vissza a cimoldalra
2018-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3934)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Élő közvetítések (6918)
Pantheon (2180)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (639)
Operett, mint színpadi műfaj (3521)
Palcsó Sándor (202)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)
Lehár Ferenc (618)
Antonin Dvorak (190)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4180)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Benne virít az egész kikelet (Mosonyi Mihály vonósnégyesei – I.)
Balázs Miklós, 2012-01-17 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Mosonyi Mihály vonósnégyesei – I. MIHÁLY MOSONYI:
3 String Quartets

Festetics Quartet

Hungaroton
HCD 32692

*

Máig nagy dilemmája a művészettörténet-írásnak, van-e a romantikának nevezett stílusiskolának egy egységesen kirajzolható, általános nemzetközi, vagy inkább nemzetek feletti képe, avagy csupán az egyes „nemzeti romantikák” léteznek, többé-kevésbé békésen megférve egymás szomszédságában. Azaz: mennyire is volt egységes-európai irányzat a romantika, illetőleg mennyire szabdalták azt a XIX. század középső harmadától öntudatukra ébredt nemzeti-népi elhivatottság buzgó fellobbanásai Skandináviától a Balkánig, más és újabb esztétikai kategóriákat bevonva a szépművészetek érdekkörébe.

Jó példa, a mi Petőfi Sándorunk miféle szerepdilemmákkal küzdött költészetében, hogy egyaránt magáénak tudhassa a byroni spleen és a világtól való elfordulás hiperromantikus (nyugati) pózát, és a nemzetéért felelősséget érző (keleti) vátesz, a lánglelkű népvezér-poéta nem kevésbé látványos és divatos szerepét. Vagy, hogy éppúgy hiteles legyen a biedermeier szerelmes líra talaján, mint az ún. népies helyzetdalokban, vagy a radikális, a köztársaságért (!) síkra szálló forradalmi poézisban. Mindegyikben otthon kellett éreznie magát, hiszen egyszerre igyekezett hiteles európai művész és gáncstalan magyar hazafi lenni.

A XIX. századi művészi imázs tipikus önreflexiós kérdései ezek, az irodalomtörténet elbeszélései mellett a zenetörténet műhelyei is hasonló figurákat produkáltak a korban: Mosonyi Mihály alakjában szintén jellegzetes képet kaphatunk a művészi identitáskeresés e kétségeiről, irányairól, hogyan is fordult egy nemzetté formálódó közép-európai nép büszke fia a nemzetközi klasszicista-koraromantikus művészet-eszmék felől az ideológiai-politikai térben megszólaló, tudatos „népnemzeti” szerepvállaláshoz.

Jóllehet a XX. századi zenetörténet-írás nagyjában-egészében – de korántsem megnyugtató részletességgel – feldolgozta Mosonyi életútját és muzsikusi pályáját, a kotta- és hanglemezkiadás terén szégyenletes lemaradást kellett és kell behozni. Bármennyire is jeles és fontos, a korszak magyar zeneirodalma szempontjából megkerülhetetlen figuráról kell beszélnünk, ez máig nem sikerült. Mosonyi műveinek hanglemezen való megszólaltatása még mindig, a XXI. század második évtizedében is problémás, lévén szerteágazó zeneszerzői munkásságának csak egy része elérhető hanghordozón. Magáért beszél, hogy a vonósnégyesek első lemezfelvételére 2010 nyaráig kellett várni, holott meggyőződésem, Mosonyi zeneművei, beleértve kamarakompozícióit is, csaknem hasonló jelentőséggel bírnak a magyar zenetörténet megismerésében és feldolgozásában, mint például Erkel Ferenc karművei. (Szeretném hinni, hogy a három év múlva esedékes Mosonyi-bicentenárium új lendületet ad majd a kutatásoknak.)

Mosonyi, ahogyan például a fent idézett, nála mindössze néhány évvel fiatalabb Petőfi is, igazi első generációs magyar; német nemzetiségű, németül beszélő iparos család sarja – Michael Brandt néven anyakönyvezték. Nem csekély szerencséjére a húszas évei elején a kor ismert mágnása Petar Pejačević (másképp Pejachevich Péter) gróf szolgálaiba szegődhetett annak szlavóniai birtokára, Rétfaluba, mint címzetes zenemester. Feladata lényegében ugyanaz lehetett, mint Haydnnak Eszterházán: az uradalom zenei igényeinek kiszolgálása, a gróf gyerekeinek zenei nevelése, önálló kompozíciók szerzése és előadása.
Ez bőven kínált alkalmat az ifjú muzsikus számára, hogy a zenei műfajok erdejében olyan vidékekre tévedjen, mint a vonósnégyes, mely elsősorban Beethovennek köszönhetően afféle mércéje lett egy komponista tehetségének, vértezettségének, mesterségbeli tudásának, s egyszersmind szerzőjük benső gondolatainak kifejezését is mindennél jobban szolgálta. Mindösszesen hat vonósnégyes szerzője Mosonyi Mihály, ezek kétharmadát e korai években, vagyis az 1830-as évek végén, Rétfalun, az utolsó kettőt pedig a pálya középső szakaszában, 1842 és 45 között, már a pesti időszakban szerezte. Ezek mintája természetesen a klasszikus vonósnégyes-hagyomány, Haydn, Mozart és Beethoven hasonló műfajú munkái.

