vissza a cimoldalra
2017-12-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1222)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60216)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3860)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2877)
Erkel Színház (8617)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (426)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (583)
Kodály Zoltán (357)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1206)
Élő közvetítések (6758)
Franz Schmidt (2978)
film és zene (187)
A nap képe (2010)
Jonas Kaufmann (2151)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4125)
Operett, mint színpadi műfaj (3413)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2456)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2430)
Berlioz újratemetése (145)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Megfogni a megfoghatatlant, avagy a nagy kérdések ideje (Prokofjev: Háború és béke)
- zéta -, 2012-08-13 [ Opera ]
nyomtatóbarát változat

Prokofjev: Háború és béke PROKOFIEV: War and Peace

Lajos Miller, Galina Vishnevskaya, Katherine Ciesinski, Dimiter Petkov, Wieslaw Ochman, Stefania Toczyska, Nicolai Gedda, Mriana Paunova, Nicola Ghiuselev etc.
Chœurs de Radio France
Orchestre National de France
Mstislav Rostropovich

Warner
2564 68801-0

*

„Nagy kérdésekről ostoba dolog röviden beszélni…” – írta egyszer Fodor Géza, ez talán minden más műnél igazabb Lev Tolsztoj híres regényére, a Háború és békére is. Tolsztoj nem takarékoskodott a papírral, minden idők egyik legterjedelmesebb regényfolyamát sikerült megalkotnia. Kicsit zavarban is van az irodalomtörténet mind a mai napig, ha a Háború és békét kell besorolniuk, mert nem olyan könnyen kategorizálható alkotás. Egyszerre (had)történészi szakmunka, filozófiai esszé és romantikus kalandregény. Szereplőinek már száma is, ha nem is teszi áttekinthetetlenné a cselekmény folyamatát, de jelentősen megnehezíti a befogadást. De hát, nagy kérdésekről szól, akkor is, ha – a címben sugalltakkal ellentétesen – a hősibb megközelítés meglehetősen háttérbe szorul.

Nem tipikus operatéma tehát – szögezhetnénk le, de Szergej Prokofjev ezt másképp gondolta. Az egykori fenegyerek világcsavargó komponista 1932-ben hazatérve a Szovjetunióba elkezdte keresni a lehetőséget, hogy megalkothassa az újabb orosz nemzeti operát. Nem egyszerű helyzet, különösen akkor, ha egy Borogyin (Igor herceg), egy Glinka (Ruszlán és Ludmilla), egy Muszorgszkij (Borisz Godunov) vagy egy Csajkovszkij (Anyegin) példája áll az alkotó előtt. Nagyon magas léc! Prokofjev őrlődött is néhány évig, helyet adva más remekműveknek. Azután egyszer eljött a nagy kérdések ideje.

Persze tegyük hozzá mindjárt a fiatalabbak kedvéért, hogy a sztálini Szovjetunióban különösen nehéz dolga volt a zeneszerzőknek. A mindentudó párt még a harmóniák közé befurakodva is próbálta hasznos útmutatással eligazítani az ideológiai oldalról el-elbizonytalanodónak tűnő komponistákat. Ez alól még Prokofjev sem volt kivétel. (Aki ráadásul hanyag módon bő másfél évtizedet merészelt Nyugaton élni.)

Amikor a II. világháború kitörése megadta neki az utolsó lökést és (második) felesége bíztatására belefogott Tolsztoj gigászi opuszának feldolgozásába, hamarosan a cenzorok is munkához láttak. Pedig, mint jeleztem, Tolsztoj műve alapjaiban sem igazán operára termett alkotás. Hosszú-hosszú táj- és helyzetleírások, vég nélküli hadászati fejtegetések követik egymást, a cselekmény csak lassan gördülget előre. A párbeszédek nem igazán operaszerűek, a jeleneteket sem a színházi dramaturgia alapszabályai vezérelték.

Prokofjev és hitvese, Mira Mendelson közösen írták a librettót, eredetileg 11 jelenetben gondolkodtak. Igen ám, de a párt éber urai kevesellették a nép szerepét, ami – valljuk meg – Tolsztojnál sem igazán került előtérbe. A cenzorok úgy ítélték, hogy Kutuzov szerepe sincs eléggé kidomborítva, ezért ő is kapott némi plusz énekelnivalót. (A párhuzam a napóleoni háború győztese és a szovjet generalisszimusz között e nélkül is elég kézenfekvő.) Így bővült az opera 13 jelenetnyire. (Két éve Skóciában egy bizonyos Rita McAllister kutatásai nyomán előadták az „eredeti” verziót, némileg teoretikusan kihuzigálva a valószínűleg később betoldott változatokat, ezáltal jelentősen csökkentve a kórusjeleneteket és magát a darabot.)

Prokofjev végül is megelégedett 67 (!) szólószereppel, ezzel is az előadhatatlanság határára sodorva saját alkotását, de ennél jobban tényleg aligha lehet Tolsztoj regényét egyszerűsíteni. Igen, egyszerűsíteni, ez lehetett a kulcsfeladat.

