vissza a cimoldalra
2018-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61159)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20149)
Kiss B. Atilla (185)
Operett, mint színpadi műfaj (3727)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2934)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1120)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4357)
Lisztről emelkedetten (921)
Élő közvetítések (7459)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1506)
Franz Schmidt (3199)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Gioacchino Rossini (1019)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Az utolsó risorgimento-opera (Verdi: A legnanói csata)
- zéta -, 2012-06-11 [ Opera ]
nyomtatóbarát változat

VERDI: La battaglia di Legnano

Albino Gaggi, Rolando Panerai, Caterina Mancini, Amedeo Berdini, Edmea Limberti
Orchestra Sinfonica e Coro di Roma della RAI
Fernando Previtali

Warner
Cetra Opera Collection
2564 66211-4

*

Giuseppe Verdi hatalmas életműve szüntelen fejlődésből állt. Minden operájában magasabb szintről indult tovább, mint ahogy az azt megelőzőnél abbahagyta. Ugyanakkor e folyamatos fejlődés nem volt egyenes vonalú, váratlan nekilendülések tarkították az óvatos előrehaladást. De az irány az változatlan volt mindvégig.

A Maestro alkotói életének első időszakát a keserves kenyérkereset nehezítette. Szűk határidők és gyenge librettók jellemezték – csakúgy, mint a kor más komponistáéit. Az impresszáriókkal és színházakkal vívott lankadatlan küzdelem felemésztette energiáit, s csak részben tudott megfelelni a saját maga elé támasztott igényeknek.

Ha az életmű egészét nézzük, az első évtizedben akkor sikerült igazán kiemelkedőt alkotnia, amikor az alapanyag drámai mivolta és maga a librettó minősége erre lehetőséget adott. Ebből következően lett ennek az időszaknak meghatározó alkotása az Ernani, a Nabucco és a Macbeth. E korai szakasz a Rigolettóval zárult le, azzal az operával, amelyik elsőként biztosított sikert a határon túl a komponista számára. Onnantól, beérkezett muzsikusként már nem a napi megélhetésért alkotott, ráadásul megtehette, hogy válogasson a lehetőségei között.

Ugyanakkor nem lehet elmenni a remekművek között született alkotások mellett sem, mert számos nagyszerű megoldással találkozhatunk bennük, s a kor sztereotípiái mögül minduntalan előtűnik a zseni. Különösen igaz ez az 1847 és 1850 közötti zűrzavaros időszakban készült dalművekre. Ez az időszak a Macbethtől a Rigolettóig terjedt, sokszor gyors egymás utáni bemutatókkal. A két méltán népszerű remekmű között összesen hat operát (A haramiák, Jerusalem, A kalóz, A legnanói csata, a Luisa Miller és a Stiffelio) vitt színre Verdi. Közülük leginkább a Luisa Miller a legegyenletesebb színvonalú, de a többiekben is számos újítást sikerült kipróbálnia, ami ezen alkotások legfőbb erénye.

Az utolsó risorgimento-operának mondott mű, A legnanói csata premierje mindössze három hónappal követte A kalózét. Ráadásul az 1849. januári római előadás – elsősorban belpolitikai okok miatt – feszült légkörben zajlott. Az opera az olaszok győzelméről szól, a cselekményben – Verdi operái közt atipikus módon – meglehetősen háttérben marad a hősök magánélete. Persze Verdinél nem ritka, ha egy hős a hazájáért feláldozza a privát boldogságát, itt viszont még nem is igazán derül ki főszereplőinkről, mi mozgatja őket a honfiúi vágyakon túl.

A legnanói csatában nincsenek negatív főszerepek sem. Arrigo barátja, Rolando ugyan egykor elszerette (és feleségül vette) annak kedvesét, Lidát, de a történet idején mindkettejüket a német támadás visszaverése izgatja igazán. A téma pedig rém aktuális volt 1848 késő őszén Európa-szerte: az ország egysége és szabadsága. Talán nem is lehet véletlen, hogy A legnanói csata sikeres premierje után szűk két hétre 1849 februárjában Garibaldi kikiálthatta a Római Köztársaságot.

