vissza a cimoldalra
2019-08-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61861)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1330)
Operett, mint színpadi műfaj (4044)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4550)
Simándy József - az örök tenor (621)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3393)
Miklósa Erika (1238)
Lisztről emelkedetten (959)
Kedvenc magyar operaelőadók (1140)
Társművészetek (1343)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1741)
Franz Schmidt (3409)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (986)
Cziffra György (109)
Kortárs zene (67)
Használ-e az operának a kortárs feldolgozás? (107)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

75 Éve született Gregor József
Heiner Lajos, 2015-08-08 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Gregor József Amikor azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy írjak laudációt Gregor József születésének háromnegyed évszázados fordulója kapcsán, örömmel vállaltam el – hiszen mi lenne ennél könnyebb feladat?

Aztán a kérés részleteit („olyat írj, amit még nem”) olvasva kissé elbizonytalanodtam, oly sok alkalmam adódott Jóskával kapcsolatos emlékeim közzétételére.

És aztán következett a Vele kapcsolatos Momus-anyagok, hogy is fejezzem ki magam, legszívesebben az „átnyálazása” szót használnám, de ez a kifejezés, akárcsak a „kézirat”, már eltűnt a digitális éterben.

Szóval, átnéztem a Neki szentelt fórumot, a Róla megjelent írásokat.

És elbizonytalanodtam. Itt van minden, és semmi sincs itt. Az a munka, amelyik talán a legtöbbet mutatta meg a művészről, Hollósi Zsolt kötete (In memoriam Gregor József). Ha akad olyasvalaki, akinek még nem pihen ott a könyvespolcán,annak nagyon-nagyon javaslom, mihamarabb szerezze be – időnként még látni egy-egy csellengő, kósza példányt.

De Hollósi sem képes teljességében visszaadni „a” Gregort. Egyetlen, vele készült hang-, vagy videofelvétel, egyetlen riport sem.

Buffo-lemeze zseniális, Jellinek szuperlatívuszokban méltatta – de sokadszorra hallgatva is eltörpül a színpadi élmény mellett, azon Gregor-alakításának árnyékában marad, akit Dulcamaraként tombolva ünnepelt a New York-i publikum, akit egy teljes bedobással énekelt Don Magnificoja után teljes testében hamuszürkének láttam a Flamand Opera öltözőjében.

Teljes bedobás – talán ez a kulcskifejezés, vagy legalábbis az egyik, művészetének megfejtéséhez. 1973-ban láttam először Szegeden, Verdi öreg potrohosaként, halála előtt pár hónappal utoljára – bő emberöltőnyi idő. Szegeden, New Yorkban, Belgiumban, Budapesten. Persze, hogy neki is voltak rosszabb napjai – de sohasem lazsált, sohasem „spórolt”, mint oly sok más, befutott pályatársa.

S még önzetlenségét emelném ki. Támogatta a fiatalokat, a professzionális énekeseket éppúgy, mint a zenebarátokat.

A szegedi operatársulat sanyarú helyzetében egy Forintért vállalta a Don Carlos megrendezését.

Az első hívó szóra eljött – Pál Tamással együtt – a szegedi egyetemi klubba, de azonnal igent mondott a Momusnek lapunk egy jubileumi rendezvényére (a Sors fintora, hogy itt közbe szólt a vis maior).

Zavarban lennék, ha most tárgyszerűen kellene beszámolnom egy-egy Vele kapcsolatos élményemről, lassan fél évszázad nagy idő. Ha jól emlékszem, énekelt Telemann A türelmes Szókratész című operájának szegedi előadásán – de csak a színpadi korcsolyázás ugrik be, meg az egész zene dögunalma.

A Cosi premierje jobban előttem, Gregor mellett talán Bajtay-Horváth, Gyimesi, Réti, persze Pál dirigált.

Sarastroként viszont a Magyar Rádió felvétele, egy kedves ismerősömnek köszönhetően gyűjteményemben is – ha német nyelvű lenne, a világpiacon talán etalonként tartanák számon.

Ugyan hol van ma a világon operaház, ahol egy Figaro-premieren egy Gregor-kaliberű énekes alakítja a Kertészt?

Rocco, nála főszerepként.

A már felemlegetett buffo-szólamok, a Sevillaiban Basilio ÉS Bartolo. És Pasquale, Maleczky után-mellett a legnagyobb a szerep magyar tolmácsolói között. Dulcamara és Don Magnifico.

S a számomra legkedvesebb mester, Giuseppe Verdi muzsikája. Olyan nyúlfarknyi megjelenésekben, mint Grenvil doktor. És képes volt a MAO-ban ez a világhírű művész Főpapot énekelni, ha jól emlékszem, beugrással. Persze Falstaff. De, ismét nagyságát bizonyítandó, Sinkó György Fülöpje mellett a Főinkvizitor.

Elhiszik, volt olyan Forza Szegeden, ahol Tokody Ilona élete első Verdi-szopránszólamát abszolválta, Ilosfalvy, Leiferkus, Gregor, Gyimesi társaságában, Pál Tamás sistergő dirigálásával?

Puccini, és Bartók, Richard Strauss és Sosztakovics.

De egy mondat erejéig vissza Verdihez – a Maestro nagy operái közül a Boccanegra volt az utolsó, melyet élő előadásban megismertem.

"Életed elszakítják a párkák" – a Sors keserű grimasza az is, hogy fájdalmasan fiatalon távozott az árnyékvilágból.

De nem, nem, ő nem halt meg.

Minden ember addig él, amíg mások emlékezetében él.

Gregor Jóska még sokáig, nagyon sokáig velünk marad.


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Matthew Gee, Brian Hecht, Kiss Zoltán, Nico Schippers, Veér Mátyás
"A harsona csodálatos világa"
John Williams, Szergej Prokofjev és Robert Schumann művei

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
20:00 : Kiskunhalas
Római Katolikus Főplébánia

Sebestyén Márta (ének), Szamosi Szabolcs (orgona)
"Nyújtsd ki mennyből"
Kyrie, "A fényes Nap" népdal
Passacaglia (improvizáció a "Fényes nap" témára)
VIVALDI-BACH: a-moll concerto BWV 593
"Nyújtsd ki mennyből"
BARTÓK: Este a székelyeknél
TOLCSVAY: Kyrie, Sanctus (részlet a Magyar Mise-ből)
A mai nap
született:
1862 • Claude Debussy, zeneszerző († 1918)
1928 • Karlheinz Stockhausen, zeneszerző († 2007)