vissza a cimoldalra
2018-10-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61190)
Kedvenc felvételek (149)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1125)
Kimernya? (2775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2937)
Zenetörténet (244)
Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Réti Csaba – A leghűségesebb tenor
Heiner Lajos, 2015-06-19 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Réti Csaba – A leghűségesebb tenor A Bába Kiadó és a Vántus István Társaság közös kiadása
Szeged, 1993
Szerkesztette és az Életút és pályakép c. tanulmányt írta Kiss Ernő

Van-e létjogosultsága egy olyan, közel háromszáz oldalas kötetnek, mely egy olyan operaénekes pályájával foglalkozik, aki, noha elvétve fellépett külföldön, vagy Budapesten is, de gyakorlatilag egyetlen városban, vidéken töltötte el egész életét?

A Kiss Ernő szerkesztette könyvet olvasva a válasz egyértelműen igen.

A „leghűségesebb” jelző nem véletlen. Réti Csaba szinte egész tevékenysége Szegedhez kötődik, 1957 tavaszán énekelte itt első kisebb szerepét, s 2004 február 11-én lépett fel utoljára közönség előtt. Ezt a közel fél évszázadot, eltekintve egy rövid pécsi kitérőtől, Szegeden töltötte.

Gyerekként láttam először, 1973 telén Fentonként, máig emlékszem, ahogy Horváth Zoltán rendezésében paraván mögött csókolózott az Annuskát alakító Berdál Valival (és persze emlékszem Gregor világszínvonalú Falstaffjára, Gyimesi bősz Fordjára, Karikó nemes Alice-ára, az egész szereposztásra).

Csabát aztán szerepek hosszú sorában láthattam, később a pertuval is megtisztelt. És, pályája vége felé, még egy olyan előadást is élvezhettem, ahol fiával lépett fel – Csaba a Bájital Nemorinóját alakította, ez volt, (a Lammermoori Lucia-Edgarja mellett,) talán legjobb szerepe, Belcorét pedig a bariton Attila szólaltatta meg.

De vissza a kötethez. Kevés olyan alaposan megírt biográfiával találkoztam, mint a Kiss Ernőé (döbbenettel vettem észre, hogy valahonnan előbányászta életem első, nyomtatásban megjelent beszámolóját is, ahol Réti 1978-as Ferrando-alakítását elemeztem).

A könyv tagozódása világos és átlátható. Az első rész a pályával foglalkozik, majd pályatársak visszaemlékezései következnek. A „Dokumentumok” gazdag tárházából elsősorban Gyémánt Csilla alapos tanulmányát és Beslin Anita rádióriportjának szerkesztett változatát emelném ki. Végül kronologikus életrajz következik, majd a művész szerepeinek, kitüntetéseinek felsorolásával zárul a munka.

Gazdag a képanyag, privát portrék, színházi szerepek mellett Réti Csaba festményeiből is láthatunk néhányat.

Egy-két elütéstől (pl. Ögzüc: helyesen Özgüc) eltekintve a hatalmas információmennyiséget tartalmazó kötet szinte hibátlan, egyetlen komolyabb tévedést fedeztem fel: a Manon Lescaut 1976 január 30-i előadása nem felújítás, hanem premier volt, és nem Pál Tamás, hanem Vaszy Viktor vezényelte (tudomásom szerint Vaszynak ez volt az egyetlen operapremierje nyugdíjaztatása után, Pál 1982-ben dirigálta először ezt a Puccini-operát).

Kicsit esetlegesnek érzem a CD-mellékletet. Valószínűleg utolsó pillanat utáni munkáról van szó, erre utal, hogy a tartalom külön lapon került feltüntetésre. Semmilyen szerkesztési elvet nem vélek felfedezni, sem a felvételek időbeli sorrendjét, sem a darabok keletkezésének idejét illetően, ráadásul a 10-es tracken a program szerint Az eladott menyasszony egy áriájának kellene szólnia, ehelyett a Hoffmann meséi bordala csendül fel. S mivel Rétivel, szerencsére, elég sok videofelvétel is fennmaradt, az ember csak sóvárog egy DVD-melléklet után…

Apró szeplői ellenére Kiss Ernő munkája rendkívül alapos, nagyszerű, letehetetlen olvasmány – egy olyan énekesről, aki, ma már elképzelhetetlen módon, egész életét egyetlen társulatnak, egyetlen városnak szentelte.

Noha Réti Csaba már bő fél évtizede nincsen köztünk, addig, amíg Szegeden operabarát él, az ő emléke is élni fog.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló, orgona), Tóth-Vajna Gergely (csembaló)
"Hangulat Extra"
J.C. BACH: A-dúr szonáta négy kézre, op. 18
HÄNDEL: a-moll fúga, HWV 411
HÄNDEL: Vízi zene - Air négy kézre
HÄNDEL: Darabok zenélő órára
HÄNDEL: d-moll szvit csembalóra, HWV 437
STANLEY: a-moll voluntary, op. 6, No. 8
J.C. BACH: F-dúr szonáta négy kézre

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

A Bartók Konzi kamarazenekara
Vezényel: Tuska Zoltán
Pódiumon a Bartók konzi vonós tanszaka
A mai nap
született:
1913 • Tito Gobbi, énekes († 1984)
1925 • Luciano Berio, zeneszerző († 2003)
1931 • Szofia Gubajdulina, zeneszerző
1935 • Malcolm Bilson, zongorista
elhunyt:
1725 • Alessandro Scarlatti, zeneszerző (sz. 1660)
1799 • Karl Ditters von Dittersdorf, zeneszerző (sz. 1739)
1974 • David Ojsztrah, hegedűs (sz. 1908)