vissza a cimoldalra
2018-04-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60765)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3970)
Társművészetek (1246)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11264)
A csapos közbeszól (95)

Callas (438)
Opernglas, avagy operai távcső... (20062)
Erkel Színház (9197)
Alexandru Agache, a bariton (122)
musical (176)
Operett, mint színpadi műfaj (3575)
Simándy József - az örök tenor (524)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1381)
Franz Schmidt (3106)
Lehár Ferenc (624)
Natalie Dessay (1803)
Kolonits Klára (1065)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1225)
Robert Schumann (82)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2676)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (751)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Megfogni a megfoghatatlant, avagy a nagy kérdések ideje (Prokofjev: Háború és béke)
- zéta -, 2012-08-13 [ Opera ]
nyomtatóbarát változat

Prokofjev: Háború és béke PROKOFIEV: War and Peace

Lajos Miller, Galina Vishnevskaya, Katherine Ciesinski, Dimiter Petkov, Wieslaw Ochman, Stefania Toczyska, Nicolai Gedda, Mriana Paunova, Nicola Ghiuselev etc.
Chœurs de Radio France
Orchestre National de France
Mstislav Rostropovich

Warner
2564 68801-0

*

„Nagy kérdésekről ostoba dolog röviden beszélni…” – írta egyszer Fodor Géza, ez talán minden más műnél igazabb Lev Tolsztoj híres regényére, a Háború és békére is. Tolsztoj nem takarékoskodott a papírral, minden idők egyik legterjedelmesebb regényfolyamát sikerült megalkotnia. Kicsit zavarban is van az irodalomtörténet mind a mai napig, ha a Háború és békét kell besorolniuk, mert nem olyan könnyen kategorizálható alkotás. Egyszerre (had)történészi szakmunka, filozófiai esszé és romantikus kalandregény. Szereplőinek már száma is, ha nem is teszi áttekinthetetlenné a cselekmény folyamatát, de jelentősen megnehezíti a befogadást. De hát, nagy kérdésekről szól, akkor is, ha – a címben sugalltakkal ellentétesen – a hősibb megközelítés meglehetősen háttérbe szorul.

Nem tipikus operatéma tehát – szögezhetnénk le, de Szergej Prokofjev ezt másképp gondolta. Az egykori fenegyerek világcsavargó komponista 1932-ben hazatérve a Szovjetunióba elkezdte keresni a lehetőséget, hogy megalkothassa az újabb orosz nemzeti operát. Nem egyszerű helyzet, különösen akkor, ha egy Borogyin (Igor herceg), egy Glinka (Ruszlán és Ludmilla), egy Muszorgszkij (Borisz Godunov) vagy egy Csajkovszkij (Anyegin) példája áll az alkotó előtt. Nagyon magas léc! Prokofjev őrlődött is néhány évig, helyet adva más remekműveknek. Azután egyszer eljött a nagy kérdések ideje.

Persze tegyük hozzá mindjárt a fiatalabbak kedvéért, hogy a sztálini Szovjetunióban különösen nehéz dolga volt a zeneszerzőknek. A mindentudó párt még a harmóniák közé befurakodva is próbálta hasznos útmutatással eligazítani az ideológiai oldalról el-elbizonytalanodónak tűnő komponistákat. Ez alól még Prokofjev sem volt kivétel. (Aki ráadásul hanyag módon bő másfél évtizedet merészelt Nyugaton élni.)

Amikor a II. világháború kitörése megadta neki az utolsó lökést és (második) felesége bíztatására belefogott Tolsztoj gigászi opuszának feldolgozásába, hamarosan a cenzorok is munkához láttak. Pedig, mint jeleztem, Tolsztoj műve alapjaiban sem igazán operára termett alkotás. Hosszú-hosszú táj- és helyzetleírások, vég nélküli hadászati fejtegetések követik egymást, a cselekmény csak lassan gördülget előre. A párbeszédek nem igazán operaszerűek, a jeleneteket sem a színházi dramaturgia alapszabályai vezérelték.

Prokofjev és hitvese, Mira Mendelson közösen írták a librettót, eredetileg 11 jelenetben gondolkodtak. Igen ám, de a párt éber urai kevesellették a nép szerepét, ami – valljuk meg – Tolsztojnál sem igazán került előtérbe. A cenzorok úgy ítélték, hogy Kutuzov szerepe sincs eléggé kidomborítva, ezért ő is kapott némi plusz énekelnivalót. (A párhuzam a napóleoni háború győztese és a szovjet generalisszimusz között e nélkül is elég kézenfekvő.) Így bővült az opera 13 jelenetnyire. (Két éve Skóciában egy bizonyos Rita McAllister kutatásai nyomán előadták az „eredeti” verziót, némileg teoretikusan kihuzigálva a valószínűleg később betoldott változatokat, ezáltal jelentősen csökkentve a kórusjeleneteket és magát a darabot.)

