Bejelentkezés Regisztráció

Vidéken

Mozart, emberek és patkányok, valamint szinapszisok és neurotranszmitterek

2014-09-28 18:50:30 Heiner Lajos

Párducz Árpád és Janka Zoltán professzorok előadásai
Szent Gellért Fesztivál
Szeged, szeptember 25.

A zene az emberi szellemre és fizikumra gyakorolt hatása évezredek óta ismert – ám e hatás tudományos kutatása részletesebben csak a múlt században kezdődött el.

Két fő irányvonalról beszélhetünk.

A muzsika testi funkciókat befolyásoló, illetve az agyműködésre működésre gyakorolt hatásának vizsgálatáról.

Az elsőre tipikus példa lehet Herbert von Karajan esete, az általa létrehozott kutatóintézetben saját maga volt az egyik kísérleti alany – mérték, hogy dirigálás közben hogyan változnak bizonyos vegetatív funkciói (vérnyomás, pulzus, stb.).

A második témában nagyszerű összefoglalót ad Oliver Sacks könyve, Musicophilia - Tales of Music and the Brain (pár éve Zenebolondok címmel magyar fordításban is elérhető).

Az immáron hét éves szegedi Szent Gellért Fesztivál, afféle „attached file-ként”, indulása óta zenével kapcsolatos tudományos programot is kínál.

Az idei évad két felkért előadója Szeged tudományos és zenei életének is közismert alakjai.

Elsőként Párducz professzor lépett pódiumra, klasszikus tudós módjára, csendesen, de rendkívüli alapossággal, sok bonmot-tal tarkítottan megtartott előadása a „Kognitív képességek és a zene: a Mozart-hatás” címet viselte.

A Leitmotiv a K. 448 volt – ezt a kétzongorás Mozart-szonátát használták az első komolyabb kísérletben, ahol Mozart zenéjének az állatokra gyakorolt hatását tesztelték (1993-ban az eredmények a rangos Nature-ben kerültek publikálásra). Patkányoknak kellett A kiindulási pontról B táplálékpontig eljutniuk. Az állatokat három csoportra osztották, az egyik csoportot Mozart zenéjével kondicionálták, a másik csoport „semleges” zenét hallgatott, a harmadik semmit. Szignifikánsan jobban teljesítettek a Mozarton „nevelkedett” állatok.

Párducz professzor egészen az idei évig nyújtott áttekintést a szakirodalomról, közel egyórás előadásának még vázlatszerű bemutatására sem vállalkozhatok – hiszen szó esett Mozart zenéjének egerek neurogenezisét serkentő hatásáról, szennyvíztároló koncentrációjának csökkenéséről Mozart zenéjének hatására, az állatkísérleteken túl politikáról, bulvársajtóról, Mozart és Bach zenéjének összevetéséről, stb. stb.

A számos példa közül számomra mégis egy epilepsziás beteg EEG-jének bemutatása volt a legemlékezetesebb, döbbenetes, ahogy a „tüskék” lecsillapodtak, mihelyst a K. 448 megszólalt, és ismét kihegyesedtek a zene megszűntét követően.

Az est másik előadója, Janka professzor („Memóriarendszerek az agyban”) igazi showmanként viselkedett. Már entréeje is impozáns volt, a hatalmas kivetítővásznon a Macskákból láthattuk-hallhattuk a Memoryt. Számos bonyolult ábráját néhány mondattal közérthetővé tette. Szó esett a badella-reflexről (itt magyarázattal tartozom: a „szakkifejezés” a patella-reflexre rímel, és kollégájának, Dr. Boncz Istvánnak az agyszüleménye - a szegedi Pszichiátriai Klinika egykori telephelyén az ápoltak emlékeztek és összegyűltek az ételhordók keltette csörgésre), a bal és jobb agyfélteke szerepéről, a neurotranszmitterek funkciójáról, a hosszú és rövid távú memóriáról, arról, hogy miért nincs értelme még a vizsga előtti éjszaka is tanulni, mondanivalóját szellemes limerickekkel fűszerezte: Láthattunk Dali és Goya-képet egyaránt, meg a téli Firenzét, persze Csajkovszkij zenéjével.

Számomra a legemlékezeteesebb a képalkotó eljárások szerepéről szóló részek voltak (különösen a fMRI – persze ez szubjektív, hiszen ennek őskorában – hőskorában? – alkalmam volt ezzel a metodikával tudományos munkát végezni a Leuveni Egyetemen), emlékezetes, ahogy Janka professzor demonstrálta, ahogyan „beindulnak” a különböző agyterületek zenehallgatáskor, persze először a halántéklebeny, aztán a partitúrát olvasva, majd aktívan zenélve az agy többi része is, hogy végül az egészet „összefogja” a homloklebeny.

A Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg Termét megtöltő közönség mindkét előadót hatalmas tapssal honorálta.

Rövid szünetet követően fiatal magyar és koreai muzsikusok koncertjére került sor – de ez már más történet.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.