vissza a cimoldalra
2019-03-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11326)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9820)
Balett-, és Táncművészet (5766)
Mahler (694)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3190)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1620)
Franz Schmidt (3298)
Bartók Béla szellemisége (279)
Milyen zenét hallgatsz most? (25013)
Momus-játék (5618)
Kimernya? (2987)
Társművészetek (1298)
Bartók Béla (1881-1945) (209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4466)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (329)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61589)
Pitti Katalin (824)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

„Én egy moralista karmester vagyok” (Bogányi Tibor, a Pannon Filharmonikus Zenekar vezető karmestere)
- zéta -, 2012-05-23 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Mindkét fél részéről megelégedéssel végződött az új vezető karmester próbaéve a Pannon Filharmonikus Zenekar élén. Ideje összefoglalni az eltelt időt és megtervezni a folytatást. A szerződést 2015-ig már meg is hosszabították, tehát az együttes zavartalanul dolgozhat tovább "komoly nemzetközi tervein." - Bogányi Tibort kérdeztük egész eddigi pályájáról, itteni tapasztalatairól és terveiről.

Bogányi Tibor    – Egy éve vagy vezető karmester Pécsett. Ritkán fordulsz meg Magyarországon, hiszen muzsikusi pályád külföldön fut. Hogy találtak Rád?

   – Horváth Zsolt igazgatónk agilitásának köszönhető, aki képes volt eljönni egészen a finnországi Lappeenrantáig, ahol éltem és ahol a helyi zenekarral dolgoztam az utóbbi években. Fölvettük a kapcsolatot, majd fokozatosan elkezdtünk ismerkedni, vele és a zenekarral.

   – Az első év egy próbaév volt, ugye?

   – Volt egy próbaév, majd szerződést kötöttünk, amelyben ismét volt egy próbaév. Én is meg akartam győződni arról, hogy működik-e ez a kétlaki életmód, ezért ez a szokatlan 1+3 éves szerződés.

   – És működik a kétlakiság?

   – Borzasztó egy egész napot végigutazni Kelet-Finnországból Dél-Magyarországig. És ezt tizenkétszer, hiszen ugyanannyi koncertem van Lappeenrantában és Pécsett is. De az utazáson kívül minden más remekül működik, így már hosszabbítottunk is 2015-ig.

   – Akkor már elmondhatjuk, hogy hosszú távra terveztek egymással?

   – Igen, és talán ősztől a közlekedés egyszerűsödni fog valamelyest. A családommal Bécsbe költözöm, a munkám is részben oda fog kötni a jövőben, onnan mégiscsak könnyebb lesz eljutni Pécsre.

   – Menjünk még vissza a pályafutásod kezdetéhez! Mikor dőlt el benned, hogy a vonót (hiszen eredendően csellista vagy) olykor pálcára cseréld?

   – A Sibelius Akadémia Zenekarával vendégszerepeltünk a Carnegie Hallban. Én a zenekarban csellóztam, a koncertet Esa-Pekka Salonen vezényelte. És ott, a hangversenyen fogalmazódott meg bennem végérvényesen, hogy én bizony vezényelni akarok. Ez volt márciusban, és májusban már felvételiztem a Sibelius Akadémia karmesterképző tanszékére. Oda, ahova száz jelentkezőből egy-két embert vesznek csak fel. A Sibelius Akadémia karmesterképzője azért híres, mert saját állandó zenekara van és a növendékek állandóan „igazi” együttessel gyakorolhatnak. Ez egy nagyon összetett szakma, a karmesternek föl kell lennie vértezve minden oldalról, és az ottani oktatási metódus erre nagyszerűen fölkészített bennünket.

   – És a csellót félre is tetted?

   – Sokan ajánlották ugyan, de nem tettem félre teljesen. Az évek során beigazolódott, hogy nagyon jó és fontos volt, hogy megmaradtam gyakorló muzsikusnak is. Periódusonként olykor persze pihen a hangszer, olykor hónapokat is.

   – A karmesteri pályád során inkább előny azért, hogy hangszeres múltad van és játszottál zenekarban is…

   – A lehető legnagyobb előny. Vonós hangszeren játszom és a szimfonikus zenekar több mint fele vonósokból áll. És emellett még játszom klarinéton, meg zongorázom is. Ez együtt azért fontos, mert aki csak beszél, az önmagában nem annyira hiteles. Aki nem tud megszólaltatni egy hangszert, az hogy ad instrukciókat?

