vissza a cimoldalra
2018-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3779)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1549)
Diana Damrau (429)
Franz Schmidt (3243)
Simándy József - az örök tenor (558)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3027)
Giacomo Puccini (133)
Erkel Színház (9499)
Jonas Kaufmann (2317)
Gioacchino Rossini (1023)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1194)
MET-es operaelőadások moziban (623)
Juan Diego Flórez (725)
Élő közvetítések (7602)
Edita Gruberova (3065)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4393)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ruszalkák I. – MET-operaközvetítés a Müpában
- zéta -, 2014-02-14 [ Közvetítések ]
nyomtatóbarát változat

Ruszalka, MET-operaközvetítés 2014. február 8.
Dvořák: Ruszalka

Ruszalka: Renée Fleming
Idegen hercegnő: Emily Magee
Boszorkány: Dolora Zajick
Herceg: Piotr Beczała
Vízi ember: John Relyea

a Metropolitan Opera Ének- és Zenekara
vez.: Yannick Nézet-Séguin

Ez a tél vége, tavasz eleje a Ruszalka jegyében fog zajlani, már látom előre. Nincs is nagyon ellenemre elmerülni a cseh mester varázslatos tündérvilágában. Bár sok mindenre rátaláltam, még tovább kutatom a Ruszalka titkát: miért nyűgöz le, mivel bűvöl el? Persze, nem kell mindent érteni, de talán két hónap múlva okosabb leszek.

Antonin Dvořák 1901-es operabemutatóját diszkréten öleli körbe az 1900-as Puccini-opusz, a Tosca és Debussy csodája 1902-ből, a Pelléas és Melisande. És bármennyire három külön világ a három mű, valahogy csak nem akar kimenni a fejemből az az eretneknek tűnő gondolat, hogy a Ruszalkában sok minden benne van a Tosca kegyetlenségéből, durvaságából és szenvedélyéből, de még több a Pelléas és Melisande gyöngédségéből és titokzatosságából. Találunk még benne nem is oly keveset Wagnerből, sőt még Lisztből is egy csipetnyit, de a cseh komponista mindezt valami nagyon sajátságos egyéni, mondhatni dvořáki muzsikává tudta összegyúrni.

A darab igazi mondanivalói minden mese és tündérvilág ellenére nagyon emberiek: vágyak, szerelmek, féltékenységek, csalódások, kudarcok mentén mozognak. És sok minden szól a Ruszalkában a viszonyokról, még akkor is, ha ezen a MET-es vetítésen pont ez a háttérben maradt.

Otto Schenk klasszikus rendezése inkább csak a meséről és a tündérvilágról szólt. Talán nem is emlékszem még egy ilyen előadásra, ami ennyire képeskönyvszerű lett volna, mint ez a mostani Ruszalka. Otto Schenk ezt az előadást 1993-ban rendezte New Yorkban, azóta immár az ötödik sorozatban veszik elő, ez a szombati volt a 25. előadás. De ha nagyon pontosan akarunk lenni, ugyanezt a produkciót legalább egyszer már megrendezte. Méghozzá 1987-ben, itt a szomszédban, a bécsi Staatsoperben, ott is Günther Schneider-Siemssen valódi tündérkertként funkcionáló díszletei és Sylvia Strahammer csodás finomságú jelmezei segítették.

Olyannyira segítették, hogy szinte meg is rendezték a darabot Schenk helyett, vagy ha diszkrétebben akarunk fogalmazni, akkor mondhatjuk úgy, hogy olyan vágányra terelték az előadást, amelyről nem volt lehetőség letérni. Így, ha lelkünkben marad is némi hiányérzetünk a hősök egymás közti viszonyrendszeréről, szemünket nagyban kárpótolja a pazar látványvilág, amely alaposan rá is tesz Dvořák impresszionista színekben amúgy is gazdag muzsikájára. Ennek a varázslatos tündérvilágnak az egyetlen hátulütője az volt, hogy jelentősen letompította a darabban nagyon is benne lévő fájdalmat és keménységet, helyette valami álomszerű ködöt teremtett, ami ugyan elringat, elgyönyörködtetett, de leginkább elfedett. Elfedte a mű nagyon emberi, nagyon valóságos, nagyon tanulságos mivoltát.