Vissza kell még térnünk egy gondolat erejéig Prokofjev kompozíciós gondolkodásához. A groteszk mesterének e dalműben érezhetően kevéssé fűlött a foga a patetikus nagyjelenetekhez, a librettóban ennek megfelelően meglehetős többségben vannak a karakterisztikus epizódok. Prokofjev igyekezett minden lehetőséget megragadni, bizonyos helyzetek szélsőségeinek jellemzésére. Bál, estély, tánc, részeg katonák, menekülés, káosz: Prokofjev ezekben a jelenetekben van igazán elemében.

Tolsztoj a további részekben nem igazán adott muníciót, hőseinek elbeszélő stílusú monologizálása sem segítette a komponistát. A jeleneteket viszont a balettben otthonos Prokofjev amolyan szimfonikus költeményecskékkel vezette föl és le, ami jót tett az egységes zenei háttér kialakításában.

Prokofjev a főszereplők némelyikével nem tudott sokat kezdeni, de ez is a műválasztás következménye. Andrej figurája sápadtabb és egysíkú, Kutuzové és Napóleoné élénkebb, Natasáé kifejezetten találó, Pierre alakja viszont fölöttébb elnagyolt, szemben Kuragin és Heléne jellemével, amelyeket remekül sikerült eltalálni. A regényben kulcsszereplőnek tekinthető ifjabb Rosztov az operában alig jelenik meg, Szonja is csak mellékszereplő.

Különös utat járt be a mű, mire a nagyvilág megismerhette. Az opera teljes terjedelmében csak Prokofjev halála után kerülhetett közönség elé (meghökkentő módon elsőként nem a Szovjetunióban, hanem a firenzei Maggio Musicalén, Artur Rodzinsky vezényletével, ráadásul olyan meghökkentően fantasztikus nevekkel, mint Ettore Bastianini, Franco Corelli, Rosanna Carteri, Fedora Barbieri, Renato Capecchi stb).

Az 1959-es moszkvai előadás Natasája az a Galina Visnyevszkaja volt, aki jelen felvételünkön is megjeleníti a tragikus sorsú lányt. Sajnos azonban a 27 évvel későbbi felvételen a jeles orosz szoprán – épp elérve a hatodik X-et – már nem tudja a lány fiatalságát és finomságát olyan természetességgel sugározni, mint egy jóval korábbi (1961-es) felvételen. Visnyevszkaja azonban még 1986-ban is sokat tudott a szerepről, viszont a figura legfőbb zenei jellemvonásával, a tiszta líraisággal adósunk maradt.

Andrej Bolkonszkij szerepében a mi Miller Lajosunkat hallhatjuk. Miller a 80-as évek közepén volt pályája csúcsán, amit remekül kapott telibe e felvétel. A magas fekvésű, lírai szólam nagyszerűen fekszik neki, kellemes baritonhangja betölti a teret, de a kissé egydimenziósra sikerült alakba ő sem tud több életet belelehelni.

A sokat tépelődő és moralizáló Pierre Bezuhov hasonlóan kevéssé sikerült figurájával a lengyel Wieslaw Ochman kísérletezik, mérsékelt eredménnyel.
Annál hatásosabb a léhűtő Anatol Kuragin szerepében Nicolai Gedda, aki a végletekig feszíti a szerep határait. Aki annak idején a Zeneakadémián abban a szerencsében részesült, hogy valamelyik dalestjét személyesen élvezhette, pontosan emlékezhet, hogyan tud Gedda egyetlen frázisból egy egész jellemet elénk varázsolni. Kuragin csapodársága után annál szánalmasabb és hatásosabb bukása, mert a kiváló tenorista mindkét szélsőséget maximálisan felerősíti.

Kutuzov meghatóan szép és méltóságteljes szólamában impozánsan teljesít Nicola Gjuzejev.
Ellenfele, Napóleon szerepében hagyott némi kívánnivalót maga után Eduard Tumalgian.
Heléneként Stefania Toczyska is csak részben használja ki a lehetőségeket.

Hogy a mű 1986-os lemezfelvétele a darab talán legletisztultabb változata, az leginkább az előadás legfőbb motorjának, a dirigens Msztyiszlav Rosztropovicsnak köszönhető. Rosztropovics egyszerűen érzi ezt a zenét, a vérében van, az ösztönei által vezérelve tartja kézben a két monumentális együttest, a Francia Rádió Énekkarát és a Francia Nemzeti Zenekart, valamint a hatalmas szólistagárdát.

Volt abban valami fatális, hogy a hatszoros Sztálin-díjas Prokofjev, aki utolsó két évtizedében mindvégig a Generalisszimusz elismeréséért és egyben annak árnyéka ellen harcolva élte életét, egyazon napon hunyt el a zsarnokkal. E fantasztikus és talán nem is teljesen értelmetlen küzdelemből kaphatunk egy jó adag ízelítőt a Háború és béke opera megismerésével.

