vissza a cimoldalra
2018-07-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60949)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (939)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1441)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)
Élő közvetítések (7302)
Jonas Kaufmann (2260)
Erkel Színház (9421)
Erkel Ferenc (1048)
Franz Schmidt (3154)
Kimernya? (2722)
Balett-, és Táncművészet (5527)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (742)
Lehár Ferenc (636)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (583)
Operett, mint színpadi műfaj (3630)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A fuvolás király („Nagy” Frigyes, porosz király hét fuvolaszonátája)
Johanna, 2012-02-07 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

„Nagy” Frigyes, porosz király hét fuvolaszonátája Seven Flute Sonatas by King Frederic „The Great” of Prussia

Mary Oleskiewicz – transverse flute
Balázs Máté – violoncello
David Schulenberg – fortepiano

Hungaroton
HCD 32698

*

Frigyes Vilmos, porosz király fiát, Frigyes herceget már apró gyerekkorától fogva katonás fegyelemre, igazi államférfiúi életmódra igyekezett nevelni. Ennek érdekében tehát eltiltotta az opera, a táncos mulatságok látogatásától, a latin nyelvtől és az ókori tudományoktól is. Mivel a herceg zenei tehetsége, a művészetek, a filozófia, a nyelvek iránti érdeklődése igen hamar megmutatkozott, egyiküknek sem lehetett könnyű a kettejük közt feszülő ellentét elviselése.

Szerencsére a legtöbb gyermeknek két szülője van, az apai szigort olykor sikerrel ellensúlyozhatja egy odafigyelő, segítőkész anya ügyes közbenjárása. Frigyes édesanyja, Zsófia királyné lelkesen támogatta fia művészeti nevelését. Ennek köszönhető, hogy a herceg mégiscsak igen korán, már hétévesen megkezdhette zenei tanulmányait. Első tanára a berlini székesegyház orgonistája, Gottlieb Hayne volt.

Frigyes herceg felnőttként lelkesen támogatta a művészeteket. Berlinben operaházat építtetett, zenekart alapított, neves francia és olasz muzsikusokat szerződtetett, ugyanakkor fontosnak tartotta a német zene fejlődését is. Saját zenei tanulmányait is igen komolyan vette. Fuvola- és zeneszerzésórákat vett Johann Joachim Quanztól, de tanára volt Carl Heinrich Graun és Friedrich Agricola is. 1738-ban meghívta udvarába Carl Philip Emmanuel Bachot, akit saját kísérőjeként alkalmazott. 1740-ben Frigyes trónra lépett. Az apai szigornak – és persze a tehetségének is – köszönhetően királynak is igen eredményes volt Az uralkodást hivatásnak tekintette, s jelentős reformokat hajtott végre, vezetése alatt az ország nagyhatalommá lépett elő.

Zeneszeretetét és a zenei élet lelkes támogatására való hajlandóságát szerencsére az uralkodás sem változtatta meg. 1742-ben megnyílt a Berlini Operaház, ahol hetente öt előadást tartottak. Frigyes nagyra becsülte és szerette muzsikusait. Egyik nagy vágya volt, hogy J. S. Bach egyszer meglátogassa őt. A várva várt esemény 1747-ben következett be. Bach kipróbálta a Frigyes kastélyának termeiben található összes Silbermann-féle fortepianót és állítólag nagyon elégedett volt velük. Ekkor történt a híres improvizációsorozat a király által megadott fúgatémákra. Bach, miután visszatért Lipcsébe, gondosan kidolgozta az egyik ilyen témát, s rendkívül udvarias levél kíséretében elküldte a királynak. A mű a Musikalisches Opfer címet kapta.