A Metropolitan előadása kimondottan Renée Fleming emblematikus Ruszalka-alakítására épül. Fleming 1997-ben vette át a címszerepet, azóta egyedüli gazdája a szerepnek. A napokban ötvenöt esztendős énekesnő hallhatóan már túl van a zeniten, hangszíne jelentősen sápadtabb, mélységei haloványabbak, magasságai vékonyabbak. Ugyanakkor tud valami ritka dolgot: sugárzik. Minden mozdulata a boldog-boldogtalan sellőlány legmélyéről érkezik, öröme és vágyai elsöprőek, fájdalma és bánata megrendítőek. Nem szeretem alakításra azt a kifejezést használni, hogy eggyé nőtt a szereppel, de Fleming és a Ruszalka esetében ezzel a ritka jelenséggel állunk szemben, most sokkal inkább, mint az énekesnő egyéb szerepeinél.

Piotr Beczałának nincs szerencséje velem, vagy nekem nincs Beczałával, nem tudom eldönteni. A Herceg szerepében ugyanolyan egysíkúnak éreztem, mint Alfredjét a Scala évadnyitóján, vagy más korábbi szerepeiben. A szerelmes szenvedély csak langyosan pislákol benne, a hercegi „tartás” csak a felszínen van meg, de a zárójelenet fájdalma is nagyon „műanyag”. Pedig a hanganyag meglenne, a természettől fogva szlávos hangadása ebben a szerepben kifejezetten előnyére válna, de mégsem mozdít meg bennem semmit. Az is lehet, hogy a hiba az én készülékemben van.

Dolora Zajick már 1993-ban ott volt a MET-premieren, Ježibaba olykor félelmetes és rettegett, máskor barátságos és szerethető figuráját nagy biztonsággal, erős karakterizáló képességgel és sok-sok humorral jelenítette meg. Persze, tegyük hozzá, hogy ez egy olyan furcsa szerep, amely az évek haladtával csak mélyül, azaz – énekesnőknél ritka az ilyen – jót tesz neki az életkor. (Zajick a Trubadúrban debütált a MET-ben, még Marton Éva, Pavarotti és Milnes kitüntető társaságában, bizony nem tegnap.)

Emily Magee az Idegen hercegnő ellenszenves szerepéből némileg indokolatlanul heroinát csinált. A Richard Strauss-specialistaként számon tartott énekesnő, talán a kellő rendezői instrukció híján az alak erőszakos mivoltát erősítette föl, míg a személyiség összetettebb oldalai rejtettek maradtak. Az alkotók szerint az Idegen hercegnő rafinált módon elcsábítja a Herceget, de esetünkben egyszerűen csak lesüvítette a fejét. Egyik sem szimpatikusabb útvonal a másiknál, de talán az eredeti megoldás hihetőbb.

John Relyea szép lassan a Metropolitan megkerülhetetlen énekesévé válik, eddig akármelyik szerepben láttam/hallottam, mindig meggyőzött, akár Bellini (A puritánok), akár Mozart (Figaro házassága), akár Verdi (Macbeth) volt műsoron. A Vízi ember szerepében grandiózus megjelenésével (persze ennek ötven százaléka a jelmeztervező érdeme) és súlyos basszbaritonjával egyaránt lenyűgözött. Nagyon tudatosan használja képességeit a drámai megszólalás érdekében. És még alig múlt negyven, basszusoknál kamaszkor.

Az előadás zenei vezetése a fiatal Yannick Nézet-Séguin kezében volt. Ahogy a Carmen és Don Carlos után föltettem magamban a kérdést, a Ruszalka után sem tudom még mindig, hogy mi predesztinálja a világ talán legelső operaházában való vezénylésre? Formálása elnagyolt, tempói mérsékeltek, dinamikai árnyalatai szegényesek. Persze korrektül tudja a szakmát, de talán ebben az árokban ennél többet illene felmutatni. A legrémesebb/röhejesebb, amikor a kamerának pózolva vezényel, de szerencsére nem őt kellett egész este nézni.

