vissza a cimoldalra
2019-11-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3299)
Élő közvetítések (8249)
Társművészetek (1461)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (88)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4611)
Erkel Színház (10375)
Operett, mint színpadi műfaj (4150)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (999)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3510)
Palcsó Sándor (271)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1806)
Franz Schmidt (3457)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Pantheon (2446)
Kiss B. Atilla (202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Végre beérett (Händel Herkules – szcenírozott előadás)
Varga Péter, 2012-03-26 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Händel: Herkules 2012. március 21.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Händel: Herkules
(Magyarországi bemutató, szcenírozott előadás)

Herkules (Alcides): Kovács István
Déianeira, Herkules felesége: Vizin Viktória
Iole, Eurytos oichaliai király leánya: Szutrély Katalin
Hüllosz, Herkules fia: Megyesi Zoltán
Likhasz, a hírnök: Heiter Melinda
Jupiter főpapja: Cser Krisztián
Orfeo Zenekar
Purcell Kórus
Díszlet: Szendrényi Éva
Jelmez: Németh Anikó
Vez.: Vashegyi György
Rendezte: Káel Csaba

*

Herkules szorgalmasan követgette el hőstetteit, mind a tizenkettőt. Legyőzte a némeai oroszlánt, a lernai kígyót (hydrát), az erymanthoszi vadkant, hogy csak néhányat említsünk diadalai közül. Egy valamivel nem bírt, hitvese féltékenységével.

Bár Déianeira jóhiszeműen küldi férjének az inget, mivel azt reméli, a kentaur vére majd leszoktatja a hűtlenkedésről, mire mélyebben belegondol, mit tett, már késő. Ugyan miért tenne vele jót az a Nesszosz, aki meg akarta erőszakolni, és Herkules ezért megölte. A hős nem tud szabadulni a bőrét mardosó „ajándéktól”, ezért valódi máglyán kénytelen befejezni életét, de Zeusz fiaként halálában megdicsőülve az Olümposzon a helye. Déianeira megőrül, a féltékenységét felszító Iole pedig egybekel Hüllosszal.

Nem csoda, hogy a görög mítoszok egyik legnagyobb alakja a barokk operaszínpadon is megtalálta helyét. És életének még csak nem is egy jelentéktelen momentuma nagyítódott fel három felvonásban; Déianeira féltékenységből elkövetett tette, mellyel Herkules halálát okozta, az eredeti történetnek is fontos eleme.

Ideális operatéma, de az 1740-es évek elejétől Händel már felhagyott az olasz operák komponálásával, sőt előadásával is, így angol nyelven, oratóriumként zenésítette meg az ókori hős történetét. Így is mutatták be 1745. január 5-én a King’s Theatre-ben. Nagy sikert nem aratott, ebben szerepe volt az „opera-pártiak” áskálódásainak, és annak is, hogy Mrs. Cibber, (aki kedvéért Händel Likhasz eredetileg tenor hangra írt kis szerepét kibővítette) beteg lett, így Herkules alakítója olvasta fel recitativóinak szövegét, hogy a cselekmény érthető legyen. Az operai külsőségek nélkül előadott opera két előadást ért meg akkor, majd újabb kettőt évek múltán.

Shaftsbury 4. Earlje már akkor észrevette: „A kompozíció olyan jó, amilyen csak lehet. Többen mondták nekem, életében soha nem írt olyat, ami felülmúlná.” Ma már jobb a rálátásunk és igazat adhatunk az éles fülű kortársaknak, alig írt olyat Händel, ami jobb vagy legalább olyan, mint a Herkules legjobb részei.

Amennyire figyelemmel kísértem személyesen, vagy beszámolók alapján azt a munkát, amit Vashegyi az utóbbi években végzett, azt kell mondanom, a kép vegyes. Elmarasztalásra és dicséretre egyaránt adtak okot a produkciók. Most szerencsére csupa jót írhatok.

