vissza a cimoldalra
2017-11-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60142)
Milyen zenét hallgatsz most? (24981)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Operett, mint színpadi műfaj (3383)
Miklósa Erika (1214)
Bartók Béla szellemisége (239)
Élő közvetítések (6691)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1183)
Franz Schmidt (2959)
Kelemen Zoltán, operaénekes (86)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4109)
A nap képe (1988)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (563)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2426)
Pantheon (2148)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (370)
Kimernya? (2594)
Help me! (1079)
Lehár Ferenc (590)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Poèmes pour Renée (Fleming francia dalokat énekel)
Balázs Miklós, 2012-04-04 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Fleming francia dalokat énekel Poèmes

RAVEL: Shéhérazade
MESSIAEN: Poemes pour mi
DUTILLEUX: Deux Sonnets de Jean Cassou
Le temps l’horloge

Renée Fleming
Orchestre National De France / Seiji Ozawa
Orchestre Philharmonique de Radio France / Alan Gilbert

Universal / Decca
478 3500

*

„Templom a természet” – kiáltja Charles Baudelaire verse a kettőspont előtt. Úgy tudjuk, ez a megállapítás volt a költészet történetének első olyan hasonlata, mely szervest hasonlít szervetlenhez, s nem fordítva. A romantika naiv panteizmusa és a klasszikától örökölt szigorú allegória-képlete aligha engedte volna meg magának az ilyesmit, a realizmust meg se a természet, se a templom, se a hasonlatok nem érdekelték. A szimbolista líra azonban felszabadott valamit. Valamit, mélyen belülről.
Azzal, hogy nem azt mondta, amit mondani akart, ezzel szemben minden „akarást” rábízott az olvasóra – és Nietzschére. Az antiromantikus, antipatetikus, antirealista, antinaturalista, antiszociális szimbolizmus megtanította az embert olvasni. Saját magában. Sohasem állította, hogy érti a világot, nem a „természet lágy ölére” hívta a gyanútlan olvasót, hanem saját, önnön lelkének legmélyebb bugyrait tárta fel előtte. De van-e e mélyen lakozó fenevadak elhallgattatására adekvátabb eszköz, mint a „mesterséges paradicsomok”, az alkohol vagy az ópium mámora?

Olivier Messiaen így indítja a saját dalciklusának, a Poèmes pour Mi-nek második versét: „A tó, akár egy nagy kék drágakő.” Láthatóan ő is a Baudelaire által felnyitott szimbolista líra horizontján mozog. De Messiaennál a szimbolista-impresszionista költői nyelvet átitatja a szerzőre olyannyira jellemző teizmus és panteizmus: a Mindenható Isten és az énekes madarak. A katolicizmus egyetemességbe vetett megingathatatlan hit, valamint az isteni és a természeti jelenségek egylényegűségének demonstrálása hatja át e sorokat. Az éppen friss házas francia komponista feleségének – akit ő csak Minek becézett – dedikálta e dalcsokrát a harmincas évek derekán; szövegeit is maga faragta, átitatva a házasság „égben köttetett” szentségének spiritualizmusával és szellemi intimitásával. Néhol kicsit esetlenek, kicsit „borotválatlanok”, szemérmesen tudálékosak, talán túlontúl is naivak, de mindenekelőtt szerelmesek ezek a versek. Szépek, mívesek, üdék és magával ragadóak a maguk módján: Messiaen ugyan nem jó költő, de ragyogó zeneszerző. Ezért szelíd lírája a muzsikájában kap lángra igazán.

Ahogy Messiaen, úgy a Tristan Klingsor művésznéven publikáló „apacs”, Léon Leclère sem volt igazi „nagy költő”. Legalábbis az antológiák nem emlékeznek meg róla akkora lelkesedéssel, mint más, jelesebb kortársairól. A Maurice Ravel által megzenésített három költeményével valahogy mégis bevéste magát a szépművészetek Nagy Könyvébe. Tegyük hozzá, nem puszta vakszerencséről, vagy véletlenségről van szó: a Shéhérazade három verse (Ázsia, A varázsfuvola, A közömbös) már első olvasatra is hangszerekért kiált. Oboáért, (elvarázsolt) fuvoláért, klarinétért, andalító brácsáért és mézédes hegedűfutamokért. Keleties, szirupos, émelyítő díszekért, melyekért a századforduló frankofón esztétái és mizantróp ópiumevői egyaránt oly csillapíthatatlan hévvel lelkesedtek. Ravel dalköre a korabeli orientalizmus egyik legtüneményesebb példáját kínálja, olyan eredeti hangszerelési megoldásokkal, melyeknek a hallgató éppúgy önkéntes foglya marad, akár Baudelaire szörnyszülött, gyomorba vágó szavainak.

A mesés és rejtelmes keleti díván édes fűszereitől az ember fia szinte megrészegül, ahogyan tették azt a jobb sorsra érdemes, meg nem értett poéták a fönt idézett tudatmódosítók jóvoltából. Nem véletlen, hogy Henri Dutilleux a híres baudelaire-i prózaverssel zárja (eddig) utolsó zenekari dalát: „Rúgjatok be!”. „Hogy ne legyetek marcangolt rabszolgái az Időnek” – fűzi hozzá. Az idő, az óra – ezt a címet adta a Renée Flemingnek ajánlott dalciklusnak, melyet 2009 májusában, Párizsban mutatott be a művésznő; jelen lemez e premier-előadást rögzíti. Mert ugyan mi foglalkoztatna jobban egy kilencvenhárom esztendős, éltes művészt, ha nem a részvéttelen, vén idő feltartóztathatatlan múlása. A Messiaen-darab és a Ravel-mű felvétele már 2011-ben készült, az énekesnő kíséretét az Alan Gilbert dirigálta Francia Rádió Filharmonikus Zenekara látja el.

