vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5894)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4397)
Élő közvetítések (8196)
Kimernya? (3244)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3454)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Jonas Kaufmann (2413)
Momus-játék (5751)
Plácido Domingo (911)
Erkel Színház (10330)
Erkel Ferenc (1065)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1779)
Franz Schmidt (3435)
Simándy József - az örök tenor (631)
Lisztről emelkedetten (961)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szublimált forradalom (Harvey Sachs: Kilencedik – Beethoven és a világ 1824-ben)
Varga Péter, 2012-01-23 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Harvey Sachs: A kilencedik – Beethoven és a világ 1824-ben HARVEY SACHS:
Kilencedik – Beethoven és a világ 1824-ben
Fordította: Szűcs Zoltán
256 oldal
2800 Ft
General Press Kiadó

*

„Két évszázad múlt el azóta [ti. Beethoven IX. szimfóniájának bemutatója óta – V. P.], de még mindig sok az olyan ember, aki nem csak hiszi, hogy van olyan, hogy »az« igazság, de hogy az egyszerű és egyértelmű. S, hogy az »ő igazságuk« – legyen az politikai, vallási, eszmei, erkölcsi vagy társadalmi – egyet jelent az igazsággal. Egy emberöltővel előttünk Federico Fellini így fogalmazta meg a fasiszta mentalitás lényegét: »Lustaságból, előítéletből, kényelmességből és önhittségből valaki nem akarja az élettel való kapcsolatát elmélyíteni«.”

Íme, egy részlet Harvey Sachs könyvéből, amely mutatja, szerzőnk nem egyszerűen csak a sokadik szöveget akarta megfogalmazni Beethovenről és/vagy az ő nagy szimfóniájáról, hanem egy olyan művel akart előjönni, amely – bár tökéletesen lefedi a címében ígérteket, azaz részletesen, valóban könyvnyi terjedelemben mutatatja be a zeneszerzőt, korát és alkotását – több mint szimpla zenetörténeti munka. (Még egy-két oldalnyi regénybe illő fikció is olvasható az I. részben arról, mit gondolhatott Beethoven, mielőtt elindult a bemutató-hangversenyre.)

De ki is Harvey Sachs, akivel Toscaniniről írt munkája révén már találkozhattunk? Szerencsénkre nem mulasztja el önmagát bemutatni az Előjátékban. Eszerint (bár valójában zenetörténetet ad elő a philadelphiai Curtis Institute of Music hallgatóinak) nem tartja magát a szó szoros értelmében vett zenetudósnak. Pályáját karmesterként kezdte, amivel jó másfél évtized után azért hagyott fel, hogy az írásnak szentelhesse magát. Mindenesetre, amit a zenéről tudni lehet, a kisujjában van – vallja.

Miről is szól valójában akkor a könyv?

Van egy meggyőzően bizonyított alaptétele. Sachs ezt legtömörebben az egyik fejezet címében mondja ki: Megkönnyebbülés + Megbánás + Elfojtás = Romantika?. Azután bővebben is kifejti. „…Napóleon bukása után Stendhal volt az egyike azon irodalmároknak, akik felfedezték a kapcsolatot a forradalom bukása és a romantika felvirágzása között. Úgy értelmezte a romantikát, mint a forradalom felszabadító jellegének szublimált formáját, amely először egész Európát megigézte, majd elpusztította saját magát.”

És ebből a szempontból a IX. szimfónia ízig-vérig romantikus alkotás. A Napóleon utáni idők, a restauráció korának elnyomó, ultrakonzervatív nacionalista hatalmaival szembeni kiállás a szabadságért. És mint ilyen, nincs egyedül. Szellemi testvérei bemutatójának évéből: Puskin Borisz Godunovja, Delacroix A khioszi mészárlása, Stendhal Racine és Shakespeare-je, Heine Utazás a Harz-hegységben és Északi-tengeri képek című művei. Mindezek mutatják, mily kitüntetett esztendő volt ez. De emblematikussá Byron halála és a Kilencedik megszületése avatják 1824-et.

A fejezetekben tehát bőségesen olvashatunk Beethovenről, a kor történelméről, az előzőekben említett szerzőkről és alkotásaikról, magáról a szimfóniáról, annak utóéletéről, hogyan viszonyultak hozzá a zeneszerző utódok egészen Verdiig. Nyilván mindenkinek megvan a maga Kilencedik-értelmezése, képe. Mint ahogy szerzőnk is mondja, mindenkinek szól, bármelyik politikai rendszer számára elfogadható. Biztos sok kor-társamnak is retinájába égett jó néhány évtizeddel ezelőttről a behunyt szemű Karajan képe, amint a IX.–et vezényli évente karácsonyeste a tévében.

Mindemellett Sachs néhány állításával vitatkozhatunk is akár. Például ellentétben azzal, amit mond, igenis szokás volt kottákat nyomtatásban kiadni Bach idejében és azelőtt is, pontosan 1501 óta.
Bár zenei lektora nincs, szerkesztője van a könyvnek, ennek ellenére a számos zenei baki mellett nem ritkák a más jellegű tévedések sem. A teljesség igénye nélkül: bizony csak nagy kezdőbetűvel írva az a Kilencedik, ami.
Különösen kirívó hibákkal találkozhatunk a 161. oldalon. Vannak elírt ütemszámok, „431–447.” szerepel „531–547.” helyett. Súlyosabb, hogy a mind a főszövegben, mind a hozzáfűzött szerkesztői jegyzetben keveredik a szünetjel és a korona (fermata) fogalma. Megtudhatjuk, hogy a félreértések elkerülése végett az angol eredetiben fermata áll, ami magyarra szünetjelnek fordíttatott.
És ugyanitt ismét vitatkozhatunk magával az íróval is. Mivel sem Beethovennél, sem más szerzőnél nem ritka, gyakorlatilag konvencionális megoldás, hogy egy zenei tétel végén a szünetjel felett korona, azaz fermata ül – valójában a IX.-nek is három tétele végződik így –, talán kissé túlzás a valóban kivételes és nagyszerű első tétel végén levő koronás szünetjelnek önmagában akkora jelentőséget tulajdonítani, mint ő teszi.

A harmadik tételről szóló elmélkedésben is furcsa, miért gondolná bárki is az Adagio molto e cantabile tempójelzésről, hogy abban a cantabile (énekelve) valamiféle teljes hangerőre utal. Az első ütemekben a dinamikai utasítás a második hegedűk, brácsák, csellók számára piano. A mezza voce az első hegedűsök szólama alatt nyilván azt jelzi, ebből a puha hangzásszőnyegből emelkedjen ki az általuk játszott dallam. Az eredeti angol szöveg ismerete nélkül sajnos itt nem lehet eldönteni, mi, hol csúszott félre, azonban függetlenül ettől, úgy tűnik, hogy Sach itt is egy kicsit túlkombinálja a dolgokat.

Mindazonáltal súlyos, elgondolkodtató könyvet vehetünk a kezünkbe Beethovenről és a IX.-ről, amely nem egyszerű és egy olvasás után félretehető olvasmány. De egy következő kiadás gondosabb szerkesztés után kiált, ami először is a zenei utalások pontosítását kell, hogy jelentse. De nem maradhatna el bővebb jegyzetelés sem, így Harvey Sachs – sokszor nagyon szakmai jellegű, a gyakorlati karmesteri munkája során leszűrt – gondolatai jó néhány esetben lennének a laikusok számára is sokkal érthetőbbek.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)