vissza a cimoldalra
2018-01-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60383)
Társművészetek (1227)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3874)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11208)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8761)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1280)
Franz Schmidt (3020)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2555)
Simándy József - az örök tenor (509)
László Margit (116)
Kolonits Klára (1023)
musical (159)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (526)
Média, zene, ízlés (71)
Bartók Rádió (727)
Cziffra György (102)
Élő közvetítések (6842)
Haspók (1257)
Opernglas, avagy operai távcső... (19923)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? (535)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A 200 éves ifjú - Verdi-konferencia egy felvonásban, két képben
Heiner Lajos, 2013-12-22 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Verdi Szegeden 2013. december 13.
Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar, Kisterem
Verdi Konferencia

*

Születésem óta Szegeden élek (na jó, néha pár évet Bécsben, vagy Belgiumban, esetleg néhány hónapot Svédországban), de újra és újra elbűvöl és megragad a Tisza-parti város sokszínűsége, kulturális pezsgése.

Pár hónapja egy kedves barátom jóvoltából olyan könyvekhez jutottam, amelyeknek létezéséről sem tudtam. Mind-mind helyi kiadvány.

Herke Mihály Dankó Pista-életrajza, facsimile. Vagy a nótaszerző születésének 150. évfordulójára megjelent kötet, Ady, Gárdonyi, Móra, Tömörkény és még sokan mások írásaiból válogatva, stílszerűen Juhász Gyula Nótafa című versével az első helyen.
Polner Zoltán a szegedi hangversenyélet negyedszázadát (1950-1975) ismerteti, micsoda nevek fordultak meg itt!
Nikolényi István Kis szegedi színháztörténete, Vántus- és Weninger-portrékötetek.
Három könyv, Liszt, Bartók és Kodály szegedi kötődésiről.
Ismerik-e Önök Fricsay Ferenc művét: Mozartról és Bartókról – amúgy Yehudi Menuhin bevezetőjével és Erik Werba utószavával?

Mindez a gazdag szellemi örökség, és még oly sok több kavargott bennem, amikor a Verdi-hetek zárórendezvényére igyekeztem a konziba.

Szecsődi Ferenc professzor rövid köszöntője után a konferencia szellemi atyja, Márok Tamás üdvözölte a hallgatókat, úgy gondolta, a nagysikerű Verdi-előadások után szóban is illik megemlékezni a Mesterről.

Elsőként Pál Tamás – megszokásból majdnem azt írtam, „szólalt fel” – a pódiumról, vagy épp a zongora mellől beszélt-zongorázott-meggyőzött-elhitetett a Rigolettóval kapcsolatos tényeket („Verdi, verkli – a zene felszíne és a mélye”).

Ezerszer láttam-hallottam a Rigolettót, ám Pál olyan összefüggéseket mutatott meg, melyre magamtól sosem jöttem volna rá, vagy épp arról győzött meg, miért helytelen a Kesztyűária tempója úgy, ahogy ma leginkább játsszák.

Igaz, amit egy barátom mondott: Ha Pál valamit nem tud Verdiről, azt nem is érdemes tudni.

A Szegeden, olasz szakon diplomázott Szilágyi Annamária Amszterdamból jött el a konferencia kedvéért. „Hogyan költ a zeneköltő?” – Verdi librettisztikája a spanyol operák fényében” címet viselt előadása. „Átrágta” magát Verdi levelezésének tekintélyes részén, s mivel, legjobb tudomásom szerint, ezen anyag zöme magyar nyelven nem elérhető, hihetetlenül érdekes citátumokat kaphattunk tőle, az egész előadássorozat legszebb, legelegánsabb diáit is ő prezentálta.

Gyüdi Sándor mondanivalóját („A kórus, mint drámai szereplő – dramaturgiai és előadási nehézségek”) az Ókortól indította. Elméleti fejtegetések után konkrét példákkal, zeneszámokkal mutatta be a Verdi-operákban fellelhető különböző kórustípusokat.

Gyémánt Csilla a tőle megszokott hihetetlen igényességgel, precizitással, a teljességre törekedve beszélt Victor Hugo és Verdi kapcsolatáról („Négy szereplőt egyszerre beszéltetni”) – az általa ismertetett hatalmas tényanyag papírért, közlésért kiált.

Ebédszünet után nem csak a hallgatóság létszáma, hanem aktivitása is jelentősen megnőtt, Csákovics Lajos előadásának („L’onore – becsület vagy erkölcs? Olasz szövegek, magyar fordítások”) már legelején parázs vita bontakozott ki.

Ez az interaktivitás jellemezte Márok Tamás fejtegetéseit („Megölni az öcsénket – Tragikai vétségek és tragikus tévedések”) is.

A rendkívül érdekes, de szellemileg igen fárasztó nap végén felüdülésszámba ment Andejcsik István válogatása hihetetlenül gazdag lemezgyűjteménye kincseiből, zenei ízlésekről és ízléstelenségekről beszélt, vagy pontosabban, illusztrált, meggyőzően támadva olyan nimbuszokat, mint del Monaco vagy Corelli, a lejátszott anyagok között szerepelt Mapleson-cilinder éppúgy, mint egy 1899-es Quest o quella-lemez, francia nyelven, Fred Gaisberg Art Tatumot megelőlegező zongorakíséretével.

A nap újabb adalék volt számomra ahhoz, hogy mily gazdag Szeged szellemi élete.

Szilárd meggyőződésem, hogy ez az előadássorozat angol vagy német nyelven bármely világvárosban zsúfolásig töltené meg az előadótermeket.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Hotzi Panni (zongora), Hotzi Enikő (fuvola)
"Hangulat Extra"
SCHUMANN: Három románc (Jean-Pierre Rampal átirata)
DEBUSSY: Prelűdök, 2. kötet - Bruyéres, General Lavine-eccentric
BARTÓK: Három burleszk, Op.8/c
KODÁLY: Meditáció Debussy egy motívuma fölött
HAYDN: C-dúr szonáta, Hob. XVI:50
SCHUMANN: Bécsi karnevál, Op.26

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Mitsuko Uchida (zongora)
SCHUBERT: 19. (c-moll) zongoraszonáta, D. 958
SCHUBERT: 13. (A-dúr) zongoraszonáta, D. 664
SCHUBERT: 18. (G-dúr) zongoraszonáta, D. 894
A mai nap
született:
1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829)
1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898)
elhunyt:
1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671)
1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)