Ha hangja kissé fényét is veszítette a könyörtelen idővel, Fleming fölényes technikai tudása inkább mélyült, mintsem bomlott volna, egyedülállóan szép hangszíne ugyanazt az édes gyönyört kínálja, ahogyan eddig mindig. Perfekcionizmusa, feminin vonzereje éppoly lefegyverző, ha olasz operát, angol nyelvű musicalt, vagy francia chansont énekel. Ugyanazzal a művészi professzionalizmussal olvassa a raveli impresszionizmust, ahogyan Messiaen és Dutilleux meg nem alkuvó modernizmusát és különös, metsző modulációit.
Ravel és Messiaen kompozíciós stílusa között szembeszökő a különbség, Dutilleux lényegében nem lép túl a messiaeni lábnyomokon, Flemingnél azonban a francia költészet egy egységes, márvány oszloptömb: a nyelv saját zenéje mindenekelőtt. Fleming szinte lubickol a francia nyelv hangzóiban; kiejtése csaknem hibátlan, artikulációja tanítani való, drámai kifejezéskészlete árnyaltokban gazdag. Makulátlanul formál, emellett hallatlanul finoman váltogatja a színeket és a dinamikát. „Egymásba csendül a szín és a hang s az illat” – csak, hogy mi is visszatérjünk Baudelaire-hez.

legújabb:
Kelemen Zoltán - 2017-11-24
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zeneműtára

Olivastro együttes
"Kora reneszánsz chansonok és liturgikus dallamok"

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva (zongora)
Házigazda: Tóth Endre
"Táncok és dalok - eredetik és átiratok"
ROBART SCHUMANN - CLARA SCHUMANN: Liederkreis (Dalciklus), Op.39
– In der Fremde (Idegenben), Op.39 No.1
– Intermezzo, Op.39 No.2
– Die Stille (Csönd), Op.39 No.4
– Mondnacht (Holdas éj), Op.39 No.5
– Schöne Fremde (Szép idegen), Op.39 No.6
– Frühlingsnacht (Tavaszi éj), Op.39 No.12
ROBERT SCHUMANN: Davidsbündlertänze (Dávid-szövetségi táncok), Op.6
GRIEG: Dalok (a szerző zongoraátiratai) Op.52
– Modersorg (Egy anya gyásza), Op. 15, No. 4
– Det forste mote (Az első találka), Op. 21, No. 1
– Du fatter ej Boigemes evige Gang (A költő szíve), Op. 5, No. 2
– Solveigs Sang (Solveig dala), Op. 23, No. 18
– Kjaerlighet (Szerelem), Op. 15, No. 2
– Gamlemor (Öreg anya), Op. 33, No. 7
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Eckhardt Gábor (zongora), Déri György (cselló), Borbély Mihály (klarinét)
BEETHOVEN: B-dúr („Gassenhauer”) klarinéttrió, Op.11
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/1-4
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/5-8
BRAHMS: a-moll trió, Op.114

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Felsővízivárosi Szent Anna Plébániatemplom

Almásy László Attila (orgona)
J.S. Bach, Max Reger, Jean Langlais és Liszt Ferenc művei

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Gódor Erzsébet (cimbalom)
"Az ezerszínű cimbalom"
Gódor Erzsébet cimbalomestje
Scarlatti, Mozart, Liszt, Debussy, Rachmaninoff, Bartók, Piazzolla és kortárs magyar szerzők

19:00 : Budapest
ERőMŰVHÁZ - Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Ház

Novák Zita, Mihályi Éva, Mohácsy Orsolya, Puskás Ticia, Kovács Péter, Keskeny Ferenc (hegedű), Ludmány Dénes, Barát Adrienn, Horváth Ágnes (brácsa), Kádi Erika, Háry Péter, Balog Endre (gordonka)
Házigazda: Zelinka Tamás
"Kodály - Dohnányi Emlékév Koncertsorozat/2A"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Vass István (zongora)
km.: Hegyes Ádám (zongora)
BEETHOVEN: Op.26 Asz-dúr szonáta
BARTÓK: Zongoraszonáta
BACH: Olasz koncert BWV 971
MOZART: d-moll zongoraverseny K.466

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sonus Ütőegyüttes (művészeti vezető: Szabó István)
Markus Bellheim (zongora)
Horváth István (tenor), Alexandru Agache (bariton)
A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
Nyugat-afrikai ütőhangszeres zene
LIGETI: Zongoraverseny
MUSZORGSZKIJ: Egy éj a kopár hegyen
BARTÓK:Cantata profana, BB 100
19:00 : Gödöllő
Királyi Váró

Scheuring Kata (fuvola), Kovács Gergely (zongora)
POULENC: Szonáta
HINDEMITH: 8 stücke für flöte allein
TAKTAKISHVILI: Szonáta
DOHNÁNYI: Ária
DUTILLEUX: Szonatina
A mai nap
született:
1690 • Charles Theodore Pachelbel, zeneszerző († 1750)
1868 • Scott Joplin, zeneszerző, zongorista († 1917)
1934 • Alfred Schnittke, zeneszerző († 1998)
elhunyt:
1982 • Házy Erzsébet, énekes (sz. 1929)