vissza a cimoldalra
2017-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59895)
Kedvenc előadók (2813)
Társművészetek (1211)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Erkel Színház (8360)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (300)
Bartók Béla szellemisége (213)
Élő közvetítések (6644)
Lisztről emelkedetten (849)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2364)
Franz Schmidt (2923)
Edita Gruberova (3020)
Wagner-felvételek (257)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1115)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1121)
Balett-, és Táncművészet (5406)
Lehár Ferenc (578)
Jonas Kaufmann (2132)
Pantheon (2104)
Marton Éva (718)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operai végvárak I. (Az Andrea Chenier az Armel után)
Heiner Lajos, 2012-10-24 [ Vidéken ]
nyomtatóbarát változat

Andrea Chénier 2012. október 20.
Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

GIORDANO: Andrea Chénier

Kisdobosavatásom alkalmával nagyon elszontyolodtam.
Tudtam, ez az első lépés, hogy majd úttörő lehessek, később azt is tudtam, egyenesen vezetett az út a (kötelező) KISZ-tagsághoz, sőt, később még az MSZMP-től is megkerestek.
Minden gyereknek volt egy pártfogója, aki ajándékkal kedveskedett a kék nyakkendő felkötése kapcsán.
A többiek hatalmas tábla csokit, kedves játékokat kaptak.
Az én kezembe Vilmos egy könyvet nyomott.
Gárdonyitól az Egri csillagokat.
Se megenni nem lehetett, se játszani vele.

Amikor elkezdtem olvasni, és nem tudtam letenni (régen túl voltam már első olvasmányélményemen – A tücsök és a hangya –, de még nem értem meg az „egy nap, egy könyv” korszakomig), megértettem, milyen kincset kaptam.

Remegve vártam a filmet, pár évvel később, talán még akad, aki emlékszik a forgatás körüli felhajtásra, az ragadott meg, hogy emberek tudnak a kamera előtt úgy égni, hogy nem sérülnek meg.
Sok osztálytársammal egyetemben kicsit beleszerettem a gyönyörűséges Venczel Verába, a film DVD-változata ott van a „nem zenei” polcomon, a teljes Bond-sorozat, Chaplin Diktátora, a Macska-jaj, Az örökség, a Picasso kalandjai és más örökbecsűek mellett.

Hogy miért e hosszú bevezető?
Ismét és megint a sárga penész vert ki pár napja, amikor lapunkban SzJ írását olvastam a Concerto Budapest hangversenyéről miért nem vagyok képes legalább megközelítőleg úgy írni, mint ő?

S persze az igazi apropót a Chénier előadása adja – a Szegedi Nemzeti Színházban, Magyarország délkeleti csücskében. Abban a városban, mely csak Trianon miatt kapott egyetemet, igaz, az egyetlen olyan Nobel-díjas tudóst adta, aki itthoni munkájáért részesült a kitüntetésben, mely város Horthy miatt évtizedeken át szálka volt a magyar államvezetés szemében, ám, faramuci módon, Horthy személye ma sem jelent előnyt. Ahol Kádár János mindösszesen talán kétszer járt. Ahol a fővárosban persona non grata Vaszy Viktor teremtett európai (értsd: nyugat-európai) mércével mérve is jelentős operatársulatot.
És ahol az Armel Operafesztivál forró sikerű bemutatója után egy még jelentősebb előadást ünnepelhetett a publikum.

BODOLAY (akkor maradjon így, számomra változatlanul visszás a CSUPANAGYBETŰ) rendezését kezdem elfogadni (különösen a másnap látott temesvári Turandot után, de erről majd II. szám alatt), unalmasnak, konvencionálisnak legalábbis semmiképp nem nevezhető.

A címszerepet – magyar fachkollégája betegsége miatt beugrással, és az előző napi előadás után ismét – Eduardo Aladrén énekelte. Úgy tűnik, estéről estére jobban, lehet, hogy igaztalan voltam korábban, talán mégis ott a jelentős nemzetközi karrier lehetősége.

Madeleine – Miksch Adrienn. Fényévnyivel jobb, mint a versenyszerepes francia szoprán. Ebben a hangban ott van a szólamhoz oly szükséges morbidezza, a dinamikai árnyalás, persze a remek színpadi megjelenés és alakítás is. Ám, ahogy az Adriana Lecouvreur kapcsán is éreztem, ha több énektechnikai gond nem kerül hamarosan orvoslásra, félő, nem lesz hosszú ez az énekesi pálya.

Kelemen Zoltán mint Gérard. Őt – finoman fogalmazva is messze nem hősszerelmesi – alkata az intrikus, a gonosz, vagy épp kisemberi alkatok megformálására predesztinálja, ezért lehetett jó Scarpia, Rigoletto, Forza Don Carlos, Jago, vagy épp Michonnet. Az első felvonásban mutatott kissé „szőrös” éneklés alapján jogom van feltételezni, hogy a bariton szókincsében a „beéneklés” kifejezés nem bír nagy jelentőséggel, de a II. felvonástól nagyszerű alakítást kaptunk.

