vissza a cimoldalra
2018-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4094)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61313)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1528)
Franz Schmidt (3221)
Kimernya? (2806)
Élő közvetítések (7502)
Bartók Rádió (752)
Antonin Dvorak (194)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4372)
Momus-játék (5552)
Operett, mint színpadi műfaj (3763)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1154)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (783)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6693)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Marisvarrta télikabátakasztó hiteles története – Bartók Béla és Paul Sacher levelezése
- zéta -, 2013-08-15 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Bartók Béla és Paul Sacher levelezése Bartók Béla és Paul Sacher levelezése
(közreadja és fordította Bónis Ferenc)
ISBN 978-963-506-889-0
332 oldal
4500,- Ft
Balassi Kiadó, 2013

Fölöttébb izgalmas olvasmányban lehet része annak, aki a Balassi Kiadó egyik legújabb kiadványát a kezébe veszi. Bónis Ferenc közreadásában és fordításában Bartók Béla életébe, gondolkodásába és komponálási technikájába nyerünk betekintést, persze csak áttételesen. Azért áttételesen, mert a közreadott dokumentumok levelek, melyek nem e célból születtek, viszont a kései utókor mégis pompás lehetőséget kap a zeneszerző-géniusz kulisszatitkainak elleséséhez.

A történet 1936 júniusában kezdődött, amikor a fiatal (ám jómódú) svájci karmester, Paul Sacher felkérte az akkor már világszerte egyre növekvő szakmai elismertségnek örvendő Bartókot, hogy zenekara számára új művet alkosson. S a komponista – akit egész pályáján végigkísértek az anyagi nehézségek – örömmel lecsapott a lehetőségre, így született meg a Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára még ugyanebben az évben.

Az egyértelmű siker (a premieren az utolsó tételt meg kellett ismételni – nem gyakori még Bartók-nagyságrendű komponistáknál sem) újabb művek felkérésére sarkallta a kétségkívül jószemű- és fülű megrendelőt. Előbb a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, majd 1940-ben a Divertimento született szintén Sacher felkérésére. Három megkerülhetetlen remekmű, melyek kiragyognak Bartók amúgy is egyenletesen magas színvonalú alkotói terméséből. (Sacher nevéhez egyébként még egy Bartók-ősbemutató fűződik, Geyer Stefi a halála előtt ugyanis őrá bízta a neki szánt, ám általa sosem játszott Ifjúkori Hegedűversenyt, az végül 1958-ban hangzott fel először Bázelben.)

A Balassi Kiadó könyve elsősorban e művek születésének technikai körülményeire engednek betekintést, hiszen olvashatjuk a megrendelő és a komponista olykor finom részletekbe menő aprólékos levelezését. De Bónis Ferenc itt nem állt meg szerencsére, hanem belekotort még a tekintélyes Bartók-archívumba és mellétette azokat a leveleket, amelyek a bemutatók technikai körülményeit taglalják. Egyebek mellett olyan apróságokra derül fény, hogy például hogyan kapott a svájci fél a műsorfüzethez megfelelő fotót a zeneszerzőtől, s azt – felhasználás után – hogyan juttatta vissza.

De Paul Sacher nem elégedett meg a megrendelői szereppel, mert sejthetően ráérzett a híresen távolságtartó komponista gyengéjére: állandóan gyötrődött a számára nem igazán megfelelő komponálási lehetőségek miatt. Felajánlotta, hogy költözzön néhány hónapra a nyugodt és tágas saanen-i vendégházába, ahol még házvezetőnőt is biztosít, hogy semmi más gondja ne lehessen az alkotáson kívül. (Ott komponálta a Divertimentót.) A levelezésbe ezen ponton bekapcsolódott Maja Sacher, a dirigens felesége, majd Pásztory Ditta is. Ha barátság nem is lett a dologból (Bartók majd negyedszázaddal idősebb volt), a kölcsönös tisztelet kétségkívül létrejött.

A komponista gondolkodását nagyszerűen jelzik azok a levelek, amelyekkel Bónis kiegészítette a felek levélváltását, ezekben ugyanis Sacherről írt Bartók. Eleinte még kicsit cinikusan kibeszéli a milliomos feleség vagyonából zenekart fenntartó Sachert, de már akkor is egyértelmű volt számára, hogy a Bázeli Kamarazenekar tagjai szeretettel és lelkesedéssel vettek részt a darabja bemutatóján. Nekem a Dittának írt egyik levelének utóirata mondott a legtöbbet Bartók különc személyiségéről: „A Marisvarrta télikabátakasztó persze hogy már elszakadt; itten varrtak rája újat! – Sejtettem én ezt!”

A könyvben megtalálhatjuk még Sacher Bartókról 1981-ben írt visszaemlékezését és Bónis 1995-ben Sacherrel készített nagyinterjúját is, ezek teszik teljessé a két muzsikus kapcsolatáról alkotott képet. A fölöttébb gondosan kivitelezett kötet kétnyelvű, a leveleket és kiegészítéseket magyarul és az eredetiben, németül olvashatja az érdeklődő.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Fellegi Dávid (gitár)
Hangulatkoncert
PONCE: Téma, variáció és finálé
PAVLOVITS DÁVID: Viharmadár-szonáta
DUARTE: Variációk egy katalán népdalra
FELLEGI DÁVID: Sonata „Fantasy'

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bálint János (fuvola)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
C.P.E. Bach 230
C.P.E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq 176
C.P.E. BACH: D-dúr fuvolaverseny, Wq 13
C.P.E. BACH: C-dúr szonatina, Wq 106
C.P.E. BACH: g-moll csembalóverseny, Wq 32

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Mesterművek a lett és a magyar kamarazenéből
Lettország államiságának 100. évfordulója alkalmából

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baranyai Barnabás (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
A zenekar mesterei
KODÁLY: Marosszéki táncok
FEKETE GYULA: Csellóverseny
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: A tenger
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Gáti Sándor (oboa)
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)
MOZART: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)