vissza a cimoldalra
2018-07-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Élő közvetítések (7309)
A díjakról általában (1030)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (947)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Balett-, és Táncművészet (5532)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A 200 éves ifjú - Verdi-konferencia egy felvonásban, két képben
Heiner Lajos, 2013-12-22 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Verdi Szegeden 2013. december 13.
Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar, Kisterem
Verdi Konferencia

*

Születésem óta Szegeden élek (na jó, néha pár évet Bécsben, vagy Belgiumban, esetleg néhány hónapot Svédországban), de újra és újra elbűvöl és megragad a Tisza-parti város sokszínűsége, kulturális pezsgése.

Pár hónapja egy kedves barátom jóvoltából olyan könyvekhez jutottam, amelyeknek létezéséről sem tudtam. Mind-mind helyi kiadvány.

Herke Mihály Dankó Pista-életrajza, facsimile. Vagy a nótaszerző születésének 150. évfordulójára megjelent kötet, Ady, Gárdonyi, Móra, Tömörkény és még sokan mások írásaiból válogatva, stílszerűen Juhász Gyula Nótafa című versével az első helyen.
Polner Zoltán a szegedi hangversenyélet negyedszázadát (1950-1975) ismerteti, micsoda nevek fordultak meg itt!
Nikolényi István Kis szegedi színháztörténete, Vántus- és Weninger-portrékötetek.
Három könyv, Liszt, Bartók és Kodály szegedi kötődésiről.
Ismerik-e Önök Fricsay Ferenc művét: Mozartról és Bartókról – amúgy Yehudi Menuhin bevezetőjével és Erik Werba utószavával?

Mindez a gazdag szellemi örökség, és még oly sok több kavargott bennem, amikor a Verdi-hetek zárórendezvényére igyekeztem a konziba.

Szecsődi Ferenc professzor rövid köszöntője után a konferencia szellemi atyja, Márok Tamás üdvözölte a hallgatókat, úgy gondolta, a nagysikerű Verdi-előadások után szóban is illik megemlékezni a Mesterről.

Elsőként Pál Tamás – megszokásból majdnem azt írtam, „szólalt fel” – a pódiumról, vagy épp a zongora mellől beszélt-zongorázott-meggyőzött-elhitetett a Rigolettóval kapcsolatos tényeket („Verdi, verkli – a zene felszíne és a mélye”).

Ezerszer láttam-hallottam a Rigolettót, ám Pál olyan összefüggéseket mutatott meg, melyre magamtól sosem jöttem volna rá, vagy épp arról győzött meg, miért helytelen a Kesztyűária tempója úgy, ahogy ma leginkább játsszák.

Igaz, amit egy barátom mondott: Ha Pál valamit nem tud Verdiről, azt nem is érdemes tudni.

A Szegeden, olasz szakon diplomázott Szilágyi Annamária Amszterdamból jött el a konferencia kedvéért. „Hogyan költ a zeneköltő?” – Verdi librettisztikája a spanyol operák fényében” címet viselt előadása. „Átrágta” magát Verdi levelezésének tekintélyes részén, s mivel, legjobb tudomásom szerint, ezen anyag zöme magyar nyelven nem elérhető, hihetetlenül érdekes citátumokat kaphattunk tőle, az egész előadássorozat legszebb, legelegánsabb diáit is ő prezentálta.

Gyüdi Sándor mondanivalóját („A kórus, mint drámai szereplő – dramaturgiai és előadási nehézségek”) az Ókortól indította. Elméleti fejtegetések után konkrét példákkal, zeneszámokkal mutatta be a Verdi-operákban fellelhető különböző kórustípusokat.

Gyémánt Csilla a tőle megszokott hihetetlen igényességgel, precizitással, a teljességre törekedve beszélt Victor Hugo és Verdi kapcsolatáról („Négy szereplőt egyszerre beszéltetni”) – az általa ismertetett hatalmas tényanyag papírért, közlésért kiált.

Ebédszünet után nem csak a hallgatóság létszáma, hanem aktivitása is jelentősen megnőtt, Csákovics Lajos előadásának („L’onore – becsület vagy erkölcs? Olasz szövegek, magyar fordítások”) már legelején parázs vita bontakozott ki.

Ez az interaktivitás jellemezte Márok Tamás fejtegetéseit („Megölni az öcsénket – Tragikai vétségek és tragikus tévedések”) is.

A rendkívül érdekes, de szellemileg igen fárasztó nap végén felüdülésszámba ment Andejcsik István válogatása hihetetlenül gazdag lemezgyűjteménye kincseiből, zenei ízlésekről és ízléstelenségekről beszélt, vagy pontosabban, illusztrált, meggyőzően támadva olyan nimbuszokat, mint del Monaco vagy Corelli, a lejátszott anyagok között szerepelt Mapleson-cilinder éppúgy, mint egy 1899-es Quest o quella-lemez, francia nyelven, Fred Gaisberg Art Tatumot megelőlegező zongorakíséretével.

A nap újabb adalék volt számomra ahhoz, hogy mily gazdag Szeged szellemi élete.

Szilárd meggyőződésem, hogy ez az előadássorozat angol vagy német nyelven bármely világvárosban zsúfolásig töltené meg az előadótermeket.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

20:30 : Budapest
Budavári Palota, Oroszlános udvar

Miklósa Erika, Balázs János, Lajkó Félix
Az MVM Zrt. bemutatja:
ZENERGIA – A zene mindenkié
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nmezeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
esőnap: július 22. vasárnap

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – Anna-bál, Palotás
A mai nap
született:
1920 • Isaac Stern, hegedűs († 2001)