Verdi minden korábbi operájánál kevesebb zárt áriát komponált ebbe a dalművébe. Hatalmas tömegjelenetek váltják egymást duettekkel, tercettekkel. A dallamformálás kissé esetleges, de a harmóniafűzésekben jelentős előrelépés észlelhető. Verdi az adott szituációkhoz köti a megszólaló akkordokat, melyek legfőbb feladata a drámai helyzet ábrázolása.

Talán lehet úgy fogalmazni, hogy A legnanói csata egy grandiózus vázlat, amolyan előtanulmány, melyben a komponista – elsősorban a nagyjelenetekben – kipróbálta mindazt, ami később a Rigolettóban, a Simon Boccanegrában, A végzet hatalmában, sőt az Aidában és az Otellóban oly tökélyre vitt formában megszólalhatott.

Verdi háttérbe szorult alkotásai a XX. század derekáig még Itáliában is ritkábban fordultak elő, első lemezfelvételük egészen Cetra 1950 körül megvalósuló – ma úgy mondanánk: – életműsorozatáig váratott magára. Majd a múlt század közepén, néhány jelentős olasz operadirigens szárnyai alá vette a kevésbé ismertebb alkotásokat, melyeknek következménye a Verdi-operák újrafelfedezése lett. A Warner Music most elővette a Cetra említett sorozatát, s – nyilván megelőlegezve a közelgő bicentenáriumot – darabról darabra adja ki CD-n.

A legnanói csata 1951 márciusában került lemezre Rómában – kizárólag olasz művészek tolmácsolásában. A sorozat egyik ki nem mondott célja a háború utáni fiatal olasz énekes-generáció helyzetbe hozása lehetett. A főszereplők egyike-másika ezért ma már nem mond olyan sokat számunkra, míg mások ezt követően szédítő világkarriert futottak be.

Az elsőre példa Amedeo Berdini, aki Arrigo súlyos tenorszólamát énekli. Kicsit nyers, de jelentős hanganyag, elég jellegzetes, ugyanakkor egyáltalán nem csúnya hangszínnel. Hangadása kissé passzív, emiatt talán kevesebbet hoz ki a szólamból, mint lehetne.

A női főhőst, Lidát Caterina Mancini alakítja, igazán szépen és minden igényt kielégítően. Mancini az 50-es évek Olaszországának ünnepelt énekesnője volt, az említett Verdi-sorozatban jó néhány főszerepet alakított sikerrel, majd a 60-as évek elején – kifejezetten fiatalon – visszavonult. Diadalmas dallamíveket énekel, minden szempontból ideális drámai szoprán hang, gyönyörű és átélt alakítást hallhatunk tőle. A mai kor hallgatója beleborzong a tudatba, hogy egykoron ilyen hangok (vagy például Anita Cerquetti is) csak a másodvonalban szólalhattak meg, Callas és Tebaldi árnyékában.

A későbbi nagy karriert befutott énekesre remek példa a hasonnevű baritonszólamot alakító Rolando Paneraié. Szép, meleg baritonhang, ugyan a pálya korai szakaszában készült felvételen (hiszen még 2000 után is rendszeresen fellépett) olykor küszködik a levegővel. Alakításában benne van a nagy ígéret, de ez előbb említett kollégáiban is megvolt.

A felvételen az együttesek igazán jól teljesítenek, az előadás méltó helyen van Fernando Previtali kezében, aki a dráma felől közelítette meg Verdi alkotását.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kiss Péter (zongora)
Liszt születésnap - matinékoncert
LISZT: Három koncertetűd
LISZT: Két legenda
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 6. Hymne de l’enfant à son réveil (Az ébredő gyermek himnusza)
LISZT: 2. (h-moll) ballada

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Bokor Jutta (ének), Király Csaba (zongora)
Liszt születésnap - délutáni koncert
LISZT: Liebesträume (Szerelmi álmok) – 1. Hohe Liebe; 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: Freudvoll und leidvoll
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Du bist wie eine Blume
LISZT: Im Rhein, im schönen Strome
LISZT: Négy elfelejtett keringő
LISZT: 4. Mefisztó-keringő
LISZT: Consolations

