vissza a cimoldalra
2019-02-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (229)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4237)
Milyen zenét hallgatsz most? (25008)
Társművészetek (1290)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9697)
Balett-, és Táncművészet (5623)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3142)
Udvardy Tibor (202)
Gaetano Donizetti (957)
Edita Gruberova (3075)
A hangszerek csodálatos világa (190)
modern eszement rendezesek (258)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1593)
Franz Schmidt (3279)
Lehár Ferenc (664)
film és zene (195)
Callas (444)
Jonas Kaufmann (2364)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4442)
Momus-játék (5609)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A boldog alázat énekese – Elment Bartha Alfonz
- zéta -, 2013-04-12 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Bartha Alfonz Élete 84. évében elhunyt Bartha Alfonz. Elment, szépen, csendben. Pontosan úgy, ahogyan a pályáját élte. Nemesen, kulturáltan és finoman, nem előtérbe tolakodva.

Legelső élményem róla nem operaházi. A rádió adta klasszikus Don Pasquale-felvételét. Maleczky, Gyurkovics, Melis és Bartha. Mai füllel hallgatva: egy merő legenda az egész. No, ott tűnt fel először az olvadóan könnyed és nemes tenorhangja. Erőltetés nélküli, finom, artisztikus. Azt hiszem, e három-négy szóban benne rejlett az egész művészete. A titok. Ernesto szólamát azóta csak úgy tudom elképzelni, ahogyan ő énekelte.

Majd jött az első személyes találkozás a színpadon. A 70-es évek második felében már éppen túljutott a csúcson, de sikerült még főszerepekben elérni. Belmonte, Tamino, Ferrando, Basilio és Ottó. Tényleg, ez a hang Mozartra született.

Puhán és árnyaltan szólt, a magasságok kissé femininen elvékonyodva, nem a ma divatos, forszírozott és mesterségesen sötétített hangadással. Egy régi iskola biztos képviselője volt, aki hitt a természet adta világos hangszínében és a szabad hangadásban. Nem akart hősibb hangot kiadni magából, mint amire a Jóisten kijelölte. Megmaradt a saját szerepkörénél: Mozart, Rossini, Donizetti, Cimarosa és a legkönnyebb Verdik.

Az első szerepét Debrecenben egy Planquette-operettben a Zeneakadémia utáni első munkahelyén, még Bartha Andrásként kapta 1955 őszén. Utána jöttek a szerepek szépen sorban: Lyonel, Alfréd, Fenton, Tamino és a többiek. Odalent még a Bohémélet Rodophe-ját is kiosztották rá – egy vidéki énekes nem válogathatott akkoriban. Érdekelne nagyon, hogyan oldotta meg, bizonyára új, sosem hallott színeket kapott előadásában a szomorú költő figurája.

Azután fölköltözött – immár Alfonzként – Budapestre, az első feladata itt Tamino volt, még Székely Mihály Sarastrója társaságában. Pesten már kitartott a lírai szerepkör mellett, pedig biztos érte kísértés jócskán. A boldog 60-as években ő és Réti József jelentették elsősorban a lírai repertoárt, kulturáltan ellenpontozva a SimándyIlosfalvy spinto-tengelyt.

Évtizedekig vállán vitte a koncertrepertoárt Bachtól, Monteverditől Bartókig és a kortársakig. Alig volt hét, amikor ne jelent volna meg a Zeneakadémia patinás pódiumán valamely oratórium tenorszólamával.

Verdi: Requiem - Hostias; László Margit, Komlóssy Erzsébet, Bartha Alfonz, Szalma Ferenc
Állami Hangversenyzenekar, vez: Ferencsik János

Házy Erzsébet és Bartha Alfonz S a 80-as évek elejétől, amikor a hang már kissé megfáradt, zokszó és méltatlankodó tekintet nélkül átvedlett comprimario-énekessé. Remekebbnél remekebb karakterekben gyönyörködhettünk a Manon Lescaut (Táncmester), A ravasz rókácska (Iskolamester és Kutya), A nürnbergi mesterdalnokok (Eisslinger, szatócs), a Turandot (Altoum császár), a Gianni Schicchi (Spinelloccio), a Nabucco (Abdallo) és egyéb operák előadásain. Még jóval hetvenéves kora után is fellépett ezekben a szerepekben. Gondosan és precízen készült minden estéjére, éppúgy, mint a főszerepes korszakban. A szakmai alázat boldog énekese volt.

