vissza a cimoldalra
2018-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Ilosfalvy Róbert (811)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1064)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4335)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

„Én egy moralista karmester vagyok” (Bogányi Tibor, a Pannon Filharmonikus Zenekar vezető karmestere)
- zéta -, 2012-05-23 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Mindkét fél részéről megelégedéssel végződött az új vezető karmester próbaéve a Pannon Filharmonikus Zenekar élén. Ideje összefoglalni az eltelt időt és megtervezni a folytatást. A szerződést 2015-ig már meg is hosszabították, tehát az együttes zavartalanul dolgozhat tovább "komoly nemzetközi tervein." - Bogányi Tibort kérdeztük egész eddigi pályájáról, itteni tapasztalatairól és terveiről.

Bogányi Tibor    – Egy éve vagy vezető karmester Pécsett. Ritkán fordulsz meg Magyarországon, hiszen muzsikusi pályád külföldön fut. Hogy találtak Rád?

   – Horváth Zsolt igazgatónk agilitásának köszönhető, aki képes volt eljönni egészen a finnországi Lappeenrantáig, ahol éltem és ahol a helyi zenekarral dolgoztam az utóbbi években. Fölvettük a kapcsolatot, majd fokozatosan elkezdtünk ismerkedni, vele és a zenekarral.

   – Az első év egy próbaév volt, ugye?

   – Volt egy próbaév, majd szerződést kötöttünk, amelyben ismét volt egy próbaév. Én is meg akartam győződni arról, hogy működik-e ez a kétlaki életmód, ezért ez a szokatlan 1+3 éves szerződés.

   – És működik a kétlakiság?

   – Borzasztó egy egész napot végigutazni Kelet-Finnországból Dél-Magyarországig. És ezt tizenkétszer, hiszen ugyanannyi koncertem van Lappeenrantában és Pécsett is. De az utazáson kívül minden más remekül működik, így már hosszabbítottunk is 2015-ig.

   – Akkor már elmondhatjuk, hogy hosszú távra terveztek egymással?

   – Igen, és talán ősztől a közlekedés egyszerűsödni fog valamelyest. A családommal Bécsbe költözöm, a munkám is részben oda fog kötni a jövőben, onnan mégiscsak könnyebb lesz eljutni Pécsre.

   – Menjünk még vissza a pályafutásod kezdetéhez! Mikor dőlt el benned, hogy a vonót (hiszen eredendően csellista vagy) olykor pálcára cseréld?

   – A Sibelius Akadémia Zenekarával vendégszerepeltünk a Carnegie Hallban. Én a zenekarban csellóztam, a koncertet Esa-Pekka Salonen vezényelte. És ott, a hangversenyen fogalmazódott meg bennem végérvényesen, hogy én bizony vezényelni akarok. Ez volt márciusban, és májusban már felvételiztem a Sibelius Akadémia karmesterképző tanszékére. Oda, ahova száz jelentkezőből egy-két embert vesznek csak fel. A Sibelius Akadémia karmesterképzője azért híres, mert saját állandó zenekara van és a növendékek állandóan „igazi” együttessel gyakorolhatnak. Ez egy nagyon összetett szakma, a karmesternek föl kell lennie vértezve minden oldalról, és az ottani oktatási metódus erre nagyszerűen fölkészített bennünket.

   – És a csellót félre is tetted?

   – Sokan ajánlották ugyan, de nem tettem félre teljesen. Az évek során beigazolódott, hogy nagyon jó és fontos volt, hogy megmaradtam gyakorló muzsikusnak is. Periódusonként olykor persze pihen a hangszer, olykor hónapokat is.

   – A karmesteri pályád során inkább előny azért, hogy hangszeres múltad van és játszottál zenekarban is…

   – A lehető legnagyobb előny. Vonós hangszeren játszom és a szimfonikus zenekar több mint fele vonósokból áll. És emellett még játszom klarinéton, meg zongorázom is. Ez együtt azért fontos, mert aki csak beszél, az önmagában nem annyira hiteles. Aki nem tud megszólaltatni egy hangszert, az hogy ad instrukciókat?

   – Van karmesteri példaképed?

   – Vannak, akitől szeretnék ezt-azt ellesni, de utánozni nem akarok senkit sem. Van, aki nagyszerű organizátor, van, aki kézvirtuóz és vannak óriási muzsikusok. Mindenkitől szeretek tanulni.