Először is a zenekar. A megszólalás, a hangzás minősége volt az, amely rögtön felkeltette a hallgató figyelmét. Nem arra kellet gondolnunk, hogy „régi” hangszerek szólnak, és azok ilyenek. A karmester sem jött régihangszeres trükkökkel: az előadói eszközöket mértékkel, de a dráma lényegét kifejező händeli zenei momentumokra érzékenyen alkalmazta.
A siker másik záloga a női főszereplőt, Déiameirát életre keltő Vizin Viktória volt. Hálás szerep, virtuóz áriák, és Händel egyik legjobban megkomponált, zeneileg legösszetettebb őrülési jelenete az övé. A nemzetközi színpadokon is népszerű, Chicagóban élő mezzoszoprán kiváló formát mutatott, produkciója bárhol a világban megállja helyét.
Kovács István is olyan súlyú Herkules volt, amilyen ide kell. Szépen megszólaltak a fioritúrák, súlyos basszushang igazi mélységekkel: a két főszereplő ideális párost alkotott.
Megyesi Zoltán szép, kulturált tenorhangon alakította Hülloszt, Iole szerepében Szutrély Katalin néha kissé megilletődöttnek tűnt, de mint a fogolyul ejtett királylány, fájdalmát és büszkeségét ki tudta fejezni hangi eszközeivel. Jól teljesített a hírnök igényes szerepében Heiter Melinda is.
A kórus az első fúgában történt megingás után lassan magára talált, szokásos jó formáját mutatta.

A szecenizált koncert végül is azt jelentette, voltak jelmezek, díszlet és rendezés, amelyek legnagyobb erényének azt tekinthettük, hogy nem terhelték az operát oda nem illő gondolatokkal, hagyták megmutatkozni a maga mivoltában.
A hangsúly végül nem is az egyéni teljesítményeken volt, és nem is annyira a kisebb hibákon. Ami igazán emlékezetessé tette az estét, az az volt, hogy a Herkules olyan, egyben lévő előadásának örülhettünk, amelynek sikerült felmutatnia, mennyire nem mindennapi remekműről van szó.


az előadás képeit Felvégi Andrea készítette

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Kónya István (barokk lant)
"La conversation"
A fejedelmi udvarok és polgári szalonok lantmuzsikája: Weiss, Visée, Bittner és Blohm művek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Varga Oszkár (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Dani Imre (zongora)
"Haydn Reloaded"
TORNYAI PÉTER: Piano Trio No. last-but-one
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
BALOGH MÁTÉ: Mrs. Trio
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
21: "Kóda" - kötetlen beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Duna Palota

Dimitris Dekavallas (gitár)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Garo Avessian
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"Csodák a zenében"
BEETHOVEN: Coriolan – nyitány, op.62
RODRIGO: Concierto de Aranjuez
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, op.93

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kelemen Zoltán (bariton)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Pál Tamás
Házigazda: Eckhardt Gábor
LUI (apák, szerelmek, barátok)
Verdi-portrésorozat Ecjhardt Gáborral 3.
VERDI: Stiffelio – Nyitány
Macbeth – Perfidi!... Pietá rispetto amore
Traviata – Di Provenza il mar, il suol
Don Carlos – Per me giunto
Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata
Macbeth – Balettzene
Az álarcosbál – Eri tu
Don Carlos – O Carlo, ascolta

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Farkas Katalin (hegedű), Fervágner Csaba (nagybőgő)
MORTARI: Duettini Concertati (1966)
PENDERECKI: Duo Concertant for Violin and Double bass
GLIERE: Suite for Violin and Double Bass
SÁNDOR LÁSZLÓ: Duó hegedűre és nagybőgőre - ősbemutató
PIAZZOLLA: 3 Tangos (arr. Andreas Wiebecke-Gottstein)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János, Szakcsi Lakatos Béla (zongora)
MVM Koncertek "A zongora 1-ben"
Az improvizáció

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
történt:
1928 • A Bolero bemutatója (Párizs)
született:
1458 • Jacob Obrecht, zeneszerző († 1505)
1710 • Wilhelm Friedemann Bach, zeneszerző († 1784)
1901 • Joaquin Rodrigo, zeneszerző († 1999)
1913 • Benjamin Britten, zeneszerző († 1976)
1951 • Kent Nagano, karmester
1962 • Sumi Jo, énekes
elhunyt:
2007 • Maurice Béjart, koreográfus (sz. 1927)
2017 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes (sz. 1962)