   – Van karmesteri példaképed?

   – Vannak, akitől szeretnék ezt-azt ellesni, de utánozni nem akarok senkit sem. Van, aki nagyszerű organizátor, van, aki kézvirtuóz és vannak óriási muzsikusok. Mindenkitől szeretek tanulni.

   – Amikor először láttalak vezényelni, kicsit ismerős volt, ahogyan bántál a zenekarral. Majd rájöttem, hogy Fürst Jánosra emlékeztetsz, s csak jóval később tudtam meg, hogy tanultál nála a párizsi Conservatoire-ban.

   – Igen, több mint két évet lehettem nála. Egy kurzuson találkoztunk, azután hívott meg az osztályába. Helsinkiből cserediákként mehettem Párizsba. Mindvégig, ahol tudott, segített, igazán sokat tanultam tőle.

   – Magyarországon hosszú évtizedekig működött az a képlet, hogy vannak az elit fővárosi és a futottak még kategóriában a vidéki zenekarok. De ezt a „klasszikus” felállást többen megbontották, a pécsiek már Hamar Zsolt vezetése alatt is.

   – Én azért sok európai országban megfordultam és ezt a „főváros-centrikusságot” se Dániában, se Finnországban, se Németországban, se Franciaországban nem éreztem. Amikor a PFZ-hez kerültem, ott sem tűnt fel. Én Pécset Magyarországon belül egy külön szigetnek érzem az újonnan megépült koncertteremmel, de az egész organizációval együtt. Az együttessel komoly nemzetközi terveink vannak, és véghez is fogjuk vinni őket.

   – Mi ez a perspektíva?

   – A tegnapi koncertet, úgy ahogy volt, nyugodtan eljátszhattuk volna a Musikvereinban Bécsben, nem vallottunk volna szégyent. [A beszélgetés a május 10-i pécsi koncert után, a 11-i műpás hangverseny előtt készült. – a szerk.] De hallom vissza, hogy Kocsis Zoltán vagy Olari Elts koncertje éppúgy elementáris volt tavasszal. Kezd beérni a munka. És itt muszáj megemlítenem Hamar Zsolt nevét, az ő beleállós, agilis munkamódszerével. Ugyan nem igazán ismerjük egymást, de komoly hálával tartozom neki azért az eredményért, amit a zenekarral elért. Én hétről hétre észreveszem, hogy itt nagyon komoly munka folyt korábban is. Nekem nem a nulláról kellett indulnom.

   – Az, hogy az ország második legnagyobb, a számotokra épült modern koncertteremben dolgozhattok, lehetőséget ad akár ritkán előadható, nagyromantikus művek bemutatására is. Vannak ez irányú terveid is?

   – Természetesen és tudom is mondani. Az idei évet a „Mítoszok és mesék” sorozatra építettük és ennek koronája lesz decemberben a Lohengrin bő koncerthosszúságúra húzott, félszcenírozott előadása három alkalommal. Ez tesztje is a koncertteremnek, hiszen komoly formában első alkalommal fogjuk az árkot használni. Gigantikus projekt lesz a zenekar életében. Komplett Wagner-mű Pécsett nagyon régen hangzott el. És a zenekar rajongói közül még azok is rájönnek a darab zsenialitására, akik maguktól nem mennének el Wagner-operára.

   – Ha jól számoltam, harminchét esztendős vagy. Mekkora szeletet fog kihasítani majd a te életedből Pécs?

