vissza a cimoldalra
2018-12-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61403)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5563)
Operett, mint színpadi műfaj (3778)
Jonas Kaufmann (2313)
Élő közvetítések (7597)
Pantheon (2285)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3024)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1191)
Erkel Színház (9492)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (635)
Polgár László (267)
Abbado – az ember (153)
Franz Schubert (309)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1544)
Franz Schmidt (3241)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (962)
Erkel Ferenc (1053)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kikezdhetetlenül komoly (Gubajdulina vonósnégyesei)
- dni -, 2012-06-27 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Supraphon SU 4078-2 SOFIA GUBAIDULINA – The Complete String Quartets

String Quartets Nos. 1–4
Reflections on the Theme B-A-C-H

Stamic Quartet

Supraphon
SU 4078-2

*

Általában képes vagyok bármely kortárs szerző egyszer hallott darabjáról azonnal és hosszasan csacsogni, önfeledten és felelőtlenül. Élvezem, hogy lehet saját véleményem, mert őket még nem védi úgy a kánonná szilárdult „hivatalos” ítélet, mondhatnánk úgy is, hogy kisebb a lebukás veszélye.

De ezzel a Gubajdulina-lemezzel egyáltalán nem volt könnyű dolgom.

Egyrészt a poszt-szovjet zeneszerzés nagyasszonya már régen túl van azon, hogy reputációjában bármit is jelentsen az én kisded lelkesedésem – netán szemöldökráncolásom. Tudom, hogy csak a legnagyobbakéval vethető össze az a tisztelet, ami világszerte bármely megnyilvánulását kíséri, tudom, hogy a nemzetközi koncertélet legmagasabban jegyzett sztárjai rendelnek tőle darabot, sikere sokkal nagyobb, mint ami egy „ígéretes”, avagy „tehetséges” kortárs szerzőnek jár. Szofia Gubajdulina kipróbált, befutott, elfogadott szerző.

Mondjuk, ez önmagában kevéssé feszélyezne. Ha ellenvéleményem van, legfeljebb körültekintőbben fogalmazom meg az okaimat és érveimet, de a tekintély önmagában nem szokott befolyásolni.

Viszont ezek a vonósnégyesek első hallásra túlságosan tiszteletet parancsoló, szigorú kompozíciók. Semmi frivol lazaság, semmi mulatságos közjáték. Sehol egy scherzo, sehol semmi „engedmény”.

Kezdetben ez óhatatlanul zavar. Valahogy úgy, mint amikor a konyhafilozófus mondanivalójának nagyobbik része szól arról, hogy márpedig őt tessék igenis komolyan venni. Most ő mindjárt mond valami nagyon-nagyon fontosat, és ha nem figyeltünk, hát magunkra vessünk.

Gubajdulina sokkal profibb annál, mintsem hogy ilyen felvezetés és körítés után valami blődlivel lebuktassa magát. Csak néz rám követelő, parancsoló modorban, és mindig pontosan annyit közöl, amivel fenn tudja tartani a feszültséget.

Kezdetben ez a feszültség nem esik jól. Úgy tűnik, ez nem progresszív, nem afféle „jó” feszültség. Nem visz előre, nem lelkesít, hanem fáraszt.

Be kell vallanom, ez részben az én hibám. Rosszul fogtam hozzá!

Először egy lendülettel hallgattam végig az egész lemezt, márpedig a sávok nem egy monstre kompozíció tételei, hanem rövidebb, különálló művek. A keletkezési dátumok is nagyon eltérők, a legkorábbi és a legkésőbb keletkezett vonósnégyes között több mint harminc év a különbség. Mégis, stílusuk zavarba ejtően homogén. Mindegyikre jellemző ugyanaz az összefogott, szigorú szerkesztés, egyfajta harmonikus atonalitás. Hasonlítanak tehát egymásra.

Aztán, sokadik nekifutásra (és szigorúan külön-külön) elkezdenek sokkal jobban működni. Egy idő után inkább összevissza hallgatom a darabokat. Mondjuk, a 2. vonósnégyes után az utolsó darabot, (a Reflections on the Theme B-A-C-H címűt), majd az Első után az 1993-ban keletkezett Negyedik kvartettet, egymás után többször is.

Ugyanis ez a kedvencem.

Nagyon különös! Gubajdulina ebben a kvartettben úgy használ magnószalagot, hogy ez alig érinti azt a bizonyos kiérlelt stílust. Éppen csak egy cimbalomszerűen repetáló, pengő hanggal egészül ki a vonósnégyes hagyományos hangszínkészlete. Ki tudja, olyannak talán fel sem tűnik, aki nem ismeri mélyebben a vonóshangszerek lehetőségeit.

