vissza a cimoldalra
2020-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Kolonits Klára (1158)
Momus-játék (5788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4689)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1009)
Erkel Ferenc (1075)
Erkel Színház (10542)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1871)
Franz Schmidt (3536)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7275)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2712)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3686)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (197)
Élő közvetítések (8394)
Ki írhat kritikát? (1444)
A nap képe (2189)
Opernglas, avagy operai távcső... (20414)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Végre beérett (Händel Herkules – szcenírozott előadás)
Varga Péter, 2012-03-26 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Händel: Herkules 2012. március 21.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Händel: Herkules
(Magyarországi bemutató, szcenírozott előadás)

Herkules (Alcides): Kovács István
Déianeira, Herkules felesége: Vizin Viktória
Iole, Eurytos oichaliai király leánya: Szutrély Katalin
Hüllosz, Herkules fia: Megyesi Zoltán
Likhasz, a hírnök: Heiter Melinda
Jupiter főpapja: Cser Krisztián
Orfeo Zenekar
Purcell Kórus
Díszlet: Szendrényi Éva
Jelmez: Németh Anikó
Vez.: Vashegyi György
Rendezte: Káel Csaba

*

Herkules szorgalmasan követgette el hőstetteit, mind a tizenkettőt. Legyőzte a némeai oroszlánt, a lernai kígyót (hydrát), az erymanthoszi vadkant, hogy csak néhányat említsünk diadalai közül. Egy valamivel nem bírt, hitvese féltékenységével.

Bár Déianeira jóhiszeműen küldi férjének az inget, mivel azt reméli, a kentaur vére majd leszoktatja a hűtlenkedésről, mire mélyebben belegondol, mit tett, már késő. Ugyan miért tenne vele jót az a Nesszosz, aki meg akarta erőszakolni, és Herkules ezért megölte. A hős nem tud szabadulni a bőrét mardosó „ajándéktól”, ezért valódi máglyán kénytelen befejezni életét, de Zeusz fiaként halálában megdicsőülve az Olümposzon a helye. Déianeira megőrül, a féltékenységét felszító Iole pedig egybekel Hüllosszal.

Nem csoda, hogy a görög mítoszok egyik legnagyobb alakja a barokk operaszínpadon is megtalálta helyét. És életének még csak nem is egy jelentéktelen momentuma nagyítódott fel három felvonásban; Déianeira féltékenységből elkövetett tette, mellyel Herkules halálát okozta, az eredeti történetnek is fontos eleme.

Ideális operatéma, de az 1740-es évek elejétől Händel már felhagyott az olasz operák komponálásával, sőt előadásával is, így angol nyelven, oratóriumként zenésítette meg az ókori hős történetét. Így is mutatták be 1745. január 5-én a King’s Theatre-ben. Nagy sikert nem aratott, ebben szerepe volt az „opera-pártiak” áskálódásainak, és annak is, hogy Mrs. Cibber, (aki kedvéért Händel Likhasz eredetileg tenor hangra írt kis szerepét kibővítette) beteg lett, így Herkules alakítója olvasta fel recitativóinak szövegét, hogy a cselekmény érthető legyen. Az operai külsőségek nélkül előadott opera két előadást ért meg akkor, majd újabb kettőt évek múltán.

Shaftsbury 4. Earlje már akkor észrevette: „A kompozíció olyan jó, amilyen csak lehet. Többen mondták nekem, életében soha nem írt olyat, ami felülmúlná.” Ma már jobb a rálátásunk és igazat adhatunk az éles fülű kortársaknak, alig írt olyat Händel, ami jobb vagy legalább olyan, mint a Herkules legjobb részei.

Amennyire figyelemmel kísértem személyesen, vagy beszámolók alapján azt a munkát, amit Vashegyi az utóbbi években végzett, azt kell mondanom, a kép vegyes. Elmarasztalásra és dicséretre egyaránt adtak okot a produkciók. Most szerencsére csupa jót írhatok.

Először is a zenekar. A megszólalás, a hangzás minősége volt az, amely rögtön felkeltette a hallgató figyelmét. Nem arra kellet gondolnunk, hogy „régi” hangszerek szólnak, és azok ilyenek. A karmester sem jött régihangszeres trükkökkel: az előadói eszközöket mértékkel, de a dráma lényegét kifejező händeli zenei momentumokra érzékenyen alkalmazta.
A siker másik záloga a női főszereplőt, Déiameirát életre keltő Vizin Viktória volt. Hálás szerep, virtuóz áriák, és Händel egyik legjobban megkomponált, zeneileg legösszetettebb őrülési jelenete az övé. A nemzetközi színpadokon is népszerű, Chicagóban élő mezzoszoprán kiváló formát mutatott, produkciója bárhol a világban megállja helyét.
Kovács István is olyan súlyú Herkules volt, amilyen ide kell. Szépen megszólaltak a fioritúrák, súlyos basszushang igazi mélységekkel: a két főszereplő ideális párost alkotott.
Megyesi Zoltán szép, kulturált tenorhangon alakította Hülloszt, Iole szerepében Szutrély Katalin néha kissé megilletődöttnek tűnt, de mint a fogolyul ejtett királylány, fájdalmát és büszkeségét ki tudta fejezni hangi eszközeivel. Jól teljesített a hírnök igényes szerepében Heiter Melinda is.
A kórus az első fúgában történt megingás után lassan magára talált, szokásos jó formáját mutatta.

A szecenizált koncert végül is azt jelentette, voltak jelmezek, díszlet és rendezés, amelyek legnagyobb erényének azt tekinthettük, hogy nem terhelték az operát oda nem illő gondolatokkal, hagyták megmutatkozni a maga mivoltában.
A hangsúly végül nem is az egyéni teljesítményeken volt, és nem is annyira a kisebb hibákon. Ami igazán emlékezetessé tette az estét, az az volt, hogy a Herkules olyan, egyben lévő előadásának örülhettünk, amelynek sikerült felmutatnia, mennyire nem mindennapi remekműről van szó.


az előadás képeit Felvégi Andrea készítette

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes:
Kovács Zalán László (művészeti vezető) (tuba)
Ambrus Szabolcs, Vass István (trombita), Kasza Mónika (kürt), Alföldy-Boruss Márk (harsona)
"Hangulat Extra"
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Korál
PURCELL: Szvit
VIVALDI: A négy évszak - Tél
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: A didgeridoo története
SCHRAMMEL: Wien bleibt Wien
ERKEL: Hunyadi László (részletek)
LEW POLLACK: That's a Plenty
FARKAS A.: Magyar dal és tánc
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kis karácsony
ROBERT RECK: When the Saints Go Marching in

18:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Aida

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Horti Lilla (ének), Pusker Júlia (hegedű), Balázs Piri Soma, Balogh Ádám, Boros Misi (zongora), Devich Gergely (gordonka), Szabó Marcell (zongora),
Ürmös Sándor (cimbalom)
műsorvezető: Bősze Ádám
CZF5 Cziffra Fesztivál - "Győztesek" koncertje

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Mitsuko Uchida (zongora)
Csalog Gábor (zongora)
Kemenes András (zongora)
Heinz Holliger (oboa, zongora)
"Hommage a Kurtág Márta"
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)