vissza a cimoldalra
2018-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4094)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61313)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1528)
Franz Schmidt (3221)
Kimernya? (2806)
Élő közvetítések (7502)
Bartók Rádió (752)
Antonin Dvorak (194)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4372)
Momus-játék (5552)
Operett, mint színpadi műfaj (3763)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1154)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (783)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6693)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Új ruhában (Kodály Zoltán: Utam a zenéhez)
- eszbé -, 2012-09-12 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Kodály: Utam a zenéhez KODÁLY ZOLTÁN:
Utam a zenéhez (Öt beszélgetés Lutz Besch-sel)
120 oldal
2500 Ft
Argumentum kiadó

*

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy születése után 130, halála után pedig 45 évvel mi újat lehet még kiadni Kodályról. Nos, bármilyen meglepő, van még bőven sajtó alá rendezésre váró feladat, zömmel levelezések. Kodály rendkívül tevékeny volt e téren (is), ha nem lenne a szónak pejoratív mellékzöngéje, akár grafománnak is nevezhetnénk.

Hogy az általánostól a konkrét felé közelítsek, a jelen írás tárgyát képező könyv nem tartozik ebbe a kategóriába. Az 1964-ben készült, később további négy beszélgetéssel bővült interjúsorozat eredeti, német nyelvű és (Kodály által jóváhagyott) szerkesztett formában már 1966-ban megjelent. Keresztury Mária általi magyar fordítása 1969-ben látott napvilágot nyomtatásban, majd a jelen kiadást is jegyző Bónis Ferenc új fordítást készített, mely Kodály Visszatekintésének III. kötetében kapott helyet.

A mostani kiadvány annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egyrészt nélkülözi az eredeti német szöveg magyar kultúrára és országunkra vonatkozó lábjegyzeteit, hisz aki a kezébe veszi e kötetet, valószínűleg tisztában van azzal, hogy például ki volt Arany János, vagy hogyan néz ki Kecskemét. Ugyanígy kimaradt belőle Szabolcsi Bence Kodály temetésén elmondott búcsúztatója is, mivel nem tartozik szorosan a könyv tárgyához, ugyanakkor nyomtatásban már máshol hozzáférhető. Belekerült viszont az eredetinél jóval részletesebb biográfiai áttekintés, és a kottapéldák is immáron hiánytalanul szerepelnek, egységes grafikával.
Természetesen a könyv külső megjelenése is a kor (igényes) elvárásaihoz igazodik.

Ami nem változott, az a tartalom.
Az öt beszélgetés szorosan kapcsolódik egymáshoz: mintha regény fejezetei lennének, úgy követik, kiegészítik egymást, nincs tartalmi átfedés köztük.
Ha tőmondatokban kéne meghatározni, az első a kezdetekről szól: hogyan lett a gyermek, majd ifjú Kodályból az, ami lett. A második a népdalgyűjtésről, magáról a magyar népdalról és annak rendszerezési lehetőségeiről. A harmadik a zeneszerző Kodályt mutatja be, a negyedik a magyar zeneoktatási, -nevelési koncepció megszületését és lényegét írja le, az ötödik pedig a klasszikus (vagy, hogy ne keveredjenek a fogalmak: komoly-) zene akkori helyzetén elmélkedik.

Hogy kik fogják elolvasni a könyvet, érdekes kérdés. Manapság egyre nagyobb divat a(z egyébként helytelenül emlegetett) Kodály-módszer kifejezés hallatán a könyökön kijövésről beszélni. Azért kíváncsi lennék, hogy ezek a „megcsömörlöttek” – akár pozitív, akár negatív előjellel mondják ezt – vajon mennyit olvastak, egyáltalán olvastak-e már eredeti Kodály-írást. Erős a gyanúm, hogy lesújtó adat jönne ki. Nos, ez a képekkel és életrajzi résszel együtt 120 oldalas könyvecske kiválóan alkalmas arra, hogy nekilássanak a pótlásra, már csak azért is, mert stílusa, nyelvezete élvezetes, az információk első kézből származnak, és magam nem olvastam még ennyire frappáns összefoglalást a huszadik század fordulójának és első felének magyar zenetörténetéről, a „kodályi koncepció” hátteréről.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Fellegi Dávid (gitár)
Hangulatkoncert
PONCE: Téma, variáció és finálé
PAVLOVITS DÁVID: Viharmadár-szonáta
DUARTE: Variációk egy katalán népdalra
FELLEGI DÁVID: Sonata „Fantasy'

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bálint János (fuvola)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
C.P.E. Bach 230
C.P.E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq 176
C.P.E. BACH: D-dúr fuvolaverseny, Wq 13
C.P.E. BACH: C-dúr szonatina, Wq 106
C.P.E. BACH: g-moll csembalóverseny, Wq 32

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Mesterművek a lett és a magyar kamarazenéből
Lettország államiságának 100. évfordulója alkalmából

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baranyai Barnabás (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
A zenekar mesterei
KODÁLY: Marosszéki táncok
FEKETE GYULA: Csellóverseny
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: A tenger
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Gáti Sándor (oboa)
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)
MOZART: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)