vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59874)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Marton Éva (702)
Élő közvetítések (6635)
Operett, mint színpadi műfaj (3285)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1120)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1113)
Franz Schmidt (2921)
Balett-, és Táncművészet (5405)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (467)
Lehár Ferenc (576)
Zenetörténet (191)
Kodály Zoltán (342)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2361)
Bartók Béla szellemisége (210)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (296)
Palcsó Sándor (179)
musical (155)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

„Liszt: szerelem és halál” (Kauten Andrea)
Balázs Miklós, 2012-06-06 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Kauten Andrea A napokban lát napvilágot Kauten Andrea magyar származású svájci zongoraművésznő Liszt-duplalemeze. A kiadvány Liszt Ferenc zongorára és zenekarra írott kompozícióiból válogat, a Magyar fantázia és a Haláltánc mellett a ritkán hallható Malédiction is helyet kapott az albumon, a második részben pedig a Zarándokévek teljes második éve is megszólal. A lemezbemutató koncertre ma este, Szombathelyen kerül sor. Ennek apropóján beszélgettünk a művésznővel.

Honlapjának kissé szűkszavú biográfiája szerint ön „magyar-svájci” zongoraművésznő. Hogyan szeretné leírva látni a nevét: Kauten Andrea vagy Andrea Kauten?

– Német nyelvterületen először a keresztnevet, utána a családi nevet használják. De ez egy magyar nyelvű interjú, így maradjunk a Kauten Andreánál.

Mi fűzi önt családilag Magyarországhoz?

– Magyar származású vagyok. Szüleim 1956-ban, a forradalom után hagyták el az országot és Svájcban telepedtek le. Én már Svájcban születtem.

Zongoratanulmányait is ott kezdte, Albert Engel „szárnyai alatt”, majd Zürichben és Bázelban folytatta. Azután a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián Zempléni Kornél növendéke volt. Mik a leginkább szignifikáns különbségek a magyar és a svájci zeneoktatási metódusok között?

– Zenei képzésem jelentős részét csakugyan Budapesten végeztem. Ott Zempléni Kornél mellett Hambalkó Edit növendéke is voltam, akitől fontos zenei impulzusokat kaptam. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem méltán európai hírű intézmény, úgy találom, ott máig él Liszt eredeti szellemisége. Budapesti tanulmányaim alatt mindig újra és újra megtapasztaltam, hogy egy mű zenei megközelítése áll az első helyen, s ezáltal sok technikai probléma is megoldódik, mondhatni a helyére kerül. Részemről ez jelentős különbséget jelent az itteni, a játéktechnikát előtérbe helyező tanítási metódus között.

Két legutóbbi lemezét Liszt Ferenc műveiből készítette, s többször nyilatkozta, igen közel áll önhöz Liszt munkássága. Hogyan látja, a német nyelvű országokban milyen ma Liszt megítélése – különösen a tavalyi bicentenáriumi emlékév tükrében?

– A német nyelvű területeken Lisztet sajnos – elsősorban és sokszor – csupán romantikus zongoravirtuózként értelmezik. Ezen a felfogáson szerintem sokat változtatott a tavalyi emlékév. Úgy tapasztalom, lassan errefelé is kezdjük Lisztet a korábbinál árnyaltabban, differenciáltabban látni, értékelni a muzsikájában rejlő kifejezőerőt és zenei minőséget.

Frissen megjelent lemezén is csupa Liszt-mű kapott helyet, köztük egészen különböző hangvételű, eltérő formájú és tartalmú kompozíciók. Ön Liszt melyik „arcát” kedveli, melyiket hangsúlyozná leginkább, a romantikus poétáét (pl. Haláltánc, Zarándokévek), a magyaros virtuózét (pl. Magyar rapszódiák, Magyar fantázia) vagy a töprengő filozófusét (h-moll szonáta)?

– Számomra Liszt műveinek a sokszínűsége, a magával ragadó rétegzettsége az érdekes, ugyanakkor a romantikus költőt és a filozófust hangsúlyoznám leginkább, emellett Lisztnek az atonalitás és az impresszionizmus felé tett lépéseit, mely messze túlmutat a puszta virtuozitáson. Meggyőződésem szerint mindenekelőtt a h-moll szonáta tesz elementáris hatást a hallgatóra, mely, noha hatalmas kihívás minden zongoraművész számára, ha a végeredmény jól sikerül, biztosan megéri a fáradságot. Hatalmas intenzitás, szenvedély és dráma van ebben a zenében.

