vissza a cimoldalra
2018-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3879)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60387)
Társművészetek (1227)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11212)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (527)
Erkel Színház (8765)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (605)
A Porgy és Bess Magyarországon (203)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1281)
Franz Schmidt (3021)
Luciano Pavarotti (80)
Zenei témájú könyvek (93)
Ferencsik János (79)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4145)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2557)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1190)
musical (160)
Simándy József - az örök tenor (510)
László Margit (117)
Kolonits Klára (1024)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Doborjáni felfedezések
(baljos), 2014-06-24 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Raiding 2014. június 14.
Franz Liszt Konzertsaal Raiding

Ch.W. Gluck: Orfeo ed Euridice.

Elisabeth Kulman, Mezzosporan (Orpheus)
Eva Liebau, Sopran (Euridice)
Christina Stegmaier, Sopran (Amor)

Orchester Wiener Akademie
Martin Haselböck

Itt a nyár, a fesztiválok ideje, ezért aztán, ha jól körülnéz az ember, akár különleges élményekhez is juthat. Liszt szülőhelye Doborján (Raiding) egy ugrásnyira fekszik Kőszegtől, érdemes meglátogatni kitűnően szervezett fesztiválját. A múzeumként berendezett puritán szülőház mellett felépített modern koncertterem 600 fős nézőterével, kitűnő akusztikájával elsőrangú zenei élvezetet biztosít. Idén a Gluck tricentenárium jegyében vették műsorra az Orfeo és Euridice-t, melynek Liszt által jegyzett weimari változata szólalt meg koncertszerűen. Ennek legszembetűnőbb különlegessége a Liszt komponálta elő- és utójáték, melyek közül az első gyakorlatilag megegyezik az Orpheus című szimfonikus költemény zenei anyagával. Liszt operaverziója szakít a Gluck-féle happy end megoldással, s nem támasztja fel újra Euridicét. Orfeo hárfája ezért - a nyitánytól eltérően - már nem szólal meg a zenekari epilógus során.

A koncertszerű előadás magas színvonalára Martin Haselböck személye volt a garancia, aki remek karakterekkel és tempókkal irányította a Wiener Akademie zenekarát és a közreműködő Sine nomine kamarakórust. Gluck zenéje nem kegyeletteljes zenetörténeti relikviaként hatott, hanem igazi felkavaró élményt szerzett. Az előadás abszolút főszereplője a csodálatos mezzo, Elisabeth Kulman volt, aki korábban már énekelte a címszerepet, többek között Muti vezényletével Salzburgban. Tökéletesen kiegyenlített bársonyos hang, makulátlan intonáció, hibátlan artikuláció és különleges kisugárzás jellemezte alakítását. Zenekaros recitatívói éppúgy gördülékenyek és kifejezőek voltak mint áriái, vagy Euridicevel közös duettje. Az előadás ügyesen aknázta ki az egyébként szűkös térbeli lehetőségeket. Míg a kintről érkező Orfeo közepén, a karmester jobbján énekelt, az Ámort és Euridicet megszólaltató két kitűnő szoprán - Christina Stegmaier és Eva Liebau - a színpad jobb szélén, illetve a karzaton jelent meg. A legdrámaibb pillanatot a finálé jelentette, mikor Orfeo megszegve az istenek parancsát szerelmesére pillant, s ezzel végérvényesen a halálba taszítja őt. Ezután szólalt meg a darab slágeráriája (Ach, ich habe sie verloren…) Kulman torokszorító előadásában, majd a Liszt-féle utójáték zárta le az operát.

A Doborjánba zarándokolt közönség ráérzett az előadás nagyságrendjére, és óriási ovációval köszöntötte az előadókat, elsősorban Martin Haselböcköt és Elisabeth Kulmant. Ezt a világkarrier kapujában álló énekesnőt nem csak rendkívüli kvalitásai miatt kellene mielőbb nálunk is felléptetni. Bizonyos fokig sajátunknak tekinthetnénk, mivel burgenlandi magyar család gyermekeként nőtt fel Felsőpulyán (Oberpullendorf), néhány kilométerre Liszt szülőfalujától. Kiválóan beszéli nyelvünket, elkötelezettje a magyar kultúrának. Ma már számos határon túli magyar művész mindennapos vendég operaszínpadainkon és koncerttermeinkben. Nagy luxus lenne Kulmant nem megismerni, csak azért, mert Közép-Európa szerencsésebb táján született...

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jerusalem Academy of Music and Dance
"Operavizsga-Fesztivál"
MENOTTI: A médium

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sofja Gülbadamova (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dimitrij Jurovszkij
DOHNÁNYI: 1. (e-moll) zongoraverseny, Op.5
RACHMANINOV: Szimfonikus táncok, Op.45

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Berecz Mihály (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
BERNSTEIN: Candide - nyitány
GERSHWIN: F-dúr zongoraverseny
STRAVINSKY: Gyászének - magyarországi bemutató
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1945)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Csáki András (gitár)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
"Spanyol-est"
BIZET: Carmen 1. szvit és Habanera a 2. szvitből
RODRIGO: Concierto de Aranjuez – gitárverseny
DE FALLA: A háromszögletű kalap – szvit
RAVEL: Bolero
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész