vissza a cimoldalra
2018-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3942)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (624)
Élő közvetítések (6920)
Jonas Kaufmann (2169)
Ilosfalvy Róbert (791)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2611)
Pantheon (2181)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1203)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4181)
Palcsó Sándor (203)
Operett, mint színpadi műfaj (3522)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

De Callas azért csak Callas! – Callas remastered Mozart, Beethoven & Weber
- zéta -, 2014-12-08 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Callas Sings Mozart Maria Callas
Orchestre de la Société des Concerts du Conservatoire
vez. Nicola Rescigno
WARNER 0825646340101

Maria Callas minden idők legnagyobb hatású énekesnője – nyugodt lélekkel, jelen időben is hirdethetjük e szentenciát. Az egykori díva operatörténeti jelentőségén semmit sem változtat a tény, hogy valóságos operai pályája alig ölelt fel másfél évtizedet. A Warner Classics most nagyszabású lemezsorozatban bocsátja ki Maria Callas összes stúdióban készült hangfelvételét. Az 1949 és 1969 közötti felvételeket tartalmazó összkiadás 26 teljes operát és 13 áriaalbumot tartalmaz. A sorozatból nemrégiben szóltunk Az alvajáró 1957-es lemezéről. Talán az volt az egyik legutolsó lehetőség, mely az énekesnő képességeit a csúcson mutatta meg.

Jelen írás egy nem tipikus Callas-felvételre szorítkozna, s 1964-ben készült. Ha fogalmazhat így a kegyetlen utókor, ez volt az utolsó év, amikor még elfogadható felvételek kerültek ki vele. A lemez azért rendhagyó, mert nem a Callastól megszokott komponistákban és művekben hallhatjuk Őt. Mozartot énekel, s egy-egy vaskosabb Beethoven- és Weber-áriát. A válogatás tematikus, az elhagyott, magányos és többnyire meggyalázott, vagy átvert nőt mutatja be, e szerep a színpadon kívül sem kerülte el Callast.

A CD az Ah! perfido kezdetű Beethoven-koncertáriával kezdődik, igen hatásosan. A Metastasio-szövegre komponált szólóária az elhagyott szerelmes panaszát, könyörgését, majd gyűlöletté fokozódó indulatait mutatja be. Callas igen drámaira veszi a jelenetet, ami – jó ideig – sikeresen fedi el, hogy a mű némely pontja technikailag problémát jelent számára. Ez csak a gyors zárórészben válik a hallgató számára egyértelművé, amikor a sistergő tempó megtartását helyenként csak intonációs hibákkal tudja megoldani.

De Callas azért csak Callas, mert a lassú részek megoldásai páratlan intenzitással szólalnak meg. Hallható ugyanakkor – s ez a lemez egészére érvényes – , hogy a voce csak az elképesztő koncentráció hatására szólal meg kellő hatásossággal. Az 50-es évek közepi felvételeire jellemző effektus, amikor azt halljuk, hogy könnyedén „dől belőle” a hang, ekkorra már a múlté. Ugyanakkor az Ah perfido előadásmódjából következtethetünk arra, hogy énekelhette a Fidelio címszerepét, amit az athéni pályakezdés éveiben megformált. (Erről a szerepről valamiért az életrajzírók is megfeledkeznek olykor.)

Mozarttal sem sokat foglalkozott, egyedül a Szöktetés Konstanzáját énekelte el mindössze négy alkalommal, még 1952-ben. Ezért külön érdekes, hogy e lemezen négy áriát is megszólaltat a salzburgi mester operáiból, s hármat a Don Giovanniból. Donna Anna első áriája (Or sai chi l’onore) azt a pillanatot örökítette meg, amikor a lány rádöbben, hogy ki apja gyilkosa. Callas indulatos előadásmódja szinte szétrepeszti a kereteket, de a Beethoven-áriához hasonlatosan, a hangtisztaság helyenként itt is a szenvedély áldozata lett.

A II. felvonásban Anna már nem annyira végletesen mutatkozik meg. A ”Crudele?... Non mi dir” technikai értelemben a lemez legbiztosabb pontja. Itt figyelhető meg ugyanakkor legtisztábban, hogy Callas mennyit „bűvészkedik” hangja színezésével. A természetes hangadás helyett valami mesterséges mázzal vonja be, vonzó is, meg szép is (próbálják is utánozni mind a mai napig), de idegenszerűséget sugall, ráadásul csak a kényelmes részekben tudja üzembiztosan hozni.

