vissza a cimoldalra
2018-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61043)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Operett, mint színpadi műfaj (3706)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1070)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1481)
Franz Schmidt (3184)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2891)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
Palcsó Sándor (227)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operabalett (Gluck: Orfeusz és Euridike Krakkóban)
Heiner Lajos, 2013-06-04 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

2013. április 28.
Krakkói Állami Operaház, április 28.

Mostani látogatásom előtt vagy hat éve jártam utoljára Krakkóban.
Azóta megszépült ez a város – a főtér, a Rynek telis-tele teraszokkal, turisták tízezrei a belvárosban, nyüzsög-pezseg minden – Prága, avagy talán Tallin hangulata „ugrik be”.

S időközben felépült a város új operaháza, két villamosmegállónyira a központtól – csillogó-villogó, csupa acél, márvány és üveg épület – kinek-kinek ízlése szerint (nekem tetszik az elő- és nézőtér aszimmetriája, amúgy kissé sterilnek találom – de az akusztika elsőrendű).

Operabalett – így hirdették Gluck operáját, a francia változatot játszották amúgy, Marek Toporowski lendületes dirigálásával. S épp e különös műfaj miatt tépelődtem sokáig, lehet-e erről beszámolni, ha igen, hogyan?

Arra jutottam, írnom kell róla. Az est hangulatát, varázsát úgysem tudom visszaadni – de ha a Momus olvasói közül egyvalaki kedvet kap arra, hogy a produkciót megnézze, már megérte.

Giorgio Madia neve fémjelzi a zene és a tánc eme különös szimbiózisát. Kitalálta, hogy mindhárom énekesnek van egy-egy táncos alteregója, a megszólaltatott szöveg így vizuálisan is megjelenik.

Rögtön hozzátenném, az utóbbi a nagyobb élmény. A koreográfia egyszerűen döbbenetes. Egyetlen példa: A Fúriák táncában a balettkar hatalmas mozgásokkal, dinamikával kezd, majd ahogy a zene egyre szenvedélyesebbé válik, a táncosok mozgása úgy csitul, a jelenet végére a földön csúszó-mászó férgekké válnak.

Agnieszka Czastka kissé „levegős” mezzoján szólalt meg a címszerep, melyet Dzmitry Prokharan táncolt el – ő kapta, teljesen megérdemelten, az est legnagyobb ovációját.

Katarzyna Oles-Blacha (Euridike) messze nem egy szilfid alkat, annál inkább hasonmása, Gabriela Kubacka (jut eszembe: sosem írtam még operaelőadásról úgy, hogy minden énekes mellé egy táncos nevét is fel kellett tüntessem…)

Amor: Karolina Wieczorek (ének) és Mizuki Kurosawa (tánc).

A lengyelek pedig megnyerték a világhírű díszlettervezőt, az osztrák Bruno Schwenglt, aki különös, kubista-futurisztikus hangulatú színpadképet épített fel.

Az előadás nem ért véget az operával – Gluck zenéjére összeállított, mintegy félórás addenda következett, melyet először furcsállottam, de Madia fantasztikus koreográfiáját élvezve aztán már sajnáltam, hogy vége…

Egyetlen dologban bízom (és, amint majd júliusban egy DVD kapcsán megírom, talán nem is indokolatlanul): ez a különös hangulatú, egyedi produkció képi-zenei anyaga egyszer ezüstkorongon is elérhető lesz.

Cortexem „Európa nagy operaházai” című rekeszébe pedig a Wiener Staatsoper, a Scala, a Covent Garden, a prága Národni Divadlo, Berlin és München mellé odakerült Krakkó neve is.

Köszönetünket fejezzük ki Anna Baranskanak a beszámoló elkészültéhez nyújtott segítségéért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Dmitrij Maszlejev (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, Op.43
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ránki Fülöp (zongora)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Hamar Zsolt
LIGETI: Concert Românesc
BARTÓK: I. zongoraverseny, Sz. 83, BB 91
DOHNÁNYI: II. (E-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Balog József (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
vez.: Balogh Máté
BALOGH MÁTÉ: Melodiemusik
LISZT: Malédiction (km.: Balog József - zongora)
ORBÁN GYÖRGY: Búcsú Rasumoffsky gróftól
BARTÓK: Divertimento

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pedro Carneiro (marimba)
A Budapesti Fesztiválzenekar Kortárs Együttese
Vezényel: Olari Elts
TÕNU KÕRVITS: Himnuszok az északi fényhez
ERKKI-SVEN TÜÜR: Ardor - marimbaverseny
ERKKI-SVEN TÜÜR: Szenvedély
TUBIN: VII. szimfónia
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

La Moda Piano Trio
SCHUMANN: g-moll zongoraszonáta, op. 22
BRAHMS: G-dúr hegedű-zongora szonáta, op. 78
RACHMANINOV: g-moll cselló-zongora szonáta op. 19

19:00 : Varsó
Lengyel Színház

V4 Operaturné
KODÁLY: Székely fonó
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)