vissza a cimoldalra
2019-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (4009)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7011)
Élő közvetítések (8033)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3317)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1324)
Opernglas, avagy operai távcső... (20269)
Kedvenc magyar operaelőadók (1125)
Pantheon (2371)
Kimernya? (3179)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1697)
Franz Schmidt (3375)
Haspók (1259)
Fischer Ádám (512)
Balett-, és Táncművészet (5842)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A jó zenét szeretem - Vígh Andrea
- kegy -, 2003-03-18 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Vígh Andrea Vigh Andrea minden bizonnyal egyike az itthon és külföldön legismertebb magyar hárfaművészeknek. Alig akad olyan kamara- vagy szimfonikus zenekar, amellyel ne koncertezett volna együtt. Rendszeresen szerepel a magyar és nemzetközi koncertpódiumokon, emellett az ugyancsak nemzetközi rangú Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál alapítója és művészeti vezetője. 2000-ben Liszt-díjjal tüntették ki. Holnap este a Zeneakadémia Nagytermében Saint-Saens és Debussy műveit játssza a Kocsis Zoltán vezényelte Budapesti Mozart Zenekarral.

  - Egy kritikusa szerint az ön eddigi munkássága komoly szerepet játszott abban, hogy a hárfa Magyarországon ismét autonóm koncerthangszer legyen. Korábban nem volt az?

  - Talán van benne igazság. én inkább úgy fogalmaznék, hogy kezdettől fogva törekedtem arra, hogy a hárfa más hangszerekkel egyenrangú szólóhangszerré váljék. Nekem is vannak nagy elődeim, korábban is voltak és természetesen vannak is Magyarországon jelentős hárfaművészek, de a hangszernek ez a fajta szerepeltetése nem volt jellemző. Mivel harmonikus hangszer, soha nem kapott olyan szerepet, mint egy hegedű vagy cselló, pedig nagy lehetőségek vannak benne, amit a hangszer irodalma is bizonyít.

  - Nehéz volt az áttörés?

  - Azt kell mondanom, hogy a közönség rögtön szeretettel és bizalommal fogadta a kezdeményezést. Ennek bizonyára a hárfa hangja az oka, hiszen abban van valamiféle lágyság, amire a mai kissé zaklatott életünkben szükségünk van.

  - Ön rendszeresen koncertezik Magyarországon és Európa különböző országaiban, hazai és külföldi fesztiválok közreműködője és szervezője. Miben különbözik az ön, illetve a hangszer hazai és külföldi fogadtatása?

  - Általában jó tapasztalataim vannak itthon és külföldön egyaránt. A közönség kedveli a hangszert, és szívesen látogatja a koncertjeimet is, ugyanakkor úgy érzem, szakmailag a nemzetközi zenei életben is elfogadtak. Idén pl. meghívást kaptam az Arles-i Nemzetközi Hárfaverseny zsűrijébe is. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepe van a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválnak. Nemrégiben kaptunk egy felkérést arra, hogy működjünk együtt nemzetközi hárfafesztiválokkal. Ennek a lényege az volna, hogy a világ vezető hárfaművészei sorozatban lépnének fel Európa különböző országaiban. Ennek részese volna a gödöllői fesztivál is, aminek nagyon örülök, mert ez annak a jele, hogy valóban sikerült bekerülnünk a nemzetközi vérkeringésbe. Gyakorlatilag felzárkóztunk a szakma élvonalába, amire ilyen hamar nem is számítottam.

  - Mindez négy év alatt sikerült?

  - Igen. Amikor 1999-ben elkezdtük szervezni a gödöllői eseményeket, tapasztaltuk, hogy nagy az érdeklődés iránta, hiszen nincs olyan sok hasonló eseménysorozat világszerte. A közönség is szívesen látogatja. Ez a kellemes muzsika mellett a Grassalkovich-kastély miliőjével is magyarázható. Az, amit elértünk azonban sokkal több, mint amire ennyi időn belül számíthattunk volna.

  - Van-e olyan ország, város, kultúrkör, ahol a hárfának jelentősebb az irodalma, mint bárhol máshol, illetve olyan, ahol önt szívesebben várják vissza, mint másutt?

