vissza a cimoldalra
2018-09-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7400)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1066)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nicolai Gedda 90
- zéta -, 2015-07-11 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Nicolai Gedda A 60’-as évek legvégén kapott ránk, utána évente, kétévente biztosan lehetett számítani rá. Azokat a csúcsszerepeit énekelte az Operaházban és az Erkel Színházban, amit a világban a legtökéletesebben tudott: Faust, Mantuai herceg, Alfredo, Edgardo, Lenszkij, Rodolphe, Cavarradossi, némelyiket négyszer is hallhattuk. Kitűzték még Nemorinora is egyszer, de azt lemondta, mert idős édesanyját váratlan baleset érte, haza kellett sietnie.

De nemcsak operát énekelt, hanem dalesteket, négyet, vagy ötöt az évek során a zsúfolásig megtelt Zeneakadémián. Nicolai Gedda a tematikus dalestek híve volt. Tavaszi dalcsokor, Goethe-versekre komponált művek, Dalok az utazásról, stb. A preklasszikusoktól egészen a kortársakig.

Színpadilag nem nyújtott különösebben nagy élményt, magas, karcsú férfi, de a mozgásban csak annyit tett, ami nem veszélyeztette a tökéletes éneklést. A tökéletes éneklés, ez lehetett az ars poeticája, mindent ennek rendelt alá.

Pályája üstökösként indult, mert amikor Stockholmban elénekelte Adolphe Adam operájának híres-hírhedt címszerepét, Chapelou-t azokkal az atombiztos felső D-kkel, másnaptól szerződésekkel bombázták. A felső kvartja is a világelsők közé röpítette volna, de neki volt még jónéhány hangja a magas C’ felett is (A puritánokban még háromvonalas F’ is, aminél magasabbat még zeneszerző nem írt tenorista számára). Néhány hónappal később már Walter Legge londoni irodájában válogatott Herbert von Karajan lemezfelvételi ajánlatai között.

Egy ideig Mozart-specialistának gondolták, utána a francia repertoár gazdája lett, majd az olasz bel canto ritkaságok rajongói kedvelhették meg. Szinte mindenevő volt, Bachtól Bernsteinig bármi jöhetett, ami hangilag feküdt neki. Ezt a fél mondatot alaposabban elemeznünk: ami hangilag feküdt neki. Nicolai Gedda csak olyan darabokat vállalt el, ami a jellegzetesen karcsú hangjához illett. Talán csak egyszer tévedt meg, amikor valamely felelőtlen karmester (Silvio Varvisora gyanakszom) rábeszélte a Lohengrin címszerepére még 1966-ban. Elénekelte hat alkalommal, de nem esett jól neki, ahogy egy interjúban visszaemlékezett rá, úgy érezte, hangja elveszíti a hajlékonyságát. Fél évre mindent lemondott hát és még az időközben postázott bayreuth-i meghívót is nyugodt lélekkel hajította szemétkosárba.

Pedig ha annak a 66’-os Lohengrinnek a felvételét meghallgatjuk, egy tökéletes produkciót hallhatunk. De Gedda azon kivételes énekesek közé tartozott, aki saját maga tartotta karban a hangját, nem szorult külső kontroll segítségére, így neki elhihetjük, hogy miért hátrált vissza Wagnertől. Azért, hogy a későbbiekben újra Arturo (A puritánok), Hüon (Oberon), Raoul (A hugenották), Benvenuto Cellini vagy Faust lehessen, könnyedén szórhassa tovább a magasságokat.