Frigyes állítólag életvitelszerűen fuvolázott. Minden nap többször elővette a hangszert, skálázott, különféle technikai gyakorlatokat végzett. Kortársai feljegyzései szerint messze meghaladta az amatőr fuvolajátékos szintjét. Quantz állítása szerint a király éppoly jól játszott, mint ő maga. Igen jó kondíciójának jeleként tekinthetjük, hogy az esténként rendezett koncerteken három, négy, de néha akár hat fuvolaversenyt is képes volt eljátszani.

A Hungaroton új lemezén hét fuvolaszonátát hallhatunk. A felvétel Nagy Frigyes kedvenc tartózkodási helyén, a Sanssouci palotában készült.

Mary Oleskiewicz nem ismeretlen a magyar zenehallgatók számára. Jelen felvétele már a harmadik a sorban, amelyen a barokk korszak eddig ismeretlen, vagy kevéssé ismert műveit játssza. Két Quantz-lemeze után most az egyik, vagy talán a legnagyobbnak mondható Quantz-tanítvány művei kerültek korongra. És azt kell mondanom, nagyon helyesen.

Nagy Frigyes darabjai megérdemlik, hogy megismerkedjünk velük. Oleskiewicz így ír a lemez kísérőfüzetében: „Frigyest kimagasló zenei képzelőerő jellemezte, és komponistaként figyelemre méltó képességeket fejlesztett ki.[…] „A fuvola–continuó szonáták a lassú–gyors–gyors tételrend típusát követik, minden tétel azonos hangnemben íródott. Ez a forma Frigyes uralkodása idején vált általánossá Berlinben, és megtalálható Quantz, Philip Emanuel Bach, Franz Benda, a Graun fivérek és más berlini udvari komponista fuvolaszonátáinak döntő többségében. Frigyes lassú nyitótételei líraiak, tematikájuk beszédszerű, gyakran díszítettek és visszatérő elemként rövid kadenciát tartalmaznak közvetlenül a végső zárlat előtt. Négy szonáta nyitó tétele hangszeres recitativót tartalmaz…”.

A szonáták hallgatása közben az tűnt fel legelőször, hogy Nagy Frigyesnek rengeteg a mondanivalója. Nem állítom, hogy minden tétel egyaránt zseniális, de azt kijelenthetem, hogy sok közülük igen figyelemreméltó, magával ragadó alkotás. Különösen a nyitótételek izgalmasak, a gyors tételek pedig igen virtuózak, ami természetesen azt is jelzi, hogy a király kiváló fuvolista lehetett.

Mary Oleskiewicz technikai tudásáról már szóltunk korábbi lemezeinek kapcsán is. A véleményem most is változatlan, a fiatal művésznő nagyszerű technikával rendelkezik, és a kisujjában van a barokk zene előadásmódja. Ugyanakkor fogékony a zeneszerző mondanivalójára is, a lassú tételeket nagyon elmélyülten, érzékenyen játssza.
Hangszere – mely Nagy Frigyes egyik Quantz által készített fafuvolájának hű másolata – kifejezetten mély, 385-ös hangolású, ezáltal a hangja igen különleges, Quantz szerint az alt énekhanghoz hasonlatos.

A fortepianón játszó David Schulenberg rendkívül megbízható alapot szolgáltat, ennél sokkal többet azonban nem tudok róla elmondani, mert a cselló kissé uralja a continuo szólamot, s a fortepiano hangja szinte alig hallható. Máté Balázs egyébként a tőle megszokott könnyed pontossággal, gyönyörű hangon csellózik.
A felvétel igazi különlegesség, egy óriási uralkodó egyáltalán nem elhanyagolható kompozíciói korhű, értő előadásban.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
A mai nap
történt:
1782 • A Szöktetés a szerájból bemutatója (Bécs)
született:
1858 • Eugene Ysaye, hegedűs († 1931)
1937 • Pál Tamás, karmester
1948 • Pinchas Zukerman, hegedűs
elhunyt:
1979 • Alfred Deller, énekes (sz. 1912)
1989 • Herbert von Karajan, karmester (sz. 1908)