vissza a cimoldalra
2018-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61159)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20149)
Kiss B. Atilla (185)
Operett, mint színpadi műfaj (3727)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2934)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1120)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4357)
Lisztről emelkedetten (921)
Élő közvetítések (7459)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1506)
Franz Schmidt (3199)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Gioacchino Rossini (1019)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Johanna - A Salzburgi Ünnepi Játékok 2013-as koncertszerű előadásának felvétele
Heiner Lajos, 2014-10-21 [ Opera ]
nyomtatóbarát változat

Verdi: Giovanna d’Arco Verdi: Giovanna d’Arco
A Salzburgi Ünnepi Játékok 2013-as koncertszerű előadásának felvétele

Anna Netrebko, Plácido Domingo, Francesco Meli, Johannes Dunz, Roberto Tagliavini
Philharmonia Chor Wien
Münchner Rundfunkorchester
Paolo Carignani

DGG 00289 479 2712

Nem véletlen, hogy beszámolóm címének Verdi operájának magyarosított változatát választottam.

Egyrészt szeretetteljes köszöntésnek szánnám Szerkesztőségünk szürke eminenciása előtt.

Másrészt amikor a Szegedi Nemzeti Színházban 1979. május 4-én sor került a darab magyarországi bemutatójára, a magyar fordítás így került fel a plakátokra és az ismertetőkre (szűk három év múlva aztán a társulat az eredeti olasz nyelven is eljátszotta a művet).

Ez volt az első operaprodukció, melynek megszületését a színházi próbáktól kezdve szinte egészében végig tudtam kísérni. Akkoriban, a Nagyszínház felújítása miatt, a Szabadság (ma: Belvárosi) mozi épületében játszott az együttes, messze nem ideális színpadi és akusztikai viszonyok között.

Emlékszem, Csikós Attila zseniálisan, gyakorlatilag egyetlen körbefutó frízzel oldotta meg a színpadképet. És arra is emlékszem, hogy ha a rendező, Horváth Zoltán kilométerpénzt kapott volna, akkor milliomossá vált volna. Még most is előttem számos instrukciója (az I. felvonásbeli áriája előtt egy kősziklára leülő Karikó Terézhez: „Terikém, ne úgy ülj le, mintha napozni akarnál!”).

Dalos László fordította a librettót, helyenként furcsa megoldásokkal. Így például az előjátékban Carlo áriája „Pondo é letal, martiro il serto al capo mio” kezdetű szövegének első változata „Trónomnak súlya koronám” volt, kedves barátommal (ma körorvos Somogyban) szóltunk, ez talán nem túl szerencsés, így lett a végleges változat „Tisztemnek súlya trónom” – hát ez is elég suta megoldás. („Végzetes teher, kínszenvedés az én fejemnek a korona” – így Csákovics Lajos nyersfordítása).

A szegedi bemutató, Pál Tamás vezényletével, a főbb szerepekben Bajtay Horváth Ágotával, Juhász Józseffel, Gyimesi Kálmánnal és Gregor Józseffel hatalmas siker volt, a Magyar Rádió felvette (a nyitány „eltolt” zárórészét rögtön a premier után újra rögzítették).

Különös érzés volt közel negyedszázad múltán ezt a Verdi-opust (a Mester hetedik operáját) ismét átélni, ezúttal hangversenyszerű előadásban, a tavalyi Salzburgi Ünnepi Játékokon (Salzburgi impressziók). És furcsa érzés volt most ezt CD-ről meghallgatni.

Véleményem csak minimálisan változott. Nem lehet nem észrevenni, hogy rövid idő alatt mennyit változott Anna Netrebko hangja (ne feledjük: egy évvel korábban még pazar Mimit énekelt Mozart városában!). Mezzoforte-forte tartományban keményebb lett, de megmaradtak a bársonyos pianissimók, a fantasztikus decrescendók. Nőtt a voce vivőereje, szerintem már ideális Carlos-Erzsébet. A Metes Macbeth-közvetítést nem láttam, de barátaim (és egy ellenségem is) dicsérték. És most olvastam a bejelentést jövendő Elzájáról…

Netrebko számomra – e felvétel alapján is – korunk par excellence Verdi-szopránja.

Lemezen kevésbé tetszett Francesco Meli (Carlo), mint a helyszínen. A hangmatéria imponáló, de éneklése monoton, alkalmaz ugyan dinamikai árnyalásokat, de feltűnő, hogy a kettősökben, együttesekben sokszor úgy bőg, mint a hajókürt, mintha félne, hogy társai „leéneklik”. Ám e koncert idején mindössze 33 éves, reméljük, az idő múlása majd árnyaltabbá teszi éneklését – és, ha semmi gubanc nem jön közbe, itt van bő évtized múlva egy potenciális Otello.