Hangjával mindent képest volt kifejezni. Egyik magyarországi fellépéséről így írt a máskor oly mértéktartó kritikus:

Nemcsak a tenorhang fényes, nyílt felső régiójáról és a középfekvés intenzív deklamáló és karakterizáló képességéről vagy a hang valamennyi regiszterét a közlekedőedényben cirkuláló víz cseppfolyósságának gáttalanságával, természetességével könnyedén átsikló, átívelő s mindig kifejező orgánumról lehetne tanulmányt írni, hanem a már az ének-színészet körébe tartozó hangvételfajtáról is, a félhangon való éneklésről, a lefojtott hangadásról, a fejhangokról, a szinte zárt szájjal való éneklésről, nem is beszélve a dalok szövegének illusztrációjául, ábrázolásául szolgáló hangkarakterek nyüzsgő rajáról. Egyszóval ezt a sokféleséget, ezt a rengeteg árnyalatot, ezt az alakítókészséget ilyen gyönyörű hanggal társulva talán senkinél nem találjuk ma meg zenei világunkban.” A szinte mindig kimért és tárgyszerű Kroó György rajongott így az 1982. október 8-i dalestet követően az akkor 57 esztendős, a papírforma szerint idősnek tekintendő énekesről.

Mert Nicolai Gedda egyszerűen mindent tudott, de nemcsak technikai értelemben, hanem kifejezésben. A rútat éppúgy ki tudta fejezni, mint a gyönyörűségeset, a lágyságot pontosan ugyanúgy, mint a durvaságot. Tudott magasztos, pátosszal telt lenni, de mókás, nevetséges is. A pityókás alakot éppoly természetességgel jelenítette meg, mint mulyát, a kérkedőt vagy a daliást, a hőst éppúgy, mint az esendőt.

Bár a könnyebb műfaj nem állt távol tőle, hiszen jó néhány operett etalonfelvétele fűződik a nevéhez, mégis pontosan tudta a határt, mert a három tenor stadionkoncertjeitől borzadva fordult el.

Pár hónapja szaladt végig az internet világán a hír, hogy elhunyt, de szerencsére nemsokára követte a cáfolat: visszavonultan él svájci otthonában és jól van. Köszönve a sok örömet, amit a hosszú pályáján adott nekünk, csak további jó egészséget kívánunk neki a magunk felhőtlen örömére.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gran Duo Italiano:
Mauro Tortorelli (hegedű), Angela Meluso (zongora)
LISZT: Gran duo concertant sur la romance ʻLe marinʼ
LISZT: Romance oubliée
LISZT: Die Zelle in Nonnenwerth
SIVORI: Variazioni sul Faust di Gounod
SIVORI: 2 Romanze senza parole, op. 23 – 1. (Esz-dúr) románc
SIVORI: Fiori di Napoli, op. 22
PAGANINI: Variazioni sul tema del Carnevale di Venezia

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csáki András (gitár)
Anima Musicae Kamarazenekar
Ars Sacra Fesztivál
BECCHERINI: Éjjeli őrjárat Madridban
ALBENIZ: Spanyol szvit
CASTELNUOVO-TEDESCO: Gitárverseny
ANTON ARENSKY: Kamaraszimfónia

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balogh Ádám (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"A Semmelweis emlékév ünnepi koncertje"
ERKEL: Bánk bán - nyitány
LISZT: A-dúr zongoraverseny
MOSONYI: Ünnepi zene
BRAHMS: 2. (A-dúr) szerenád, Op.16

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Baráti Kristóf, Jakub Jakowicz (hegedű)
"Szeryng 100"
J.S. BACH szonátái és partitái szólóhegedűre
g-moll szonáta, No. 1, BWV 1001
h-moll partita, No. 1, BWV 1002
a-moll szonáta, No. 2, BWV 1003
C-dúr szonáta, No. 3, BWV 1005
d-moll partita, No. 2, BWV 1004
E-dúr partita, No. 3, BWV 1006

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
18:00 : Debrecen
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

MODEM/12 - Koncertek
A mai nap
történt:
1869 • A Rajna kincse bemutatója (München)
született:
1954 • Gőz László, harsonás
1958 • Andrea Bocelli, énekes
elhunyt:
2001 • Isaac Stern, hegedűs (sz. 1920)