Majd – bűnös módon – elfeledkeztünk róla. Valahogy ő is tehetett erről, hiszen sosem tolta magát előbbre. Csendben teljesített, majd csendben visszavonult.

Néhány hónapja egy valamikori Cosi fan tutte-előadás tévéfelvételét kaptam meg, Ferrando szólamát persze Bartha Alfonz énekelte. A fekete-fehér kockákról megelevenedve ugyanaz a felhőtlen mozarti derű szólt hangján, mint régen. Akkor jutott eszembe, hogy hiszen még itt van közöttünk, és milyen jó lenne megkérdezni erről-arról.

Most már csak gyalázatosan kevés számú felvételét tudjuk megkérdezni: hogyan lehetett egy ilyen poétikusan ihletett hangot elfeledni?

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Central European String Quartet:
Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Haruka Nagao (brácsa), Szabó Judit (gordonka)
Winni Wan-Chun Tsou (zongora)
"Hangulat Extra"
HAYDN: D-dúr („A pacsirta”) vonósnégyes, Op.64, No.5
STRAVINSKY: Három darab vonósnégyesre
BARTÓK: I. hegedű-zongora szonáta, Op.21, BB 84

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Csillag-Szabó Dóra (szoprán)
Bognár Domonkos (cselló), Ács Dávid, Tóka Ágoston (orgona)
Laufer Szilvia, Szabadfi Mónika (zongora)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
A Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Nőikara
Kaposi Kammerchor
A Karmester és Karvezető Tanszék Diplomakórusa
A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: Bartal Ágnes, Soós Zsófia, Farkasházi Dávid
Bartal Ágnes, Soós Zsófia, Farkasházi Dávid Karvezetés MA Diplomakoncertje
PURCELL: Raise, Raise the Voice (Ode for St. Cecilia’s Day), Z.334
KOESSLER: Drei ernste Chöre
BÁRDOS: Szeged felől
ORBÁN GYÖRGY: 9. mise – Gloria
SCHÜTZ: Das ist je gewisslich wahr, SWV 338
WEELKES: When David Heard
BOHNER ADRIÁN: Desert Places
WOLF: Der Feuerreiter
POULENC: Un soir de neige
GESUALDO: Gioite voi col canto
FONTANELLI: Colei che già si bella
POULENC: Litanies à la Vierge Noire
BEISCHER-MATYÓ TAMÁS: No Coward Soul is Mine
BRAHMS: Drei Motetten, Op.110
KODÁLY: Jézus és a kufárok

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Canadian Brass
Bevezetés
MOZART: A varázsfuvola - nyitány (Ken Watkins átdolgozása)
„Jazzed up Bach” - J. S. Bach művei
Latin utazás különféle zeneszerzőkkel (feldolgozások Argentína, Peru és Venezuela zenéjéből)
WALLER: Mostly fats (Wayne Henderson átdolgozása)
FILLMORE: Slim Trombone
Velencei karnevál (Hudson népdalfeldolgozása)
SCHUMANN: Karnevál - részletek
Tisztelgés a jazz és a dixieland előtt (különféle zeneszerzők műveinek feldolgozásai)
BIZET: Carmen - részletek (Mills átdolgozása)

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Cziffra Fesztivál - "Az improvizáció"
Rúzsa Magdolna és Balázs János estje
Dalok, népdalok és zongora átiratok (Bartók, Kodály, Liszt, Brahms…)
A mai nap
történt:
1816 • A sevillai borbély bemutatója (Róma)
született:
1953 • Riccardo Chailly, karmester
elhunyt:
1626 • John Dowland, zeneszerző (sz. 1563)
1961 • Percy Grainger, zeneszerző (sz. 1882)
1963 • Fricsay Ferenc, karmester (sz. 1914)
1969 • Ernest Ansermet, karmester (sz. 1883)
1996 • Toru Takemitsu, zeneszerző (sz. 1930)