vissza a cimoldalra
2018-06-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60902)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4041)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11279)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9359)
Palcsó Sándor (217)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2771)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4287)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (897)
Élő közvetítések (7252)
Operett, mint színpadi műfaj (3618)
Rost Andrea (2027)
Edita Gruberova (3058)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1425)
Franz Schmidt (3142)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)
Pantheon (2237)
Erkel Ferenc (1046)
Wagner (2594)
Opernglas, avagy operai távcső... (20100)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Lány a szomszédból (Kathleen Ferrier – Új „centenáriumi” film)
Varga Péter, 2012-12-06 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

Kathleen Ferrier - Decca Kathleen Ferrier
A Film by Diane Perelsztejn
Includes Companion CD featuring live recordings of three songs attributed to Bach, Brahms and Gluck

Universal / Decca
CD+DVD
074 3471

Kathleen Ferrier életéről akár hollywoodi-stílusú játékfilm is készülhetett volna már – noha igazi happy ending nélkül. Egy kis angliai faluból az örök hírnévig. Nos, ilyen még nincs, azonban dokumentumfilmmel már többen is jelentkeztek. A Decca az énekesnő születésének centenáriumára megjelentette a legújabbat.

A forgatókönyv rövid foglalata pedig – és ez lehetne minden, Ferrierről szóló film esetében – a következő. Egy szerény anyagi körülmények között élő, angliai, vidéki, középosztálybeli családból származó lány, aki gyermekkorában tehetséges zongoristának bizonyult, nem tudott a fővárosban továbbtanulni. (A múlt század húszas éveinek közepén járunk.) Sőt, tizennégy éves korától dolgozni kényszerült telefonos kisasszonyként. Eközben azért a zenetanulást sem hagyta abba, sikerrel is szerepelt több kisebb jelentőségű versenyen. Aztán rámosolygott a szerencse. Mivel táncolni is szeretett, egy partnerével, aki bankár volt, egészen a házasságig jutott. Huszonhárom évesen nem kellett tehát dolgoznia többé, jöhettek az újabb versenyek.

Az egyik alkalmával ártalmatlan fogadás férjével egy shillingben; el mer-e indulni nem csak zongoristaként, hanem énekesként is? Kathleen Ferrier 1937-ben a carlisle-i zenei versenyen mindkét kategóriában diadalt aratott. Persze az igazi siker még messze, de innen már beindul a karrier. Énekel ezután már hivatásosként is, így hallja a nagy zeneszerző, aki három évre rá, 1946-ban már kész is kifejezetten a hangjára szabott operájával. Ezután fontos szereplések otthon, és turnék a világban, Amerikában egyik koncertjének rádióközvetítését húszmillióan hallgatják. Közben jelennek meg lemezei sorban, még Sinatra és Vera Lynn sincs biztonságban tőlük, és a legnagyobb karmesterek választják partnerül. Aztán egyszer csak fájdalmak jelentkeznek, 1951 januárjában kórház, majd a diagnózis: mellrák. Műtétek és a vég 1953-ban.

2003-ban a BBC már készített egy dokumentumműsort, An Ordinary Diva címmel, azt DVD-n most a 14 darabos centenáriumi összkiadással egy dobozban árulja a Decca (néhány lemeznyi zenét az EMI-nál is rögzítettek annak idején Ferrierrel, ők is kiadták most 3 CD-n azokat). A belga énektanár, Diane Perelsztejn Ferriert hallva határozta el magát, hogy énekelni tanuljon, énektanár legyen, és azt is megfogadta, egyszer filmet készít róla.

De mi áll a rendelkezésére egy filmesnek Ferrierről mozgóképekben? Nem sok. A hatvannyolc percből alig néhány másodpercnyi filmbejátszáson szerepel az énekesnő maga. Szerencsére ezek nagyon fontos bizonyítékok. Arra, hogy az életben tényleg közvetlen, vidám volt. Bár itt nem látható, dohányzott, sört ivott, és sikamlós vicceket mesélt. Ami látható: képes volt a bohóckodásig menő bolondozásra. Tényleg érdekes, mennyire nem figyelt a médiavilág még akkor egy ilyen kaliberű zeneművészre, hogy alig maradt utána ilyen jellegű dokumentum.