A Hungarotonnak a napokban a boltokba került kiadványa Mosonyi vonósnégyes-termésének felét mutatja be, az 1. (D-dúr), a 2. (g-moll) és az 5. (f-moll) kvartetteket, a kimaradtakat vélhetően egy második kötetben hallhatjuk majd a közeljövőben. E felvételek létrejöttét az a Scholz Péter szorgalmazta, aki eddig is mindenkinél többet tett már a Mosonyi-életmű megismertetéséért, egyebek mellett a szerző számos egyházi művének lemezre vételével.
A D-dúr és a g-moll darabok csakugyan hamisítatlan „korai” művek, amennyiben egy huszonöt év körüli, de a mesterséget már hibátlanul elsajátító, reményteli komponista ügyes próbálkozásai. A műfajból eredő szigorú szólamvezetés rendje nem béklyózza, inkább ösztönzi e muzsikát, hogy benne hagyomány és alkotói önazonosság magára és egymásra találjon. Nem túl eredeti, de fiatalos lendületükkel és naiv bájukkal együtt figyelemre érdemes kompozíciókról kell beszélnünk, melyek több helyütt leginkább Haydn modorára és hangvételére emlékeztetnek. Az f-moll kvartett, noha időben nem sokkal később keletkezett, mint a korábbiak, határozott fejlődést mutat: az előbbieknél mélyebben merít a beethoveni súlyosabb mintákból, érettebb, izgalmasabb, muzikálisabb alkotás. A figyelmes és odaadó, nem mellesleg korhű hangszereken játszó Festetics Vonósnégyes játékában egy későbbi tartalmas és fordulatokban gazdag művészi karrier fontos első lépései rajzolódnak ki, s válnak a nagyközönség számára is hozzáférhetővé, mint a magyar nemzeti romantika legelső, friss tavaszi hajtásai.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Futó Balázs (zongora), Rácz József (hegedű)
Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
BARTA GERGELY: Házioltár (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Deux esquisses perdues (hegedűre és zongorára)
BARTA GERGELY: Közjátékok (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Neutral grounds (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Pulse (vonósnégyesre) - ősbemutató

18:00 : Budapest
Festetics Palota

Koppándi Jenő (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
"Nyolc évszak"
VIVALDI: Négy évszak
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Chiao-Hua Chang (erhu – kínai hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Palotás Gábor (timpani)
Vezényel: Dobszay Péter
"Live Animation - A Studio 5 szerzői estje"
Bella–Virágh–Solti–Varga–Kutrik
VARGA JUDIT: Black and White (ősbemutató)
SOLTI ÁRPÁD: Concertino vonósokra és szóló timpanira
KUTRIK BENCE: Emojik (ősbemutató)
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Genesys (ősbemutató)
BELLA MÁTÉ: Lethe (magyarországi ősbemutató)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosi fan tutte

19:00 : Budapest
Klauzál Ház

Bazsinka Ivett (fagott)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
MOZART: Linzi szimfónia C-dúr K. 425
MANCUSI: Fagottverseny
BEETHOVEN: III. (Eroica) szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Balázs János (zongora)
"Az improvizáció"
Improvizációs zongoraest – kalandozások a hangok és műfajok birodalmában

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
JOHN ADAMS: Short Ride in a Fast Machine
BARBER: Hegedűverseny, Op. 14
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia - részletek az I. és a II. szvitből

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Kéringer László, Jekl László, Tomáš Šelc (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
HÄNDEL: SUSANNA oratórium HWV 66
18:00 : Siófok
Kálmán Imre Kulturális Központ, Siófoki református templom

Gesztesi-Tóth László (orgona), Mukk József (ének)
BACH: c-moll prelúdium és fúga BWV546
STRADELLA: Pieta Signore
BUXTEHUDE: Magnificat primi toni
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny Op.4. No.4.
HÄNDEL: Comfort ye Accompagnato és ária Messiás című operából
BIZET: Agnus Dei
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta Op.65. No.3.

19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Roman Janál (ének)
Kassai Filharmonikus Zenekar
vezényel: Zbynek Müller
ALEXANDER MOYZES: Gömöri táncok ‒ szvit, Op.51
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BOROGYIN: II. szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)