És akkor ismét Domingo, megint fogok kapni hideget-meleget, de le kell írnom: Giacomója hatalmas alakítás. Egyedül nála találom úgy, hogy teljes mértékben érzi, és érti a figurát. A hang persze nem a warreni, ruffoi, svédi, vagy akár Cappuccilli-féle bariton - ám majdnem intakt. Némi lebegést egyedül és időnként fortéban érezni.

Ha csak két rövid példára van idejük, hallgassák meg első felvonásbeli áriájának gyors részét „Franco son io, ma in core”, (első CD 15. szám), a Verdi-éneklés magasiskolája, vagy a II. felvonás hármasából „Compiuto é il rito”, (második CD 5. szám), Giacomo rövid ariosoját, „Comparire il ciel m’ha stretto”, első részében Domingo játszi könnyedséggel énekel, második részében szinte”harap” a hangja.

Több. mint adekvát Roberto Tagliavini Talbot szerepében, és a Philharmonia Chor Wien (karigazgató Walter Zeh).

Sajnos, a CD-felvétel még jobban kihozza a zenekari játék alkalmatlanságát. Természetes, hogy a Müncheni Rádiózenekartól nem várjuk el a Bécsi Filharmonikusok, vagy akár a Mozarteum zenekarának kvalitásait, de az együttes túl sokszor szól úgy, mint egy (rossz) katonazenekar, és ez érzésem szerint elsősorban a lélektelenül, mechanikusan dirigáló Paolo Carignani hibája – ismét felvetődik a kérdés, mi alapján szerződtet Salzburg dirigenst (és erre a produkcióra miért nem Pál Tamást?).

A felvétel elegáns papírdobozban, kísérőfüzettel (a darab keletkezéséről szóló esszével, a cselekmény ismertetésével, és négynyelvű librettóval) került kiadásra.

Ez a lemez nyilván sokkal több, mint egyszerű szuvenír azoknak, akik meghallgathatták a tavalyi előadások egyikét. Kérdés, hogy hol a helye a Giovanna d’Arco-diszkográfiában?

Meglepő, hogy Verdi e viszonylag ismeretlen operájáról több „élő” felvétel jelent meg, olyan művészekkel, mint Ricciarelli, Flaviano Labo, Mario Sereni, sőt, Karsten Steiger „Opern: Ein Verzeichnis aller Aufnahmen” című könyve szerint egy Serenissima elnevezésű cég publikált a Bécsi Operából egy 1985-ös „élő” Giovanna d’Arcot Gruberovával a címszerepben, de ennek nem találtam nyomát a Wiener Staatsoper archívumában. Talán egy Gruberova-fan több információt nyújt majd…

Sajnos, hangminősége okán csak raritás a RAI 1951. május 26-i előadásának felvétele, de még a gyatra technikán is átjön, Carlo Bergonzi első tenorista évében is milyen elegáns énekes volt már, hallható Renata Tebaldi hangszépsége, és impozáns a fiatal Rolando Panerai is (most október 17-én kilencven esztendős!).

A mű két videofelvételét láttam, de a Chailly-féle verziót túl régen, míg Bartoletti 2008-as dirigálását csak a Tubusról, így nem lenne fair ezekről nyilatkozni – abban bízom, hogy Búbánat hatalmas tapasztalatával és gyűjteményével kiegészíti majd ezt az írást.

Verdi Giovanna d’Arco című operájának etalon felvétele egyértelműen az EMI 1972-es lemeze marad, James Levine vezényletével, Domingóval (itt persze még mint Carlo), Montserrat Caballéval és Sherril Milnes-szel. Ezzel a klasszikus koronggal a DGG új kiadványa nem versenyezhet. Mégis, ha valaki szereti Verdit, javaslom, illessze be ezt az új változatot is gyűjteményébe, hiszen a Mester egy ritkán játszott, és talán még mindig felfedezésre váró fiatalkori művéről van szó, és az ezüstkorongocskák két nagyon nagy énekes, a közel csúcsformában lévő Netrebko és Domingo alakításait őrzik.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kiss Péter (zongora)
Liszt születésnap - matinékoncert
LISZT: Három koncertetűd
LISZT: Két legenda
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 6. Hymne de l’enfant à son réveil (Az ébredő gyermek himnusza)
LISZT: 2. (h-moll) ballada