Ahogy mondtam, egyértelműen ez a kedvencem, de talán csak kezdetben, és főleg csak azért, mert ha nem is sokkal, de ez az egyetlen darab tér el attól a kiegyensúlyozott „gubajdulinás” stílustól, ami olyannyira fárasztónak tűnik kezdetben, és ami annyira elmélyültnek és gazdagnak tűnik a későbbiekben.

Meg kell dolgozni ezekért a művekért, nem lehet megtakarítani a figyelmet, de minél jobban koncentrál az ember, annál többet ért meg, és annál kevésbé tűnik fárasztónak, netán unalmasnak a zenehallgatás.

Egyébként is, azon veszem észre magam, hogy sokadjára hallgatom végig ezeket a műveket. Igen, elölről végig, és sorrendben. Azóta talán mégis inkább a legelső és a már említett utolsó a kedvencem...

A Stamic Quartet finom hangú és felkészült együttes. Őszinte műgonddal, sőt, egyfajta „empátiával” foglalkoznak ezekkel a vonósnégyesekkel. Nem ők rendelték őket, nem szól nekik ajánlás, sőt egy interjúban bevallották, hogy – őszinte bánatukra – még nem is találkoztak a szerzővel. Mindez csak megerősíti, amit a lemezt meghallgatva amúgy is észrevehetünk. Nem kötelességből, hanem hitből muzsikálnak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

18:00 : Budapest
Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház

Kispesti Vegyeskar Gyöngyvirág Kórusa
Karnagy: Borhy Csilla
Adventi koncert

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Szilvay Réka (hegedű), Fehér Ernő (zongora)
Szilvay Réka kurzus zárókoncertje
SIBELIUS: Két humoreszk, Op.87 (átirat hegedűre és zongorára)
BARTÓK: 2. hegedű-zongora szonáta, BB 85
KODÁLY: Adagio
SIBELIUS: Öt falusi tánc, Op.106

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa), Scheuring Kata (fuvola)
Zemlényi Eszter (ének)
Fekete Dániel (vers)
FAURÉ: Clair de lune, op. 46/2
FAURÉ: Berceuse
DEBUSSY: Beau soir
DEBUSSY: Deux romances - 1. Romance, 2. Les cloches
DEBUSSY: Paysage sentimental
DEBUSSY: Voici que le printemps
DEBUSSY: Syrinx
DEBUSSY: Arabesque
MASSENET: Elégie
CAPLET: Viens! Une flûte invisible soupire…
DEBUSSY: Clair de lune (Votre ame est un paysage choisi)
RUSSEL: Deux poèmes de Ronsard, op. 26
SATIE: Gnossiennes No. 1., 3., 5.
SATIE: Je te veux
SATIE: La diva de l'Empire
DELIBES: Le rossignol

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A Nyugat lánya

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kolonits Klára (ének)
Benyus János (kürt)
Dinyés Dániel (zongora)
Richard Strauss: Alpesi kürt - dal
Korngold: Négy Shakespeare dal, op. 31
Schumann: Adagio és allegro
Debussy: Ariettes Oubliées (Elfelejtett arietták)
Grieg: Intermezzo
Schubert: A folyónál - dal
Korngold: Három dal, op. 22
Gounod: Barcarola, Chantez Noël!

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Karita Mattila (szoprán)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"Élet és halál"
HAYDN: A megjutalmazott hűség – nyitány, Hob. Ia:11
BEETHOVEN: „Ah, perfido!” – koncertária, op. 65
SCHUMANN: Nyitány, scherzo és finálé, op. 52
WAGNER: Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála
R. STRAUSS: Halál és megdicsőülés – szimfonikus költemény, op. 24

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Oláh Vilmos (hegedű), Szabó Péter (gordonka)
Narihito Mukeda (zongora)
Nemzetek zenéje - Lengyel est
Chopin és Wieniawski műveiből
CHOPIN: Bevezetés és polonéz („Polonaise brillante”) gordonkára és zongorára, op. 3
CHOPIN: f-moll Mazurka Op.7. No.3 - zongorára
CHOPIN: B-dúr Mazurka Op.17. No. 1- zongorára
CHOPIN: Asz-dúr Polonéz Op.53. No.6- zongorára
WIENIAWSKI: D-dúr Polonéz Op.4- hegedűre és zongorára
CHOPIN: g-moll trió zongorára, hegedűre és gordonkára, op. 8
A mai nap
született:
1870 • Leopold Godowsky, zongorista († 1938)
1943 • Gösta Winbergh, énekes († 2002)
elhunyt:
1976 • Lily Pons, énekes (sz. 1904)