Külön esszét lehetne rittyenteni arról, hogy Callas az életben mennyire volt inkább Elvira, mintsem Anna. Ezt igazolja, hogy míg a Donna Anna áriák a fentiek miatt némi mesterkéltséggel szólalnak meg a felvételen, Donna Elvira dühöngő áriájának („In quali eccessi, o Numi!... Mi tradi quell’alma ingrata”) hangvétele teljesen természetes és meggyőző. Pompás szerepe lett volna.

A lemez védhetetlenül leggyengébb pontja a Figaro házasságából a Grófné kavatinája („Porgi, amor”). Még nem történik semmi, a hősnő ül magában és visszaemlékezik a szebb, szerelmesebb időkre. Viszont Callas ezzel a lágy, rezignált hangulattal egyszerűen nem tud mit kezdeni. A dallamívek elvesznek, a frázisok nem szólnak semmiről, pedig az ária nem okoz semmilyen hangi problémát.

Kicsit kilóg a lemez témájából az Oberon híres Óceánáriája. Rezia ugyan éppen egyedül van, de várja szerelmesét, reménykedik. Az ária Callasétól teljesen idegen hangadást követelne, amit az énekesnő többnyire teljesít is. Bár történelmietlen ezen merengeni, de kicsit az az érzésünk, ha a pálya korai szakaszában a német repertoár került volna előtérbe nála, pompás heroina-alakításokkal lehetnénk gazdagabbak. A lendületesen és szenvedélyesen előadott ária új oldaláról mutatja be Callast, némileg igazolva a 60-as években érezhető szándékát, hogy hangi problémáin szerepkörváltással igyekezzen úrrá lenni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Futó Balázs (zongora), Rácz József (hegedű)
Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
BARTA GERGELY: Házioltár (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Deux esquisses perdues (hegedűre és zongorára)
BARTA GERGELY: Közjátékok (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Neutral grounds (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Pulse (vonósnégyesre) - ősbemutató

18:00 : Budapest
Festetics Palota

Koppándi Jenő (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
"Nyolc évszak"
VIVALDI: Négy évszak
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Chiao-Hua Chang (erhu – kínai hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Palotás Gábor (timpani)
Vezényel: Dobszay Péter
"Live Animation - A Studio 5 szerzői estje"
Bella–Virágh–Solti–Varga–Kutrik
VARGA JUDIT: Black and White (ősbemutató)
SOLTI ÁRPÁD: Concertino vonósokra és szóló timpanira
KUTRIK BENCE: Emojik (ősbemutató)
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Genesys (ősbemutató)
BELLA MÁTÉ: Lethe (magyarországi ősbemutató)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosi fan tutte

19:00 : Budapest
Klauzál Ház

Bazsinka Ivett (fagott)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
MOZART: Linzi szimfónia C-dúr K. 425
MANCUSI: Fagottverseny
BEETHOVEN: III. (Eroica) szimfónia

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Balázs János (zongora)
"Az improvizáció"
Improvizációs zongoraest – kalandozások a hangok és műfajok birodalmában

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
JOHN ADAMS: Short Ride in a Fast Machine
BARBER: Hegedűverseny, Op. 14
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia - részletek az I. és a II. szvitből

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Kéringer László, Jekl László, Tomáš Šelc (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
HÄNDEL: SUSANNA oratórium HWV 66
18:00 : Siófok
Kálmán Imre Kulturális Központ, Siófoki református templom

Gesztesi-Tóth László (orgona), Mukk József (ének)
BACH: c-moll prelúdium és fúga BWV546
STRADELLA: Pieta Signore
BUXTEHUDE: Magnificat primi toni
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny Op.4. No.4.
HÄNDEL: Comfort ye Accompagnato és ária Messiás című operából
BIZET: Agnus Dei
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta Op.65. No.3.

19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Roman Janál (ének)
Kassai Filharmonikus Zenekar
vezényel: Zbynek Müller
ALEXANDER MOYZES: Gömöri táncok ‒ szvit, Op.51
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BOROGYIN: II. szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)