Megfogva a megfoghatatlant.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Takáts Márton (zongora), Baksa Krisztina (gordonka)
RAVEL: Szonáta, Op. posth (Christian Proske átirata)
BEETHOVEN: 12 variáció a „See the conqu’ring hero comes” témájára a Judas Maccabäusból, WoO 45
POULENC: Szonáta csellóra és zongorára

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

14:30 : Budapest
BFZ Próbaterme

"Kakaókoncert"
BFZ a fiatalokért
ismétlés: 16:30

15:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Kocsis Krisztián, Zsoldos Bálint (zongora)
Oláh Vilmos (hegedű), Devich Gergely (gordonka)
KODÁLY: Szonáta csellóra és zongorára, Op.4
BARTÓK: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
BEETHOVEN: D-dúr szonáta csellóra és zongorára, op. 102, No. 2
BRAHMS: d-moll hegedű-zongora szonáta, op. 108

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Borbély László (zongora)
műsorvezető: Kovács Sándor
"Zenebeszéd"
Bach: Goldberg változatok, BWV 988

16:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Görög Noémi, Görög Enikő (zongora)
Lukácsházi Győző (műsorvezető)
BRAHMS: Két keringő, op. 39
BRAHMS: V. magyar tánc
KODÁLY-IVÁN SÁRA: Háry-fantázia négy kézre
ALEKSANDAR VUJIC: Szerb kóló
SAINT-SAËNS: Vadszamarak
SAINT-SAËNS: Haláltánc
PIAZZOLLA-BORIS MLADENOVIC: Libertango
MILICA ILIC: Aladdin-fantázia

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Gyermán Júlia (hegedű), Zárbok Zita (brácsa)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Kocsár Balázs
TÓTH PÉTER: Téli Rege
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
SIBELIUS: V. Szimfónia

17:30 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kiss Judit Anna, Tatai Nóra, Gulyás Bence, Szűcs Attila (ének)
Sotkó Eszter (zongora)
Gulyás Dénes (rendező, műsorvezető)
"Kodály-dalok"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Gulyás Márta tanítványai

18:00 : Budapest
Fonó Budai Zeneház

Vizeli Bálint, Túri Luca, Cseszák Zsombor, Samu Zoltán
"135 éve született Kodály Zoltán"
A VI. Kecskeméti Prímásverseny díjazottjainak akusztikus koncertje: Vizeli Bálint, Túri Luca, Cseszák Zsombor, Samu Zoltán

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

18:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szent Efrém Férfikar
"Miatyánk koncert"
Karitatív gyűjtés a közel-keleti keresztény iskolák számára

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Csordás Klára (ének), Érdi Tamás (zongora), Lencsés Lajos (angolkürt)
Korhecz Imola (moderátor)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
MOZART: A varázsfuvola - nyitány
LISZT: Loreley
WEBER: Hangversenydarab, op. 79
CHOPIN: Andante spianato és Nagy polonéz, op. 22
KODÁLY: Marosszéki táncok zongorára
KODÁLY: Epigrammák
KODÁLY: Nausikaa
KODÁLY: Marosszéki táncok zenekarra

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA által az összkari művek előadásához delegált énekkarok
KODÁLY 135

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Feledi János (koreográfia)
"A varázslat"
JOHN WILLIAMS: Harry Potter-szvit
ROSSINI-RESPIGHI: A varázsdoboz

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Kirill Troussov (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
VIVALDI: A négy évszak
PIAZZOLLA: A négy évszak Buenos Airesben

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
vez.: Szenthelyi Miklós
18:00 : Veresegyház
Szentlélek templom

Barthold Kuijken (barokk fuvola), Márta Nóra (barokk fuvola), Ewald Demeyere (csembaló)
"Bach és fiai"
JOHANN SEBASTIAN BACH: G-dúr triószonáta BWV 1039
WILHELM FRIEDEMANN BACH: f-moll duett No.6.
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: E-dúr triószonáta Wq 162
JOHANN SEBASTIAN BACH: e-moll szonáta BWV 1034
JOHANN CHRISTOPH FRIEDRICH BACH: d-moll szonáta fuvolára és obbligato csembalóra
JOHANN CHRISTIAN BACH: G-dúr triószonáta

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda

Miksch Adrienn, Schöck Atala, Balczó Péter, Cser Krisztián (ének)
Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar
Gödöllõi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szabó Soma és Horváth Gábor
KODÁLY: Budavári te Deum
KODÁLY: Fölszállott a páva - variációk egy magyar népdalra

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
Vezényel a verseny három legeredményesebb versenyzője
"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny"
Gálakoncert
ERKEL: Hunyadi László –nyitány
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
KODÁLY: Háry János szvit

19:20 : Szentendre
Péter Pál Templom

Járdányi Gergely (nagybőgő)
Musica Beata Kórus
Új Szentendrei Kamarazenekar
J.S.Bach és Kodály Zoltán művei
A mai nap
született:
1770 • (vlsz.) Ludwig van Beethoven, zeneszerző († 1827)
1775 • François-Adrien Boïeldieu, zeneszerző († 1834)
1882 • Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, zenetudós († 1967)
1917 • Delly Rózsi, énekes († 2000)
1946 • Trevor Pinnock, karmester, csembalista
elhunyt:
1783 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző (sz. 1699)
1921 • Camille Saint-Saëns, zeneszerző (sz. 1835)
1923 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző (sz. 1873)