Liszt - KautenAz említett dupla CD-t Magyarországon, Szombathelyen és Budapesten rögzítette. A zenekari kíséretes művekben a Medveczky Ádám dirigálta Savaria Szimfonikus Zenekar voltak a közreműködők. Milyen tapasztalatai vannak a karmesterrel és a szombathelyi együttessel? Milyen volt velük a közös munka?

– Meg kell mondanom, nagy élmény és fontos tapasztalat volt számomra egy ilyen kiváló zenésszel dolgozni, mint Medveczky Ádám karnagy, a zenekarban pedig egy fiatal és lelkes társulatot ismertem meg. Szép és tartalmas munka volt a Savaria Szinfonikus zenekarral a közös muzsikálás Szombathelyen, a remek akusztikájú Bartók-teremben. A projekt tervezésekor szinte magától értetődött, hogy a teljes, Liszt műveinek szentelt dupla-albumot Magyarországon készítsük el, s azt hiszem, mind a szombathelyi, mind a budapesti kollégák [producer: Alpár Tibor, hangmérnök: Horváth Tamás – a szerk.] elismerésre méltó munkát végeztek.

Azt a költői mottót választotta e Liszt-lemeznek: „Liszt: szerelem és halál”? Miért pont ezeket a mozzanatokat emeli ki az életműből?

– Az egész lemez tulajdonképen a Malédictionból indult ki. Úgy éreztem, Lisztnek ezt az alig ismert, ritkán játszott fiatalkori művét érdemes lenne az itteni közönségel megismertetni. A darab – a Les préludes-höz hasonlóan, mely szintén irodalmi referenciákkal bír – számomra azt sugallja, az élet csupán a halál főpróbája, tele szenvedéllyel, küzdelemmel, a szerelem örömével, de jelen van benne a vigasztalás és a természet szeretete is. A „szerelem és halál” mottója tulajdonképpen csak a projekt folyamán, a felvételek közben kristályosodott ki bennem. Feltűnt, hogy ez a téma Liszt számos művében jelentős szerepet játszik. A Haláltáncban a szerző maga is tematizálja a halált, a Dies irae hátborzongató feldolgozásával a haláltudatot állítja a kompozíció fókuszába. De a Magyar fantáziát is ebbe a témakörbe sorolnám, úgy érzem, ez Lisztnek a magyar haza iránti szeretetét fejezi ki sajátos érzelmességével, a cigány dallamokkal és a „magyaros” pátosszal, így számomra is különleges jelentőséggel bír.

Medveczky Ádám igen meleg hangon nyilatkozott önről a felvételek kapcsán; úgy fogalmazott: „lobogás jellemzi a játékát”. A repertoárjában is leginkább romantikus műveket találni. Ezzel a korszakkal foglalkozik legszívesebben?

– Valóban kedvelem a romantikus zene indulatosságát, emocionális mélységeit és expresszivitását, mert bőven ad lehetőséget az előadóművész számára az érzelmek szabadabb kifejezésére. Ezért szerepel a repertoáromon Liszt művei mellett több Schumann-, Chopin- és Brahms-alkotás, de például Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoraciklusából is készítettem CD-t. Ugyanakkor hangsúlyozom, az én zenéhez való közeledésemet nagyban meghatározza a jelenkor, amiben élünk.

Felfedeztem a repertoárjában a német származású svájci zeneszerző, Herrmann Goetz (1840–1876) nevét – ő mifelénk szinte teljesen ismeretlen zeneszerző. Mi vonzotta önt, hogy műsorára vegye több művét?

– Hermann Goetz neve Svájcban sokaknak jól cseng, mert, bár Kelet-Poroszországban született, fiatal korától Svájcban élt. Igaz, külföldön valóban ritkán hallhatóak a darabjai. Egyébiránt Goetz nagy kedvelője és tisztelője volt Brahmsnak. A két komponista közötti hasonlóságok és különbségek felmutatása volt a legfőbb okom arra, hogy műsorra vettem a B-dúr zongoraversenyét és néhány szólózongoraművét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)