  - A kérdés második felére nemigen tudok válaszolni. Nem mondhatnám, hogy Magyarországon jobban kedvelnek, mint külföldön, mint ahogy ennek a fordítottjáról sem tudok beszámolni. Tényleg mindenhol jó tapasztalataim vannak. Olyan ország azonban létezik, ahol a hangszer erősebben jelen van a zenei életben, annak történetében. Ilyen írország, ahol a hárfa nagyon ősi tradicionális hangszernek számít. A népzenét és műzenét egyaránt áthatja a hangszer szeretete. Gondoljunk csak arra, hogy az ország címerében is megjelenik a hárfa! A másik Franciaország. Itt ugyancsak bőséges irodalommal bír ez a hangszer. Ennek oka az is, hogy a ma ismert modern, pedálos hangszer kifejlesztője is francia volt.

  - Ezt tükrözi az akadémiai koncert programja is.

  - Saint-Saens és Debussy rengeteget komponált hárfára: zenekari kíséretes és szólóműveket egyaránt. A program összeállításában törekedtem arra, hogy ezek mindegyikéből kapjon ízelítőt a közönség. Saint-Saens Fantáziája, Debussy Holdfény című műve szólódarab, de játszunk majd duókat, valamint hárfaversenyeket zenekari kísérettel. Debussyt amúgy nagyon kedvelem, ő a kedvenc szerzőim közé tartozik, ezért van, hogy gyakran veszem fel a darabjait a műsoromba, sőt lemezre is szívesen játszom fel őket.

  - Az együttműködés a Budapesti Mozart Zenekarral és Kocsis Zoltánnal hogyan jött létre?

  - Kocsis Zoltánnal és a Budapesti Fesztiválzenekarral Debussy két táncát már műsorra tűztük 1997-ben. Ez gyümölcsöző együttműködésnek tűnt, ezért nagyon örülök, hogy erre a koncertre készülve ismét elvállalta a közös munkát.

  - Létezik-e a hangszernek kortárs, esetleg kortárs hazai irodalma?

  - Mindkettőre igen a válasz, határozott igen. A hárfa olyan intonációkra és olyan speciális effektek kibocsátására képes, amilyenre más hangszer nem. Ennek köszönhetően élénken foglalkoztatja a kortárs szerzőket. Én magam is részesültem már abban a szerencsében, hogy kortárs szerző kimondottan nekem komponált darabot. Nemrégiben kaptam művet Tihanyi Lászlótól. Kiváló darab, érezni rajta, hogy a szerzőt valóban foglalkoztatták a hangszerben rejlő lehetőségek, és ismeri is a hangszert.

  - Mindebből úgy veszem ki, hogy önnek izgalmas feladat kortárs szerzővel együtt dolgozni. Azért kérdezem, mert ehhez nem minden zenész ragaszkodik.

  - Nálam nem éles a határvonal. Szívesen veszek részt minden érdekes, izgalmas kezdeményezésben. Én valójában jó zenét szeretek játszani.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (opera)

18:00 : Budapest
Fűtött utca - éjjeli menedékhely és nappali melegedő

Uta Meyer (szoprán) Szabó László (bariton) Katja Steinhäuser (zongora)
Fűtött utca - éjjeli menedékhely és nappali melegedő
1086 Budapest, VIII. kerület Dankó utca 15
Német és magyar népdalok énekhangra és zongorára
Bartók és Brahms feldolgozásában

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dmitry Smirnov, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás, Sarah Christian (hegedű), Razvan Popovici (brácsa), Kokas Dóra, Maximilian Hornung (gordonka), Csalog Benedek (fuvola), Dinyés Soma (csembaló), Davidovics Igor (lant), José Gallardo, Dejan Lazic (zongora)
BACH: c-moll triószonáta a Musikalisches Opferből, BWV 1079
BARTÓK: 1. hegedű-zongora szonáta, BB 84
SOSZTAKOVICS: g-moll zongoraötös, op. 57
17:30 : Kapolcs
Művészetek völgye

A Seleljo-testvérek szaxofon-zongora duója
"Amerikai szonáták"
MUCZINSKY: Sonata
ALBRIGHT: Sonata
PHIL WOODS: Sonata
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)