Ami abból is következik, talán a világ – mindenféle jelző nélkül – akkor még nem figyelt rájuk annyira. (Amerikai turnéján Ferrier egyedül utazott vonaton hat kofferral, ruháit, sőt a zenekari kottákat is azokban szállítva!) Ezért is lehet, hogy ez a film foglalkozik először súlyának megfelelően azzal a férfival, Rick Daviesszel, egy liverpooli régiségkereskedővel, aki a sikertelen házasság után a negyvenes évek közepétől 1952-ig, amíg el nem küldte, a férfit jelentette Ferrier számára. Ez cáfolja azt a feltételezést, hogy netán akár leszbikus is lett volna. Az Albert Wilsonnal való házasság felbontásának bíróság előtti oka (unconsummated) tulajdonképpen az énekesnő frigidsége volt. Ezek a dolgok abból a szempontból mindenképpen fontosak, hogy egy boldog házasság gyermekekkel mindenképpen legalább késleltette volna a végzetes betegséget.

A filmben tehát beszélő fejeket látunk, írókat például, azután fényképeket, de hallhatjuk Ferrier és nővére, Winifred hangját. Rövid filmbejátszásban szerepel Britten: „Itt volt ez a hang, amelyen meg tudott szólalni ez a végletekig esetlen (extremely awkward) zene.” Tudniillik Händel Messiása a Westminster Apátságban. Aztán elég sokat hallható Bruno Walter, ez is újdonsága a filmnek. A narrátortól ugyan, de elhangzik híres mondata is: „Két nagy zenei élmény történt az életemben: hogy ismertem Kathleen Ferriert és Gustav Mahlert – így, ebben a sorrendben.”

Természetesen egy ilyen film sokat elmondhat egy nagy művészről. Idézhet naplójából, Ferrier esetében ezek a bejegyzések inkább csak az események listázására szorítkoznak, kevés személyes reflexióval rájuk. Az igazi személyiség azonban rejtve marad. Az valójában művészetéből ismerhető meg, illetve az is felmerül: ilyen nagyság esetében felmérhető-e egyáltalán, számít-e egyáltalán, ki volt valójában? Ha ezt tudni akarjuk, lemezeit hallgassuk inkább, például azt, amit a film mellé kapunk, az 1950-ben készült koncertfelvételek a három Bach-dal kivételéve eddig kiadatlanok voltak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"A Múzeumok Éjszakája - A Liszt Múzeum programjai"
16.00: A Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének növendékei
A koncerten a jövő zongora-, hegedű- és csellóművészei mutatkoznak be
17.15: Tárlatvezetés a Múzeumban, hangszerbemutatóval
18.00: Palojtay János zongorahangversenye
BRAHMS: Hat zongoradarab, op.118
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 3. Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten áldása a magányban)
DEBUSSY: Képek, 1. kötet
RACHMANINOV: esz-moll etűd, op. 39/5
20.00: Hutás Erzsébet (hegedű) és Andrea Fernandes (zongora) hangversenye
LISZT: 2. elégia hegedűre és zongorára
KREISLER: Liebesgruss (Szerelmi üzenet), Liebesleid (Szerelmi bánat), Schön Rosmarin (Szép rozmaring)
CSAJKOVSZKIJ: Melódia, Keringő, Scherzo
RACHMANINOV: Vocalise
PAGNINI: Cantabile
ELGAR: Salut d'amour (Szerelmi üdvözlet)
LISZT: A három cigány
21.15: Tárlatvezetés a Múzeumban
22.00: az In Medias Brass rézfúvós kvintett hangversenye
SCHEIDT: Canzone Aethiopicae
CORELLI: Karácsonyi (g-moll) concerto grosso, op. 6/8 („Fatto per la Notte di Natale”)
FAURÉ: Pavane

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Fabrice Millischer, Jacques Mauger, Kiss Zoltán (harsona)
Veér Mátyás (basszusharsona)
HIDAS FRIGYES: Kettősverseny
JEAN-FRANCOIS MICHEL: Trilogy
ALEXANDRE GUILMANT: Morceau symphonique
DEBUSSY: A la maniére
SZENTPÁLI ROLAND: Allegro Fuoco
HIDAS FRIGYES: Movement

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar
19:00 : Gyula
Gyulai Várszínház, Kamaraszínpad

Kelemen Quartet:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa),
Fenyő László (cselló)
A mai nap
született:
1935 • Sári József, zeneszerző
1943 • James Levine, karmester
1956 • Sylvia McNair, énekes