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Gaál Eszter, Miklós Annamária (hegedű), Vitályos Bence (brácsa), Pelle Fanni, Petruska Emma (gordonka)
Juhász Eszter (zongora)
Hangulatkoncert
BEETHOVEN: D-dúr vonósnégyes, Op.18, No. 3
SCHUMANN: Öt darab népies stílusban, Op.102

17:00 : Budapest
BFZ Próbaterem

Tatai Nóra (szoprán),
Lesták Bedő Eszter, Mózes Anikó, Szefcsik Zsolt (barokk hegedű), Polónyi István (barokk brácsa), Sovány Rita (viola da gamba), Kertész György (barokk cselló), Sipos Csaba (barokk bőgő), Kőházi Edit, Nagy Csaba (barokk oboa), Győri István (barokk gitár, lant),
Dinyés Soma, Szokos Augusztin (csembaló)
Homolya Dávid (orgona)
Vissza a természethez - kamarazene korhű hangszereken
EVARISTO FELICE DALL'ABACO: Concerto a quattro da chiesa, Op. 2, No. 5
NICOLA PORPORA: „Alto giove” (ária a Polifemo című operából)
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, HWV 292
EVARISTO FELICE DALL'ABACO: Concerto à più istrumenti, Op. 6, No. 5
JEAN-PHILIPPE RAMEAU: Pièces de clavecin en concerts, No. 5
JOSEPH BODIN DE BOISMORTIER: g-moll szonáta, Op. 10, No. 3
GEORG PHILIPP TELEMANN: e-moll ("Párizsi") kvartett, TWV 43:e4

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában
SAINT-SAËNS: Sámson és Delila

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

CAFe Budapest
BERNSTEIN: Trouble in Tahiti
Bakonyi Marcell, Dinah: Meláth Andrea
Estefanía Avilés, Erdős Róbert, Erdős Attila (ének)
Vezényel: Dobszay Péter
FEKETE GYULA: Római láz
Meláth Andrea / Makiko Yoshida, Szabóki Tünde / Imai Ayane
Vezényel: Serei Zsolt
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Borbély László (zongora)
Liszt születésnap - esti koncert
LISZT: 3. Mefisztó-keringő
LISZT: Impromptu
LISZT: Sancta Dorothea
LISZT: Schlaflos! Frage und Antwort
LISZT: 4. Mefisztó-keringő
LISZT: Resignazione
LISZT: Két Csárdás – 1. Csárdás, 2. Csárdás obstinée
LISZT: Romance oubliée
LISZT: 4. elfelejtett keringő
LISZT: Trübe Wolken – Nuages gris
LISZT: Öt zongoradarab – 5. Sospiri!
LISZT: Hangnem nélküli bagatell
LISZT: Carrousel de Madame P-N
LISZT: Zarándokévek, 3. év – 5. Sunt lacrymae rerum, en mode hongrois
LISZT: Wiegenlied (Chant du berceau)
LISZT: Unstern! Sinistre, disastro
LISZT: En rêve (Nocturne)
LISZT: Zarándokévek, 3. év – 7. Sursum corda

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baráth Emőke (szoprán), Eva Zaïcik (mezzo), Maximilian Schmitt (tenor), Florian Boesch (basszus)
Collegium Vocale Gent
Orchestre des Champs-Elysées
Vezényel: Philippe Herreweghe
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)
MOZART: Requiem, K. 626

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Sebestyén Márta (ének)
Jazzical Trio
CAFe 2018
17:00 : Martonvásár
Beethoven Múzeum

Az Operaház rézfúvós kvintettje
Bach, Telemann, Händel, Gershwin, Grieg művei

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Kocsis Krisztián (zongora)
AUBER-LISZT: Tarantelle di bravura d’après la tarantelle de La muette de Portici S. 386 - 9'
LISZT: Vallée d’Obermann S. 160 13'
BELLINI-LISZT: Reminiscènes de Norma de Bellini S. 394 - 15’
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1923 • Robert Craft, karmester († 2015)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)