vissza a cimoldalra
2019-12-07
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2947)
Kolonits Klára (1142)
Kedvenc magyar operaelőadók (1149)
A díjakról általában (1076)
Operett, mint színpadi műfaj (4173)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2690)
Belcanto (932)
Franz Schmidt (3467)
Kimernya? (3361)
Alexandru Agache, a bariton (184)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (112)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3527)
modern eszement rendezesek (338)
Élő közvetítések (8265)
Nagy koncertek emlékezete (38)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1815)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Az énekes – Alexandru Agache születésnapi köszöntése
- ppp -, 2015-08-16 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Alexandru Agache Él egy énekes Budapesten. Vagy inkább egy Énekes, mondanám, így, nagybetűvel, mert hát nem akármilyen művészről beszélünk. Hosszú karrier után érkezett el hozzánk, és nem is szerződés vezette, hanem magánéleti okok. A Sors: lám, így találkozhat össze egy ember és egy város, egy ország operaéletének útja.

Távolról indult és nagyon messzire jutott. Kincses Kolozsvár egyik operaházának tagjaként járt először nálunk a 80-as években, amikor még két szocialista ország kulturális cseréjének köszönhettük, hogy a fiatal Agache bemutatkozott a pesti közönségnek. A Traviata öreg Germont-ját énekelte, valószínűtlenül fiatalon, partnere Kukely Júlia volt. Szép, fiatalos, karcsú bariton hangra emlékezem, kiváló magas regiszterrel, melyet akkor a neves kritikus, Kertész Iván is kiemelt írásában, jelentős énekespálya lehetőségét látva benne. A bemutatkozást nem követte újabb előadás, évtizedekig. A Sors — akkor — más irányba vitte.

Énekversenyen győzni, kis színházakba eljutni tipikus pályakezdés, amelyet csak kivételes esetekben szokott követni nemzetközi karrier. Agache egyike volt a kivételes eseteknek: az olasz és francia városok színházai után elég hamar bevette a nagy európai operaházak erődítményeit is. Zürich, Párizs, London, Bécs, Berlin, Madrid népszerű vendége volt igen hamar, aztán jöttek a nagy amerikai városok egymás után, Houston, Chicago, többnyire a hamar megtalált, hangjához és egyéniségéhez legjobban illő Verdi-repertoárban.

A világ azonnal felismerte, hogy született, páratlan adottságú Verdi-baritonnal áll szemben, és ezen minőségében alkalma volt a világ legnagyobb énekeseivel, karmestereivel dolgozni Mutitól Levine-ig, Gruberovától Pavarottiig. Solti György haláláig a nagy mester egyik kedvelt énekese volt, utolsó felvételén, a Cantata Profanában is ő volt a bariton szólista, ahogy egy évtizeddel korábban legendás londoni, filmszalag által is megörökített Boccanegrában is ő volt a címszereplő. Gyorsan felfedezték a nagy lemezcégek is, Rigoletto és Lammermoori Lucia-felvétele — ez utóbbi Gruberova oldalán és Bonynge pálcája alatt — nagy szakmai sikert aratott.

A gyors karrier ellenére viszonylag későn jutott el a Metropolitanbe. Későn, de nem késve le semmiről: több produkció szériáiban is nagy sikert aratott, Luna gróf, Boccanegra és Amonasro után egyik legkedvesebb szerepében, Az álarcosbál Renatójaként brillírozott. A produkció broadcastjét a Bartók Rádió is átvette, így legalább a rádión keresztül a magyar közönség is hallhatta a Placido Domingo vezényelte előadást.

Ezekre az élményekre hagyatkozva Agachét jómagam egy pazar hangú baritonnak ismertem meg, de hogy milyen formátumú énekművész, csak akkor tudtam meg, mikor élőben találkoztam vele, színpadon, egymás után több szerepben is. Évtizedes vesszőparipám, hogy egy operistát csak a színházban látottak alapján lehet megítélni, a rádión keresztül vagy lemezről hallottak csak egyfajta támpontot adhatnak. Az elmúlt években Agache számos egymástól nagyon eltérő alakban mutatta meg egészen kivételes hangi és színpadi adottságait.

Hallottuk azokban a szerepekben, amelyekben legnagyobb sikereit aratta külföldön: volt Macbeth és Boccanegra, Rigoletto és ismét Giorgio Germont. De nálunk debütált Wagner-énekesként, A bolygó hollandi címszerepében az évad revelációját nyújtva; és bár Scarpia nem tartozott a leggyakrabban énekelt szerepei közé, a pesti színpadon megformált rendőrfőnöke egyik emblematikus alakítása lett. Hollandija és egy győri koncerten énekelt frenetikus Luna grófja mellett az előző szezonban látott Nabucco és Falstaff alakításait emelném ki okvetlenül, melyekkel, úgy érzem, nevét örökre beírta a magyar operatörténet láthatatlan könyvébe.