   – Amikor először láttalak vezényelni, kicsit ismerős volt, ahogyan bántál a zenekarral. Majd rájöttem, hogy Fürst Jánosra emlékeztetsz, s csak jóval később tudtam meg, hogy tanultál nála a párizsi Conservatoire-ban.

   – Igen, több mint két évet lehettem nála. Egy kurzuson találkoztunk, azután hívott meg az osztályába. Helsinkiből cserediákként mehettem Párizsba. Mindvégig, ahol tudott, segített, igazán sokat tanultam tőle.

   – Magyarországon hosszú évtizedekig működött az a képlet, hogy vannak az elit fővárosi és a futottak még kategóriában a vidéki zenekarok. De ezt a „klasszikus” felállást többen megbontották, a pécsiek már Hamar Zsolt vezetése alatt is.

   – Én azért sok európai országban megfordultam és ezt a „főváros-centrikusságot” se Dániában, se Finnországban, se Németországban, se Franciaországban nem éreztem. Amikor a PFZ-hez kerültem, ott sem tűnt fel. Én Pécset Magyarországon belül egy külön szigetnek érzem az újonnan megépült koncertteremmel, de az egész organizációval együtt. Az együttessel komoly nemzetközi terveink vannak, és véghez is fogjuk vinni őket.

   – Mi ez a perspektíva?

   – A tegnapi koncertet, úgy ahogy volt, nyugodtan eljátszhattuk volna a Musikvereinban Bécsben, nem vallottunk volna szégyent. [A beszélgetés a május 10-i pécsi koncert után, a 11-i műpás hangverseny előtt készült. – a szerk.] De hallom vissza, hogy Kocsis Zoltán vagy Olari Elts koncertje éppúgy elementáris volt tavasszal. Kezd beérni a munka. És itt muszáj megemlítenem Hamar Zsolt nevét, az ő beleállós, agilis munkamódszerével. Ugyan nem igazán ismerjük egymást, de komoly hálával tartozom neki azért az eredményért, amit a zenekarral elért. Én hétről hétre észreveszem, hogy itt nagyon komoly munka folyt korábban is. Nekem nem a nulláról kellett indulnom.

   – Az, hogy az ország második legnagyobb, a számotokra épült modern koncertteremben dolgozhattok, lehetőséget ad akár ritkán előadható, nagyromantikus művek bemutatására is. Vannak ez irányú terveid is?

   – Természetesen és tudom is mondani. Az idei évet a „Mítoszok és mesék” sorozatra építettük és ennek koronája lesz decemberben a Lohengrin bő koncerthosszúságúra húzott, félszcenírozott előadása három alkalommal. Ez tesztje is a koncertteremnek, hiszen komoly formában első alkalommal fogjuk az árkot használni. Gigantikus projekt lesz a zenekar életében. Komplett Wagner-mű Pécsett nagyon régen hangzott el. És a zenekar rajongói közül még azok is rájönnek a darab zsenialitására, akik maguktól nem mennének el Wagner-operára.

   – Ha jól számoltam, harminchét esztendős vagy. Mekkora szeletet fog kihasítani majd a te életedből Pécs?

   – Ez még beláthatatlan, de ez egy nagyon jelentős állomás lesz mindkettőnk, a zenekar és az én életemben is. Én egy moralista karmester vagyok, az egységet szerető és kovácsoló, és nem a negatívumokból építkező fajta.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Tóka Ágoston (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 7. - Tóka Ágoston - Orgelbüchlein

19:00 : Budapest
Duna Palota

Demeter László (fuvola)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Szláv kaleidoszkóp
HACSATURJÁN: Fuvolaverseny
KABALEVSZKIJ: Komédiások – szvit, Op.26
BOROGYIN: Polovec táncok

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sárik Péter (zongora); Fonay Tibor (basszusgitár, bőgő); Gálfi Attila (dob)
"Bartók műveinek jazz-feldolgozásai"

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Szakács Ildikó, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt
Virágh András Gábor
Etunam Vegyeskar
Solti Kamarazenekar - művészeti vezető: P. Ispán Franciska,
vezényel: Virágh Andárs
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga
MOZART: Requiem
19:00 : Siófok
Siófoki református templom

Kovács Szilárd (orgona), Fülep Márk (fuvola)
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)