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Bokor Jutta (ének), Király Csaba (zongora)
Liszt születésnap - délutáni koncert
LISZT: Liebesträume (Szerelmi álmok) – 1. Hohe Liebe; 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: Freudvoll und leidvoll
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Du bist wie eine Blume
LISZT: Im Rhein, im schönen Strome
LISZT: Négy elfelejtett keringő
LISZT: 4. Mefisztó-keringő
LISZT: Consolations

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Gaál Eszter, Miklós Annamária (hegedű), Vitályos Bence (brácsa), Pelle Fanni, Petruska Emma (gordonka)
Juhász Eszter (zongora)
Hangulatkoncert
BEETHOVEN: D-dúr vonósnégyes, Op.18, No. 3
SCHUMANN: Öt darab népies stílusban, Op.102

17:00 : Budapest
BFZ Próbaterem

Tatai Nóra (szoprán),
Lesták Bedő Eszter, Mózes Anikó, Szefcsik Zsolt (barokk hegedű), Polónyi István (barokk brácsa), Sovány Rita (viola da gamba), Kertész György (barokk cselló), Sipos Csaba (barokk bőgő), Kőházi Edit, Nagy Csaba (barokk oboa), Győri István (barokk gitár, lant),
Dinyés Soma, Szokos Augusztin (csembaló)
Homolya Dávid (orgona)
Vissza a természethez - kamarazene korhű hangszereken
EVARISTO FELICE DALL'ABACO: Concerto a quattro da chiesa, Op. 2, No. 5
NICOLA PORPORA: „Alto giove” (ária a Polifemo című operából)
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, HWV 292
EVARISTO FELICE DALL'ABACO: Concerto à più istrumenti, Op. 6, No. 5
JEAN-PHILIPPE RAMEAU: Pièces de clavecin en concerts, No. 5
JOSEPH BODIN DE BOISMORTIER: g-moll szonáta, Op. 10, No. 3
GEORG PHILIPP TELEMANN: e-moll ("Párizsi") kvartett, TWV 43:e4

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában
SAINT-SAËNS: Sámson és Delila

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

CAFe Budapest
BERNSTEIN: Trouble in Tahiti
Bakonyi Marcell, Dinah: Meláth Andrea
Estefanía Avilés, Erdős Róbert, Erdős Attila (ének)
Vezényel: Dobszay Péter
FEKETE GYULA: Római láz
Meláth Andrea / Makiko Yoshida, Szabóki Tünde / Imai Ayane
Vezényel: Serei Zsolt
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Borbély László (zongora)
Liszt születésnap - esti koncert
LISZT: 3. Mefisztó-keringő
LISZT: Impromptu
LISZT: Sancta Dorothea
LISZT: Schlaflos! Frage und Antwort
LISZT: 4. Mefisztó-keringő
LISZT: Resignazione
LISZT: Két Csárdás – 1. Csárdás, 2. Csárdás obstinée
LISZT: Romance oubliée
LISZT: 4. elfelejtett keringő
LISZT: Trübe Wolken – Nuages gris
LISZT: Öt zongoradarab – 5. Sospiri!
LISZT: Hangnem nélküli bagatell
LISZT: Carrousel de Madame P-N
LISZT: Zarándokévek, 3. év – 5. Sunt lacrymae rerum, en mode hongrois
LISZT: Wiegenlied (Chant du berceau)
LISZT: Unstern! Sinistre, disastro
LISZT: En rêve (Nocturne)
LISZT: Zarándokévek, 3. év – 7. Sursum corda

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baráth Emőke (szoprán), Eva Zaïcik (mezzo), Maximilian Schmitt (tenor), Florian Boesch (basszus)
Collegium Vocale Gent
Orchestre des Champs-Elysées
Vezényel: Philippe Herreweghe
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)
MOZART: Requiem, K. 626

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Sebestyén Márta (ének)
Jazzical Trio
CAFe 2018
17:00 : Martonvásár
Beethoven Múzeum

Az Operaház rézfúvós kvintettje
Bach, Telemann, Händel, Gershwin, Grieg művei

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Kocsis Krisztián (zongora)
AUBER-LISZT: Tarantelle di bravura d’après la tarantelle de La muette de Portici S. 386 - 9'
LISZT: Vallée d’Obermann S. 160 13'
BELLINI-LISZT: Reminiscènes de Norma de Bellini S. 394 - 15’
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1923 • Robert Craft, karmester († 2015)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)