Alexandru Agache A közönség és egy színház vezetése hamar hozzászokik, hogy ilyen kaliberű énekest hallhat ill. foglalkoztathat. Talán az idő múlásával természetesnek is veszi, anélkül, hogy tudatában lenne kivételes jelentőségének. Ezért emlékeztetni kell rá, hogy Alexandru Agachéhez fogható bariton-nagyság, az övéhez mérhető nemzetközi karrierrel és reputációval, Svéd Sándor óta nem állt folyamatosan a magyar operaszínpad rendelkezésére. Itt jár közöttünk a világ ma élő egyik legnagyobb baritonistája, aki, meggyőződésem, vokálisan, énektechnikailag és zenei formálásban is éppen itt, Budapesten érte el pályacsúcsát. Felfoghatatlan szerencse, amelyet óriási felelősség kezelni, élni vagy nem élni vele.

Ami a közönséget illeti, semmi gond: saját fülemmel hallottam, mikor egy hölgy a pénztárban a Nabuccóra akart jegyet venni, hozzátéve: „de arra, amiben az Agache énekel”. A közönség megértette, hogy egy olyan színházban, ahol mindenki egy-egy alkalomra és szerepre szerződéssel énekel, nem tagként, ott nem az a kedvenc, akit annak kijelölnek, vagy évtizedes munkával kiérdemelte, hanem az, aki valódi, nagy élményt ad. A fórumok is bizonyítják, hogy a nézők közül már senki nem tekinti vendégnek. Mikor nekünk énekel, Agache a mienk.

A Café Momus oldalán megjelent korábbi interjújából is kiolvasható volt, hogy művészi nagysága és nemzetközi sikerei ellenére Agache hallatlan kedves, szerény ember is. Ezt erősítették meg azok a hozzászólások, kommentek, melyeket a fórumra kollegái, operaházi zenészek, kórustagok írtak, kedves embernek, jó kollegának, „csudaművésznek” nevezve. Ajánlanám megfigyelni mindenkinek, aki színpadon látja, milyen póztalanul és egyszerűen fogadja a közönség legnagyobb ovációját is az előadás végén. Semmi mesterkéltség, semmi felesleges színpadiasság: Agache a szerepben sztár, nem a függöny előtt.

Egy énekes életkora tulajdonképpen érdektelen lexikonadat. Aki akarja, utánanézhet az interneten is. Egyetlen dolog számít: hogyan szól a voce, milyen az általános hangi- és művészi kondíció. Ilyen értelemben Agache fiatal, de már tökéletesen érett művész. Abszolút virágkorban. Zengjünk hát neki most egy jó nagy, jó hangos „Happy Birthday”-t — és utána várjuk, kérjük, hogy énekeljen nekünk még sokáig Ő, az ÉNEKES.

Verdi: Il trovatore - Luna gróf áriája
Alexandru Agache (bariton), vezényel: Rico Saccani
Houston 1992

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Balogh Ádám (zongora)
HAYDN: Asz-dúr szonáta, Hob XVI:46
RAVEL: Szonatina
BEETHOVEN: Asz-dúr szonáta, No.12, op.26

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Hambalkó Edit emlékkoncert
Rektor Asszony, Eckhardt Gábor beszél
MOZART: 3. (d-moll) fantázia, K. 397
MOZART: D-dúr menüett, K. 355
Eckhardt Gábor (zongora)
MOZART: D-dúr zongoraszonáta, K. 381 – 2. Andante
Baráth András, Kiss András (zongora)
KISTÉTÉNYI: Editnek – Szomorúság két szólamban
Baráth András (zongora)
J.S. BACH: d-moll zongoraverseny, BWV 974 – 2. Adagio (Alessandro Marcello oboaversenye alapján)
J.S. BACH-BUSONI: C-dúr toccata, adagio és fúga, BWV 564 – Adagio
Pless Attila (zongora)
HAYDN: 33. (c-moll) zongoraszonáta Hob. XVI:20 – 1. Moderato
Kiszely Deborah (zongora)
CHOPIN: Noktürn
Wehner Krisztina (zongora)
DEBUSSY: Képek, 1. füzet – 1. Tükröződések a vízen
Bizják Dóra (zongora)
JANÁČEK: A frýdeki Madonna
Radnóti Róza (zongora)
LISZT: Recueillement
Ránki Fülöp (zongora)
LISZT: Via crucis (négykezes változat)
Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Csőke Flóra (cselló) Hámori Angelika (zongora)
"Hangulatkoncert"
SCHUMANN: Adagio és Allegro, op. 70
CSAJKOVSZKIJ: Noktürn, op. 19, No. 4
POPPER: Magyar rapszódia, op. 68
BRAHMS: 1. (e-moll) cselló-zongora szonáta, op. 38
FAURÉ: Elégia, op. 24