A premier óta beállók közül – a teljesség igénye nélkül – Tóth Judit dekoratív megjelenésű, összességében jól énekelt Madelonját emelném ki.

A gyengélkedő Pál Tamás helyett Gyüdi Sándor dirigált. Hihetetlen intelligenciáját, remek szervezőkészségét évtizedek óta csodálom (állítólag egy spanyol turné során Juan Carlos uralkodóval a protokolláris pár perc helyett másfél óráig beszélgetett, persze spanyolul, se non é vero, é ben trovato), ám mint karmestert inkább kórusművekben, kisebb együttesek élén értékeltem.
Olasz operában most győzött meg először.

A Giordano-darabról alkotott felfogását érdekes összevetni a Pál Tamáséval.
Pál acéltőr hegyével vési ki a zenét.
Gyüdi széles ecsettel rajzol.
Az idősebb dirigens énekeseit (is) igájába hajtja.
Gyüdi kiszolgálja őket.

És mindkét koncepció elfogadható, mit elfogadható, érvényes, izgalmas, jó, hogy ilyen kétféle létezik, itt, Szegeden, nem Bécsben vagy Londonban, vagy New Yorkban, hanem a provincián, az itthoni operai végváron.
A szegedi Dobó István és a szegedi Bornemissza Gergely.

Andrea Chénier

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Előadás diákoknak Kodály Zoltán halálának 50. és Lajtha László születésének 125. évfordulója alkalmából
Bartók, Kodály és Lajtha zenekari művei
Előadó: Solymosi Tari Emőke (PhD), zenetörténész, az MMA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Liszt Ferenc születésnapi hangverseny"
A Liszt Társaság rendezvénye

18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye

"Thurzó Zoltán interaktív zongoraestje"
Invocation (Invokáció)
Ave Maria (Üdvöz légy, Mária)
Bénédiction de Dieu dans la solitude (Isten dícsőitése a magányban)
Pensée des morts (Emlékezés a holtakra)
Pater noster (Miatyánk)
Hymne de l’enfant à son réveil (Az ébredő gyermek himnusza)
Funérailles (Temetés)
Miserere, d’après Palestrina (Miserere, Palestrina nyomán)
Cím nélkül: Andante lagrimoso
Cantique d’amour (Szerelmi himnusz)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

Moment’s Notice Trio:
ifj. Kurtág György (elektronikus hangszerek), Lukács Miklós (cimbalom), Gőz László (harsona, basszustrombita, kagylók)
"Jazz Itt!"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Ház

"A zene ölelésében"
A Transilvanum Alapítvány jótékonysági koncertje

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi táncklub - tanít a Mare Temporis"
Válogatás a 17-19. századi báltermek népszerű társastáncaiból

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Harmonia Caelestis Barokk Zenekar:
Bertalan Andrea, Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor, Tóth-Vajna Gergely (csembaló)
JOHANN PHILIPP KIRNBERGER: G-dúr fuvolaszonáta
CARL PHILIPP EMMANUEL BACH: e-moll fuvolaszonáta, Wq. 124, H.
WILHELM FRIEDEMANN BACH: D-dúr trió 2 fuvolára és basso continuora F. 48.
JOHANN CHRISTIAN BACH: F-dúr szonáta 4 kézre, Op. 18, No. 6
JOHANN SEBASTIAN BACH: G-dúr triószonáta BWV 1039

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Pozsár Eszter (fuvola), Stefan Varga (gitár)
"klasszikus és jazz"
I. GIULIANI: Grand Serenade Op. 82.
II. Brothers In Art - lemezbemutató koncert

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 1.
Feldobott kő (1969) / SÁRA Sándor (rend.)

19:30 : Budapest
Budapesti Kongresszusi Központ

Várdai István (cselló)
Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Baráti Kristóf
MUSZORGSZKIJ: Éj a kopár hegyen
SOSZTAKOVICS: I. gordonkaverseny Op.107
DVOŘÁK: IX. (Újvilág) szimfónia, e-moll, Op.95

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Sakata Tomoki (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
vez.: Somos Csaba
ERKEL: Ünnepi nyitány
MIHALOVICS ÖDÖN: Gyászzene Deák Ferenc emlékére
LISZT: I. Zongoraverseny Esz-dúr
MOSONYI MIHÁLY: Gyászhangok Széchenyi halálára
LISZT: Hungária – szimfonikus költemény

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Emanuel Ax (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
vez.: Fischer Iván
J.S. BACH: III. (D-dúr) szvit, BWV 1068
MOZART: d-moll zongoraverseny, K.466
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op.36
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1923 • Robert Craft, karmester
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)