő nem ült be, mert a régi csapaton nőtt fel, s nem hagyta emlékeit lerombolni.) Tavaly nyáron a szokásos augusztusi szünetben azzal pótolta a napi vetélkedő hiányát, hogy maga által kreált kérdésekkel bombázott, melynek egy részéhez bizony hozzászólni sem tudtam.

Az évek során mindig voltak lemorzsolódó játékosok, akik egyszerűen megunták a napi rutinszerű kérdések nyomozgatását, volt, akinek ideje csökkent, másoknak harci kedve, s olyan is előfordult, aki valamely csetepatéban szerzett rossz élménye nyomán hagyott itt minket. Sokuknál sejthető volt a távolmaradás oka, többen ezt jelezték is. Van néhány váratlanul eltűnt játékosunk is…

Kugli először tavaly nyár elején hallgatott el egy időre, amikor újra felbukkant, beszámolt balesetéről, kórházi kalandjairól. Csak akkor folytatta a játékot, amikor teljesen felépült, mert ágyhoz kötötten az ő módszerével nehezebb játszani. A nyerés, helyesebben a nyerni akarás szenvedélye a harciasság elcsitulásával sem csökkent. Presztízse egyszerűen nem engedte meg számára, hogy valahol a középmezőnyben végezze.

Idén április elején a havi zárás után levélben jelezte, hogy kórházi kivizsgálás miatt fölfüggeszti a játékot. Innentől leginkább privátban értekeztünk, egyre csökkenő mértékben, legtöbbet a betegsége alakulásáról, néha egy-egy kérdés nyomán operai kedvenceiről (Svéd, Gyurkovics, Vaszy, Ferencsik, stb.). Utoljára október legvégén írt.

A minap Heiner Lajos Kolléga írta: Kugli nem fog tudni több megfejtést küldeni. A Dél-Magyarországban hír jelent meg, november 30-án, hosszan tartó betegség után elhunyt id. Kain Mihály.

Kedves Kugli, kedves Misi, nyugodj békében, köszönjük, hogy velünk játszottál!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Dame Emma Kirkby, Szemere Zita (szoprán), Bárány Péter (kontratenor), Kovács István (basszus)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa (karigazgató: Pad Zoltán és Walter Judit)
Vezényel: Howard Williams
PURCELL: A tündérkirálynő (részletek)
PURCELL: Dido és Aeneas (részletek)
BRITTEN: Zenekari kalauz fiataloknak – Variációk és fúga egy Purcell-témára, Op.34
BRITTEN: Szentivánéji álom, op. 64 (részletek)

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Oláh Vilmos (hegedű)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Dobszay Péter
WAGNER: A bolygó hollandi – nyitány
WIENIAWSKI: II. (d-moll) hegedűverseny, Op. 22
SIBELIUS: II. (D-dúr) szimfónia, Op. 43

19:00 : Varsó
Lengyel Színház

V4 Operaturné
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
született:
1922 • Cornell MacNeil, énekes
1922 • Ettore Bastianini, operaénekes († 1967)
1927 • Alfredo Kraus, énekes († 1999)
elhunyt:
1960 • Seiber Mátyás, zeneszerző (sz. 1905)
2014 • Christopher Hogwood, karmester (sz. 1941)