Prokofjev végül is megelégedett 67 (!) szólószereppel, ezzel is az előadhatatlanság határára sodorva saját alkotását, de ennél jobban tényleg aligha lehet Tolsztoj regényét egyszerűsíteni. Igen, egyszerűsíteni, ez lehetett a kulcsfeladat.

Vissza kell még térnünk egy gondolat erejéig Prokofjev kompozíciós gondolkodásához. A groteszk mesterének e dalműben érezhetően kevéssé fűlött a foga a patetikus nagyjelenetekhez, a librettóban ennek megfelelően meglehetős többségben vannak a karakterisztikus epizódok. Prokofjev igyekezett minden lehetőséget megragadni, bizonyos helyzetek szélsőségeinek jellemzésére. Bál, estély, tánc, részeg katonák, menekülés, káosz: Prokofjev ezekben a jelenetekben van igazán elemében.

Tolsztoj a további részekben nem igazán adott muníciót, hőseinek elbeszélő stílusú monologizálása sem segítette a komponistát. A jeleneteket viszont a balettben otthonos Prokofjev amolyan szimfonikus költeményecskékkel vezette föl és le, ami jót tett az egységes zenei háttér kialakításában.

Prokofjev a főszereplők némelyikével nem tudott sokat kezdeni, de ez is a műválasztás következménye. Andrej figurája sápadtabb és egysíkú, Kutuzové és Napóleoné élénkebb, Natasáé kifejezetten találó, Pierre alakja viszont fölöttébb elnagyolt, szemben Kuragin és Heléne jellemével, amelyeket remekül sikerült eltalálni. A regényben kulcsszereplőnek tekinthető ifjabb Rosztov az operában alig jelenik meg, Szonja is csak mellékszereplő.

Különös utat járt be a mű, mire a nagyvilág megismerhette. Az opera teljes terjedelmében csak Prokofjev halála után kerülhetett közönség elé (meghökkentő módon elsőként nem a Szovjetunióban, hanem a firenzei Maggio Musicalén, Artur Rodzinsky vezényletével, ráadásul olyan meghökkentően fantasztikus nevekkel, mint Ettore Bastianini, Franco Corelli, Rosanna Carteri, Fedora Barbieri, Renato Capecchi stb).

Az 1959-es moszkvai előadás Natasája az a Galina Visnyevszkaja volt, aki jelen felvételünkön is megjeleníti a tragikus sorsú lányt. Sajnos azonban a 27 évvel későbbi felvételen a jeles orosz szoprán – épp elérve a hatodik X-et – már nem tudja a lány fiatalságát és finomságát olyan természetességgel sugározni, mint egy jóval korábbi (1961-es) felvételen. Visnyevszkaja azonban még 1986-ban is sokat tudott a szerepről, viszont a figura legfőbb zenei jellemvonásával, a tiszta líraisággal adósunk maradt.

Andrej Bolkonszkij szerepében a mi Miller Lajosunkat hallhatjuk. Miller a 80-as évek közepén volt pályája csúcsán, amit remekül kapott telibe e felvétel. A magas fekvésű, lírai szólam nagyszerűen fekszik neki, kellemes baritonhangja betölti a teret, de a kissé egydimenziósra sikerült alakba ő sem tud több életet belelehelni.

A sokat tépelődő és moralizáló Pierre Bezuhov hasonlóan kevéssé sikerült figurájával a lengyel Wieslaw Ochman kísérletezik, mérsékelt eredménnyel.
Annál hatásosabb a léhűtő Anatol Kuragin szerepében Nicolai Gedda, aki a végletekig feszíti a szerep határait. Aki annak idején a Zeneakadémián abban a szerencsében részesült, hogy valamelyik dalestjét személyesen élvezhette, pontosan emlékezhet, hogyan tud Gedda egyetlen frázisból egy egész jellemet elénk varázsolni. Kuragin csapodársága után annál szánalmasabb és hatásosabb bukása, mert a kiváló tenorista mindkét szélsőséget maximálisan felerősíti.

Kutuzov meghatóan szép és méltóságteljes szólamában impozánsan teljesít Nicola Gjuzejev.
Ellenfele, Napóleon szerepében hagyott némi kívánnivalót maga után Eduard Tumalgian.
Heléneként Stefania Toczyska is csak részben használja ki a lehetőségeket.

Hogy a mű 1986-os lemezfelvétele a darab talán legletisztultabb változata, az leginkább az előadás legfőbb motorjának, a dirigens Msztyiszlav Rosztropovicsnak köszönhető. Rosztropovics egyszerűen érzi ezt a zenét, a vérében van, az ösztönei által vezérelve tartja kézben a két monumentális együttest, a Francia Rádió Énekkarát és a Francia Nemzeti Zenekart, valamint a hatalmas szólistagárdát.