   – Ez még beláthatatlan, de ez egy nagyon jelentős állomás lesz mindkettőnk, a zenekar és az én életemben is. Én egy moralista karmester vagyok, az egységet szerető és kovácsoló, és nem a negatívumokból építkező fajta.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Erlendsdóttir Audur Edda (klarinét)
Hoang Ho Khanh Van, Ke Li (hegedű), Szűcs Boglárka (brácsa), Kristina Vocetková (cselló), Mali Emese (zongora)
A hallgató barátaiból alakult kamarazenekar
Vezényel: Shoji Haraguchi
Erlendsdóttir Audur Edda diplomakoncertje
MOZART: A-dúr klarinétverseny, K. 622
POULENC: Klarinét-zongora szonáta
BRAHMS: h-moll klarinétötös, op. 115
GELLÉRI ANDRÁS: Burst of Evidence kontrabasszus klarinétra és magas hangra

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

A Hunyadi János Általános Iskola Nagykórusa vez.: Igalyné Büttner Hedvig, zongorán km.: Elmauer József
A Bartók Konzi volt növendékeiből és tanáraiból alakult kamarazenekar
A Bartók Konzi és a Zeneakadémia volt növendékeiből álló kórus
Dubóczky Gergely – karmester
Héja Domonkos – karmester
Strausz Kálmán – karnagy
Tóth Árpád – karnagy
házigazda: Bősze Ádám
"Epifónium - Szabó Tibor emlékére"
KODÁLY: Nagyszalontai köszöntő
BARTÓK: Levél az otthoniakhoz
SZABÓ TIBOR: Március
Hunyadi János Általános Iskola Nagykórusa
vez.: Igaliné Büttner Hedvig, zongorán km.: Elmauer József
SCHUBERT: Állj! (A szép molnárlány D795 - részlet)
SCHUBERT: A muzsikához D547
Mukk József – tenor, Réti Balázs – zongora
KOVÁCS ZOLTÁN: Fuvolaötös I. tétel
Menyhárt Zsuzsa – fuvola
Soltész Ágnes – hegedű, Fejérvári János – brácsa, Magyar Gábor – cselló, Lukácsházi István – nagybőgő
HAYDN: C-dúr fantázia zongorára Hob XVII:4
Fejérvári Zoltán – zongora
IAN CLARKE: Touching the Ether
Vámosi-Nagy Zsuzsanna – fuvola, Bizják Dóra – zongora
LISZT: Erdőzsongás (Két hangversenyetűd S. 145 - részlet)
Fülei Balázs – zongora
VIVALDI: Qui sedes ad dexteram patris (Gloria RV 589. - részlet)
Heim Mercédesz – mezzoszoprán
WIENIAWSKI: Polonaise de concert Op. 4
Oláh Vilmos – hegedű
MOZART: Sinfonia concertante K 364, III. tétel
Soltész Ágnes – hegedű, Fejérvári János – mélyhegedű
MOZART: Az Éj királynőjének d-moll áriája (A varázsfuvola K 620)
Miklósa Erika – szoprán
MOZART: Sarastro F-dúr áriája (A varázsfuvola K 620)
Bretz Gábor – basszus
MOZART: B-dúr fagottverseny K 191 III. tétel
Mohai Bálint – fagott
MOZART: L’amerò sarò costante (A pásztorkirály K 208 - részlet)
Kertesi Ingrid – szoprán
J.S. BACH: Laudamus te (H-moll mise BWV 232 - részlet)
Szabóki Tünde – szoprán, Soltész Anikó – continuo
J.S. BACH: D-dúr csellószvit BWV 1012 Gavotte 1, 2, Gigue
Varga Tamás – cselló
J.S. BACH: „Von den Stricken meiner Sünden" (János-passió BWV 245 - részlet)
Németh Judit – mezzoszoprán, Elekes Zsuzsa – continuo
J.S. BACH: „Ach Herr, laß dein lieb Engelein” (János-passió BWV 245 - részlet)
A Bartók Konzi és a Zeneakadémia volt növendékeiből álló kórus, vezényel Strausz Kálmán
Elekes Zsuzsa – continuo
GYÖNGYÖSI LEVENTE: Kánon Szabó Tibor emlékére
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Balog József (zongora)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
"S határtalan az élet"
BRAHMS: I. (d-moll) zongoraverseny, Op. 15.
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat (Le Sacre du Printemps)
A mai nap
született:
1925 • Pierre Boulez, zeneszerző, karmester († 2016)
elhunyt:
1517 • Heinrich Isaac, zeneszerző (sz. kb. 1450-55)
1827 • Ludwig van Beethoven, zeneszerző (sz. 1770)
1918 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző (sz. 1835)
1987 • Eugen Jochum, karmester (sz. 1902)