vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61156)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Kiss B. Atilla (177)
Operett, mint színpadi műfaj (3716)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1118)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Élő közvetítések (7454)
Gioacchino Rossini (1019)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Olvashatatlan olvasmány (Yehudi Menuhin: Befejezetlen utazás – Életem emlékei)
SzJ, 2012-12-28 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Menuhin: Befejezetlen utazás YEHUDI MENUHIN:
Befejezetlen utazás
Életem emlékei
555 oldal
4500 Ft
Typotex

*

Szemernyi kétségem sincs afelől, hogy Yehudi Menuhin a legjobb szándékkal fogott bele önéletrajzának megírásába, emlékeinek, élményeinek, benyomásainak feljegyzésébe.
Az eredmény azonban a legnagyobb jóindulattal is csak lehangolónak mondható.

Pedig ez az a könyv, amit talán ízléstől, műfaji érdeklődéstől függetlenül minden zenebarát szívesen fogad. Ugyanis Menuhinról szólva talán nem tűnik képzavarnak, ha azt mondjuk, hogy személyiségjegyeinek, neveltetésének és a PR-gépezetnek köszönhetően sokak szemében ő lett a „két lábon járó humanizmus”, minden olyasminek a megtestesítője, megszemélyesítője, képviselője, amiből az idők során összeállt a kultúráról, azon belül is a komolyzenéről kreált, sugallt kép.

Szó se róla, a könyvben rengeteg érdekes történetet olvashatunk a muzsikusokról, a szemtanú-kortárs hegedűművész zenével kapcsolatos élményeiről, benyomásairól. Azonban a vaskos, több mint félezer oldalnyi memoár jó része magánéleti eseménynapló, számos családtag, barát, ismerős felvonultatása, jellemzése, velük kapcsolatos, Menuhin számára bizonyára fontos események, utazások, találkozások felidézése, valamint olyasféle szakmázás, amely – a perszonális háttér-információkhoz hasonlatosan – nem feltétlenül érdekli a laikus zenebarátot.

Örömteli momentumként könyvelhetnénk el, hogy ezek mellett jó pár kulturális, társadalmi, politikai témában megismerhetjük e rendkívüli muzsikus véleményét, nézeteit, de sajnos az átgondolt eszmefuttatások helyett időnként csapongó, nehezen követhető gondolatmeneteket kapunk.

Ám az az igazság, hogy nem tudhatjuk, mindezért mennyiben okolhatjuk Menuhint.

Ugyanis ha a tartalmat lehangolónak, csalódást keltőnek nevezzük, akkor magát a kiadványt nyugodtan minősíthetjük botrányosan gyalázatosnak.
A tördelés még hagyján – az, hogy gyakorlatilag nincsenek külső margók, és szinte faltól falig halad a szöveg, még nem hiba, csak tipográfiai gikszer.
De a nyelvezet mellett már nem mehetünk el szó nélkül. Ilyen mennyiségű nyelvtani hibát nem engedhetne meg magának egy, a tartalmas zenei könyvek terén már bizonyított, azok rendszeres megjelentetését szinte már egyedüliként végző kiadó. Nem kell szőrszálhasogató nyelvtannácinak lenni ahhoz, hogy az olvasó besokalljon az értelmezést zavaró, vagy egyenesen lehetetlenné tevő magyartalan megfogalmazásoktól, a rossz szórendektől, a helytelenül megválasztott kifejezésektől, az egyeztetési hibáktól, vagy épp attól, hogy néhol egész egyszerűen hiányzik egy-egy szó a mondatból.

Nem akarom tudni, mi miatt alakult ez így. De tény: nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hiába voltam kíváncsi arra, miképp látta a világot Yehudi Menuhin, már a könyv olvasása közben elment a kedvem attól, hogy megtudjam.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)