Volt abban valami fatális, hogy a hatszoros Sztálin-díjas Prokofjev, aki utolsó két évtizedében mindvégig a Generalisszimusz elismeréséért és egyben annak árnyéka ellen harcolva élte életét, egyazon napon hunyt el a zsarnokkal. E fantasztikus és talán nem is teljesen értelmetlen küzdelemből kaphatunk egy jó adag ízelítőt a Háború és béke opera megismerésével.

Megfogva a megfoghatatlant.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Fülei Balázs (zongora)
Előad: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
A romantika esszenciája
LISZT: h-moll szonáta

11:00 : Budapest
Erkel Színház

SEREGI / DELIBES: Sylvia
Balettkomédia két felvonásban

11:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

14:00 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

16:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

19:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pauline Rinvert, Kathrin Zukowski, Natalya Boeva, Eric Ander, Tianji Lin, Anja Silja
Hofkapelle München
zenei vezető
Michael Hofstetter
HASSE: Artaserse - magyarországi bemutató

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Déri György (gordonka), Eckhardt Gábor (zongora)
Gradus ad Publicum"
Mixtura Musicalis
J.S. BACH: G-dúr gambaszonáta
LISZT: Die Zell in Nonnewerth
BARTÓK: l. Rapszódia
FAURÉ: Elégia
SAINT-SAENS: Allegro Appassionato
WEINER: Románc
DEBUSSY: Szonáta

19:00 : Budapest
Liszt F.Nemzetközi Repülőtér,Terminal 1 utascsarnok

"Budapesti Tavaszi Fesztivál"
MOZART: A varázsfuvola

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Judith Halász (ének)
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
ZOMBOLA PÉTER: 2. szimfónia
SCHUMANN: 1. (B-dúr) szimfónia, Op.38 („Tavaszi”)
R. STRAUSS: Négy utolsó ének

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jeroen Berwaerts (trombita)
Ensemble Resonanz
Vezényel: Barbara Bultmann
"Budapesti Tavaszi Fesztivál"
C.P.E. BACH: b-moll („Hamburg“) szimfónia, Wq 182/5
TOSHIO HOSOKAWA: Voyage VII trombitára, vonósokra és ütőhangszerekre
J.S. BACH: Goldberg-variációk, BWV 988 (Dmitry Sitkovetsky és Andreas Staier vonószenekari átirata)

19:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Szenthelyi Miklós (hegedű)
Faludi Judit (cselló)
Szenthelyi Judit, Kiss Gyula (zongora)
Szenthelyi Krisztián (tenor)
Magyar Virtuózok Kamarazenekar
"Szenthelyi Nap Négy koncert egy napon"

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Excanto Együttes:
Kállay Gábor (furulya, ének, művészeti vezető), Kállay Katalin (furulya), Szabó Zsolt (viola da gamba), Kállay Ágnes (barokk cselló), Győri István (lant, ütőhangszerek)
M. CAZZATI: Sonata “La Sampiera”
J. BANISTER: A Sett of Ayres in four Parts
Hugh Ashton’s Maske
HANDEL: Passacaille
BOISMORTIER: Concerto G-dur
TELEMANN: Quatour TWV 43:e2
TELEMANN: Violoncello Solo TWV 41:D6
TELEMANN: Don Quixotte TWV 55:G10

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Ludi et modi sacri - Selmeczi György szerzői estje
Responsorium ad S. Ioannem de Deo
Ars Nova Énekegyüttes, Selmeczi Gábor (hegedű)
Vez. Kiss Katalin
Laudate Pueri Dominum
Ars Nova Énekegyüttes, Alba Regia vonósnégyes
Vez. Kiss Katalin
Pünkösdi himnuszok
Kele Brigitta (szoprán), In Medias Brass rézfúvós kvintett
Szent Márton-játék
Octovoice Énekegyüttes, In Medias Brass rézfúvós kvintett,
Halmschlager György (ütőhangszerek), Selmeczi Gábor (hegedű), ifj. Major István, (cselló), György Attila (nagybőgő)
Introitus
Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Najbauer Lóránt (bariton),
Selmeczi Gábor (hegedű), Kiss Kata (brácsa)
Rorate caeli
Octovoice Énekegyüttes, Sebestyén Márta (ének), Balog József (zongora)
Hajnal
Kele Brigitta, Alba Regia vonósnégyes
Kun Ágnes Anna (mezzoszoprán), Kálmán László (tenor),
Najbauer Lóránt (bariton) és György Attila (nagybőgő)
15:00 : Szeged
Nemzeti Színház

VERDI: Ernani
A mai nap
született:
1912 • Kathleen Ferrier, énekes († 1953)
1916 • Yehudi Menuhin, hegedűs († 1999)
elhunyt:
1892 • Edouard Lalo, zeneszerző (sz. 1823)
2014 • Komlóssy Erzsébet, énekművész (sz. 1933)