Ruszalka - MET-operaközvetítés a Müpában

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Liszt-kukacok Akadémiája

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Asztalos Bence (hegedű), Gábos Judit (zongora), Kertész György (cselló)
CSAJKOVSZKIJ: Évszakok, op. 37b (átirat zongoratrióra)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Csajkovszkij: A diótörő - szvit

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Vámosi Katalin, Simon Krisztina, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Bajor Filharmonikusok Ifjúsági Zenekarának fúvósai
Vezényel: Mark Mast
J.S. BACH: Karácsonyi Oratórium BWV 248 I., II., III. kantáta

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Karvezetés vizsgakoncert
Sweelinck: Angelus ad pastores ait – motetta
Bruckner: Pange lingua – himnusz
Vezényel: Varga Áron
Croce: Triaca musicale – Mascheratta de' gratiani
Rheinberger: Waldblumen, op. 124 – 1. Abend am Meer
Kodály: Adventi ének
M. Haydn: Missa Tempore Quadragesimae – 2. Credo
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Gerály Anna Borbála
Hauptmann: Du bist ja doch der Herr, op. 42/4
Liszt: Ave Maria
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Schnell Máté
Willaert: Vecchie letrose non valete niente – canzona
Haydn: Abendlied zu Gott, Hob. XXVc:9
Stanford: O living Will, that shalt endure
Kodály: Szép könyörgés
Közreműködik: Magyar Valentin (zongora)
Vezényel: Zsíros Levente
A koncerten közreműködik a Zeneakadémia hallgatóiból alakult kórus.

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - balett

18:00 : Budapest
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Díszterme

Budapesti Vonósok
vezényel: Kovács Zoltán
koncertmester: Soltész Ágnes
művészeti vezető: Botvay Károly
Karácsonyi koncert a Weiner Konzervatórium ifjú szólistáival
J.S. BACH: IV. Brandenburgi verseny I. tétel
Seres Barbara, Boros Adrienn (fuvola)
ALBINONI: d-moll Concerto II-I. tétel
Pávási Nikolett (oboa)
HAYDN: C-dúr gordonka verseny III. tétel
Bognár Domonkos (gordonka)
MOZART: Don Ottavio „Dalla sua pace” áriája (Don Giovanni)
Papp Viktor (ének)
VIVALDI: C-dúr concerto-t (RV444) II. I. tétel
Lajkó Ivett (blockflöte)
QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny I. tétel
Kurcsák Viktória (fuvola)
LALO: Spanyol szimfónia I. tétel
Mákszem Fanni (hegedű)
TELEMANN: e-moll Concerto I-II. tétel
Drahos Balázs (trombita)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csala Éva (gordonka), Vimláti Judit (fuvola), Tarnai Dávid (ének)
Ad Libitum Gitáregyüttes
konferál: Bárkányi Judit
Klasszikus gitárzene a reneszánsztól a XXI. század zenéjéig.

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában
VERDI: Traviata

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Pozsonyi úti Református Templom

Sümegi Eszter, Pataki Adorján , Fellegi Balázs
Haydn Filharmónia
A. Vivaldi, G.F. Händel, J. S. Bach, J, Haydn , W. A. Mozart , R. Strauss művei

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Bódi Zsófia, Wittinger Gertrúd, Megyesi-Schwartz Lúcia, Horváth István, Sándor Csaba
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bizják Dóra, József Ács, Zentai Károly (zongora)
Vezényel: Janos Acs
ROSSINI: Korinthosz ostroma – Pamira áriája
ROSSINI: Mózes – jelenet az I. felvonásból, Mózes imája
SCHUBERT: Mirjam győzelmi dala
ROSSINI: Kis ünnepi mise

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Yeree Suh (szoprán), Fulvio Bettini (bariton)
Budapesti Fesztiválzenekar
Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler
Barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
GEMINIANI: 12. (d-moll) concerto grosso („La Follia”)
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (1. rész)
TORELLI: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 8/6
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (2. rész)
VIVALDI: Esz-dúr triószonáta, RV 65 – 2. Allemanda, 3. Sarabanda
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (3. rész)
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Kuti László (klarinét)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Gilbert Varga
HAYDN: C-dúr szimfónia No. 9, Hob. I:9
MOZART: A-dúr klarinétverseny, KV 622
MUSZORGSZKIJ-RAVEL: Egy kiállítás képei
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)