vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5894)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4397)
Élő közvetítések (8196)
Kimernya? (3244)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3454)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Jonas Kaufmann (2413)
Momus-játék (5751)
Plácido Domingo (911)
Erkel Színház (10330)
Erkel Ferenc (1065)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1779)
Franz Schmidt (3435)
Simándy József - az örök tenor (631)
Lisztről emelkedetten (961)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Opera aperta, opera chiusa (Julian Budden Puccini-monográfiája)
Balázs Miklós, 2012-01-24 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Julian Budden: Puccini JULIAN BUDDEN: Puccini
Fordította: Rácz Judit, Győri László
648 oldal
4900 Ft
Európa Kiadó

*

Hosszan elpolemizálhatnánk azon: mért éppen Puccini, miért megint Puccini? Hiszen a magyarországi recepció valósággal dúskál az olasz zeneszerző életrajzát és munkásságát megéneklő jobb-rosszabb monográfiákban és az életművet összefoglalni igyekvő zenei-dramaturgiai irányultságú tanulmányokban, így, ha valami, akkor a magyar Puccini-befogadás bizonyosan nem sürgetne hangosan egy újabb összegzést. Annál is inkább, hisz vannak ennél nagyobb, ordítóbb adósságai a magyar klasszikus zenei könyvkiadásnak, ezt jól tudjuk mindannyian.

Éppen ezért nagyon meg kell indokolnia számomra egy könyvkiadónak, miért megint Puccini. A szerző neve a garancia, vágná rá a kiadó – és bizony igaza lenne. Ugyanakkor tény az is, a magyar könyvpiac aligha tudna mit kezdeni, teszem azt, egy Pfitzner vagy Korngold életrajzi kötettel, bármennyire is eseményekkel teli, tartalmas és tanulságos művészi pályákat festenének fel, s bármennyire jól megírt munkák is volnának.
Az öt éve elhunyt brit zenetudós és rádiós producer, Julian Budden Verdi-kötete nemrégiben jelentős szakmai és közönségsikert vonzott idehaza, joggal és okkal apellál tehát a kiadó, az Életek és művek sorozatát egy tetőtől talpig válságévben és -országban is érdemes tovább bővíteni, s piacra dobni Budden másik nagy monografikus munkáját, a Giacomo Puccini életét és műveit tárgyaló vaskos tanulmányt. Az olasz ottocento egyik nagy tekintélyű tudorának, Julian Buddennek nevével a borítón a minőség garantált, az egyik legpopulárisabb olasz operaszerző nevével párban a közönségsiker úgyszintén. (Megjegyzendő, a könyv képanyagát a Magyar Állami Operaház archívumából kölcsönözték a szerkesztők, ami csak tovább táplálja a vonzalmunkat.)

Az immár tíz esztendeje, 2002-ben lezárt dolgozat az említett Verdi-kötethez hasonló erényeket csillogtat: primer információkban gazdag, mégsem oktalanul adathalmozó, beszédes, de nem szószátyár, alapos, de nem tudálékos, továbbá hangulatosan olvasmányos írás, mégsem válik sehol sem zavaróan terjengőssé. Budden arányérzéke itt tehát példás, rutinja, íráskészsége sosem hagyja cserben, kiválóan egyensúlyoz az objektív kutató szellem távolságtartó közlései és a személyes hangú, néha az iróniát sem megvető kommentárok között. A száraz, de kötelező tényanyag jó részét (kronológia, személynév- és műjegyzék stb.) okosan a függelékekbe száműzi, ezzel is megkönnyíti az olvasást.
Bár úgy tűnhet, a buddeni narráció több ízben csakugyan szubjektív modora átlendül olykor-olykor az illendőség határán, mikor úgy beszél a Puccini körül megforduló pályatársakról (Leoncavallo, Zandonai stb.) vagy a nyomában sertepertélő librettistákról, mintha csak saját ivócimboráiról szólna, ezzel azonban olyan familiáris, mondhatni bensőséges szövegvilágot teremt, mely szinte észrevétlenül viszi közelebb az olvasót Puccini zsenijéhez. Budden ugyanis, aki angolként valamiféle külső, objektív nézőpontot képes teremteni a tárgyához, egy pillanatra sem kérdőjelezi meg a korabeli vagy a mai Puccini-kultuszok létjogát, a zeneszerző jelentőségét a legnagyobbak között jelöli ki. (Hogy az ilyesfajta meggyőződés és értékvállalás mennyire nem magától értetődő alapállás egy zeneszerzői monográfiában, arra jó példa az ugyane sorozatban megjelent Matthew Boyden-féle Richard Strauss-könyv.)

Budden fejezetei az operák létrejöttének egymásutánját követik, a fejezetcímek megegyeznek a dalművek címeivel. Az egyes szakaszok szerkezete ugyanaz: a darabok keletkezési körülményeit és átdolgozásainak összefoglalását gondos, kottapéldákkal illusztrált zenei elemzések kísérik, végig nagyjából hasonló terjedelemben. Vagyis többé-kevésbé akkora teret biztosít Budden az életmű ritkábban műsorra kerülő operáinak (Edgar, A nyugat lánya, A fecske, Triptichon) tárgyalására, mint az oeuvre legékesebb, gyakorta színpadra vitt állócsillagainak (Bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony), mindazonáltal igyekszik valamiféle egyenes fejlődést kimutatni az életműben – teszi ezt hol több, hol kevesebb sikerrel és meggyőző erővel.

Bármennyire is gördülékeny elbeszélések, ugyanakkor behatóak és arányosan adatoltak a tanulmány életrajzi és zenei-elemző részei, Budden gyakorlatilag elhanyagolja az összevető igényű leírásokat. Noha a szerző kétségbevonhatatlan szakértője a témának, a kortárs olasz operairodalom csupán néhány – többnyire negatív élű – megjegyzés erejéig van jelen a főszövegben. Más szóval: Budden írása talán túlzottan is Puccini személye körül forog; meglehet, tart attól, hogy egy-egy szélesebb kitekintés megbontaná a kötet maga szabta szilárd egységét, egyensúlyát.
Emellett megítélésem szerint túl keveset, mondhatni csupán érintőlegesen foglalkozik a korban végbement történelmi-társadalmi-politikai változásokkal, vélhetően azzal a jól felfogott indokkal, hogy a komponista Puccini apolitikus, a közügyekben járatlan, a világtörténelmi események iránt csaknem közömbös entellektüelje volt a korának. Ám, még ha így is van, pusztán azért mellőzni a külső kontextusnak a műalkotásokra gyakorolt hatását, mert jószerivel hiányzik a forrásokból ténylegesen kinyerhető ilyen irányú szerzői intenció, nem túl korszerű, viszont kényelmes kutatói eljárás. Ezzel szemben aránytalanul nagy figyelmet fordít Puccini magánéletének, lehetőleg néven nevezve minden futó kapcsolatát, ez pedig számomra sokkal kevésbé tűnik indokoltnak.

Vagyis amíg Budden az írásmódban tökéletes egyensúlyt talál a „olvasmány” és a „tanulmány” hol oldottabb, hol szigorúbb beszédmódja között, addig a zeneszerző személyes belső vívódásainak és kedélyhullámzásainak az ideálisnál tágabb teret enged, a talán több haszonnal járó, szélesebb kulturális diskurzusra való nagyobb kitekintést pedig sokszor indokolatlan hallgatásra kárhoztatja.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)