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Bevezetőt mond Farkas Zoltán zenetörténész
Das Wohltemperierte Streichquartett VII. – 'E-moll'
BEETHOVEN: e-moll vonósnégyes, op. 59, no. 2 (“Razumovszkij”)
DARGAY MARCELL: Új mű
VERDI: e-moll vonósnégyes
FAURÉ: e-moll vonósnégyes, op. 121

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szent Efrém Férfikar:
Bubnó Lőrinc, Bubnó Márk, Balázs Edgár, Nagy Bertalan, Oláh Marcell, Papp Viktor, Pechan Kornél, Rácz Ambrus, Tóth Péter
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
"Wings – Lemezbemutató koncert"
Trishagion – Háromszorszent ének az Athos-hegyről
Archiminia – görög újévköszöntő ének
Aboun d’bashmayo – a Miatyánk arámi nyelven (Bubnó Tamás feldolgozása)
Mizmor Le David Ha’Melech – Ének Dávid királyhoz (Bubnó Tamás feldolgozása)
Dormi pizzinu – szárd altató
Mai mou te loulouda – görög húsvéti paraliturgikus ének (Bubnó Márk feldolgozása)
Malka moma – bolgár karácsonyi kántálás
Simera Christos Anesti – görög feltámadási ének
X. Bölcs Alfonz: Cantigák – Rózsák rózsája, Szeressük Szűz Máriát
Grigory Lvovsky: Gospodi pomiluj (Uram irgalmazz)
Shchedrik – ukrán karácsonyi kántálás (Philipp György és Silló György Béla feldolgozásai)
Stanislav Ludkevich: Nebo i zemlja – Az ég és a föld mostan ünnepelnek (karácsonyi kántálás)
Bubnó Tamás: Abaúji Karácsony (ruszin, cigány, magyar kántálóének-szvit)
Nuku nuku – egy finn altató és az „Enyhe világossága” kezdetű ének összekapcsolása (Bubnó Márk feldolgozása)
Jan Levoslav Bella: Tu es Petrus – Te Péter vagy (nyolcszólamú motetta)
Könyörögjünk Keresztyének – ének a 17. századi Eperjesi Graduálból
Bubnó Tamás: 127. zsoltár – Boldogok mindnyájan, kik az Urat félik
Kodály Zoltán: Esti dal
Sergei Ekimov: 136. zsoltár – Babilon folyóvizei mellett
Sáry László: Zsoltárkánon – Énekeljetek az Úrnak
As I Went Down – észak-amerikai keresztény himnusz (Bubnó Márk feldolgozása)
Mamao chveno – grúz Miatyánk-parafrázis
Raghupathi Raghava Raja Ram – hindu vallásos ének (Bubnó Márk feldolgozása)
Kae le lae – dél-afrikai sotho gospel (Bubnó Márk feldolgozása)
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Schnöller Szabina (szoprán), Juniki Spartakus (hegedű)
Nemzeti Énekkar
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
"Adventi Koncert"
POULENC: Gloria
MASSENET: Thais - Meditation
FRANCK: d-moll szimfónia

19:00 : Debrecen
Csokonai Színház

MOZART: Szöktetés a szerájból

19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci Templom

Horváth Márton Levente (orgona), ifj. Major István (gordonka)
Ars Oratoria Kamarakórus
Vezényel: Pad Zoltán
"Ki lesz ma?"
Eszmék és muzsika így egyben.
Aki kérdez: Bősze Ádám
Aki válaszol:
Altorjay András - Romhányi-díjas kardiológus, a Deák Dénes Alapítvány kuratóriumának tagja
Praetorius, Palestrina, Victoria, Fauré, Duruflé, Kodály, Bach, Bárdos, Farkas, ifj. Sapszon Ferenc művei
A mai nap
született:
1863 • Pietro Mascagni, zeneszerző († 1945)
1927 • Helen Watts, énekes († 2009)
1951 • Pitti Katalin, énekes
elhunyt:
1562 • Adrian Willaert, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1960 • Clara Haskil, zongorista (sz. 1895)
1983 • Molnár Antal, zenetudós, esztéta (sz. 1890)