vissza a cimoldalra
2019-04-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11340)
A csapos közbeszól (95)

Egyházi zene (217)
Kelemen Zoltán, operaénekes (94)
Simándy József - az örök tenor (598)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3225)
Bende Zsolt (151)
László Margit (168)
A hangszerek csodálatos világa (194)
Élő közvetítések (7821)
Operett, mint színpadi műfaj (3884)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4321)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1638)
Franz Schmidt (3311)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1310)
Kimernya? (3005)
Erkel Színház (9928)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2660)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operabalett (Gluck: Orfeusz és Euridike Krakkóban)
Heiner Lajos, 2013-06-04 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

2013. április 28.
Krakkói Állami Operaház, április 28.

Mostani látogatásom előtt vagy hat éve jártam utoljára Krakkóban.
Azóta megszépült ez a város – a főtér, a Rynek telis-tele teraszokkal, turisták tízezrei a belvárosban, nyüzsög-pezseg minden – Prága, avagy talán Tallin hangulata „ugrik be”.

S időközben felépült a város új operaháza, két villamosmegállónyira a központtól – csillogó-villogó, csupa acél, márvány és üveg épület – kinek-kinek ízlése szerint (nekem tetszik az elő- és nézőtér aszimmetriája, amúgy kissé sterilnek találom – de az akusztika elsőrendű).

Operabalett – így hirdették Gluck operáját, a francia változatot játszották amúgy, Marek Toporowski lendületes dirigálásával. S épp e különös műfaj miatt tépelődtem sokáig, lehet-e erről beszámolni, ha igen, hogyan?

Arra jutottam, írnom kell róla. Az est hangulatát, varázsát úgysem tudom visszaadni – de ha a Momus olvasói közül egyvalaki kedvet kap arra, hogy a produkciót megnézze, már megérte.

Giorgio Madia neve fémjelzi a zene és a tánc eme különös szimbiózisát. Kitalálta, hogy mindhárom énekesnek van egy-egy táncos alteregója, a megszólaltatott szöveg így vizuálisan is megjelenik.

Rögtön hozzátenném, az utóbbi a nagyobb élmény. A koreográfia egyszerűen döbbenetes. Egyetlen példa: A Fúriák táncában a balettkar hatalmas mozgásokkal, dinamikával kezd, majd ahogy a zene egyre szenvedélyesebbé válik, a táncosok mozgása úgy csitul, a jelenet végére a földön csúszó-mászó férgekké válnak.

Agnieszka Czastka kissé „levegős” mezzoján szólalt meg a címszerep, melyet Dzmitry Prokharan táncolt el – ő kapta, teljesen megérdemelten, az est legnagyobb ovációját.

Katarzyna Oles-Blacha (Euridike) messze nem egy szilfid alkat, annál inkább hasonmása, Gabriela Kubacka (jut eszembe: sosem írtam még operaelőadásról úgy, hogy minden énekes mellé egy táncos nevét is fel kellett tüntessem…)

Amor: Karolina Wieczorek (ének) és Mizuki Kurosawa (tánc).

A lengyelek pedig megnyerték a világhírű díszlettervezőt, az osztrák Bruno Schwenglt, aki különös, kubista-futurisztikus hangulatú színpadképet épített fel.

Az előadás nem ért véget az operával – Gluck zenéjére összeállított, mintegy félórás addenda következett, melyet először furcsállottam, de Madia fantasztikus koreográfiáját élvezve aztán már sajnáltam, hogy vége…

Egyetlen dologban bízom (és, amint majd júliusban egy DVD kapcsán megírom, talán nem is indokolatlanul): ez a különös hangulatú, egyedi produkció képi-zenei anyaga egyszer ezüstkorongon is elérhető lesz.

Cortexem „Európa nagy operaházai” című rekeszébe pedig a Wiener Staatsoper, a Scala, a Covent Garden, a prága Národni Divadlo, Berlin és München mellé odakerült Krakkó neve is.

Köszönetünket fejezzük ki Anna Baranskanak a beszámoló elkészültéhez nyújtott segítségéért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek / 7.
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne (brácsaátirat)
Jobbágy Andor (brácsa)
DEBUSSY: g-moll vonósnégyes, op.10
Central European String Quartet: Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Haruka Nagao (brácsa), Szabó Judit (gordonka)
LEONARDO MEZZALIRA: Quartetto del pulsare e dell’ affiorare - A CESQ I. Nemzetközi Zeneszerzőverseny győztes darabja
Central European String Quartet: Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Haruka Nagao (brácsa), Szabó Judit (gordonka)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67
Catalina Sureda (hegedű), Esteban Belinchón (gordonka), Llorenç Prats (zongora)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MASCAGNI, LEONCAVALLO: Parasztbecsület, Bajazzók

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Ádám Zsuzsanna, Ócsai Annamária
Budapesti Kamarazenekar
Művészeti vezető: Boldoghy Kummert Péter
Vezényel: Farkas Róbert
PERGOLESI: Stabat Mater

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kolonits Klára (szoprán), Bakos Kornélia (mezzoszoprán), Rab Gyula, Horváth István, Najbauer Lóránt (tenor), Jekl László (basszus)
Debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
J.S. BACH: János-passió, BWV 245

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Mocsári Károly, Kocsis Krisztián (zongora)
BARTÓK: Két kép, op. 10 (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
BERLIOZ: Rómeó és Júlia – Scherzo, op. 17 (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
DEBUSSY: Három noktürn – Szirének (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő-szvit – Virágkeringő (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)
RAVEL: La Valse – Keringő (Kocsis Zoltán átirata két zongorára)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Oláh Vilmos, Jász Pál (hegedű), Máté Győző, Sipos Gábor (brácsa), Sovány Rita, Szabó Péter (gordonka)
ARENSZKIJ: a-moll 2. vonósnégyes, op. 35
CSAJKOVSZKIJ: d-moll vonós szextett („Firenzei emlék”), Op. 70

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

MOZART: A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény
Pasticcio két felvonásban
A mai nap
született:
1950 • Grigorij Szokolov, zongoraművész