vissza a cimoldalra
2018-07-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60962)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (2726)
A díjakról általában (1029)
Gaetano Donizetti (948)
Élő közvetítések (7303)
Udvardy Tibor (190)
Operett, mint színpadi műfaj (3639)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2807)
Erkel Színház (9443)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (941)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1442)
Franz Schmidt (3155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (950)
Marton Éva (745)
Verdi-felvételek (539)
Balett-, és Táncművészet (5529)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operarelikviák – I. (A MÁO 1958-as moszkvai turnéja)
- zéta -, 2012-01-13 [ Esszék és tanulmányok ]
nyomtatóbarát változat

Operarelikviák – I. (A MÁO 1958-as moszkvai turnéja) 1958 szeptemberének első két hetében zajlott le a Magyar Állami Operaház működésének egyik legnagyszabásúbb vendégjátéka. Szinte a teljes zenekar és kórus utazott, igen népes szereplőgárdával. A helyszín pedig Moszkva, a híres Bolsoj Színház volt.

A két hét alatt összesen 15 előadásunk került színre a szovjet fővárosban. Írásunk alapja az eseményre készült 36 oldalas, abban az időszakban kifejezetten elegánsnak minősíthető, rengeteg képpel díszített orosz nyelvű műsorfüzet, melyet az ottani publikum 4 rubelért vásárolhatott meg.

A két hét alatt egyetlen hétfői szünnap beiktatásával gyakorlatilag minden napon volt előadás, vasárnaponként kettő is. Az előadások az alábbiak szerint alakultak:

  • Szeptember 1. – Bánk bán
  • Szeptember 2. – Bánk bán
  • Szeptember 3. – Don Carlos
  • Szeptember 4. – Don Carlos
  • Szeptember 5. – Hoffmann meséi
  • Szeptember 6. – Hoffmann meséi
  • Szeptember 7., délelőtt – Don Carlos
  • Szeptember 7., este – Háry János
  • Szeptember 9. – Háry János
  • Szeptember 10. – A kékszakállú herceg vára / Székely fonó
  • Szeptember 11. – Hoffmann meséi
  • Szeptember 12. – Don Carlos
  • Szeptember 13. – A kékszakállú herceg vára / Székely fonó
  • Szeptember 14., délelőtt – Hoffmann meséi
  • Szeptember 14., este – Bánk bán

A darabok összesítve az alábbi eloszlásban kerültek színre:

  • Bánk bán – 3 előadás
  • Don Carlos – 4 előadás
  • Háry János – 2 előadás
  • Hoffmann meséi – 4 előadás
  • A kékszakállú herceg vára / Székely fonó – 2 előadás

A vendégjáték egyik alapvető célja a speciális magyar operarepertoár megismertetése lehetett. Ezt bizonyítja, hogy az öt produkcióból három magyar művekre épült. A fesztivál protokolláris szerepét a Bánk bán tölthette be a vendégjáték nyitó- illetve záróelőadása kapcsán. Mivel Moszkvában Bartók és Kodály alkotásai kevésbé lehettek ismertek, ezen műveket csak 2-2 alkalommal adták elő.

Hoffmann meséi: Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert
Hoffmann meséi
Orosz Júlia, Ilosfalvy Róbert
 
A másik két mű a színház büszkesége volt: a friss (1957-es) és rendkívüli népszerű Hoffmann meséi és a jóval régebbi, de ugyanebben az évben leporolt Don Carlos. Mint abban az időben Budapesten, itt is minden előadás magyar nyelvű volt. Ennek ellenére a moszkvai közönség nemzetközi minőségű előadásokat kapott.
A vendégjátékon a Magyar Állami Operaház ugyanis a legjobb csapatát állította ki, sőt helyenként még annál is jobbat. Erre remek példa, hogy kizárólag erre a moszkvai vendégjátékra tanulta meg Ottó kényes szólamát Ilosfalvy Róbert, így – tudomásunk szerint – az ottani két produkció volt az egyetlen, amelyen a XX. század két vezető magyar tenoristája, Simándy József és Ilosfalvy ugyanazon előadásban szerepelt. Szintén ebben a produkcióban II. Endre rövid szerepét felváltva énekelte Faragó András és Jámbor László, ami ugyancsak a rendkívüli alkalomnak szólt. A régi nagy nevek közül Rösler Endre mindössze Ebelasztin lovag és a Gazdag legény karakterszerepében lépett fel, míg Udvardy Tibor a Fiatal legény szólamát énekelte egyedül. Szilvássy Margit a Háryban a Császárné, Lendvai Andor Ferenc császár szerepét, Maleczky Oszkár Marci kocsist alakította. A intézmény akkori igazgatója, Palló Imre mindössze kétszer lépett fel a Háry János címszerepében. A füzetből – vélhetően nyomdahiba okán – kimaradt a Főinkvizítor szerepe, melyet a képillusztráció, illetve a fennmaradt hangfelvétel alapján Faragó András alakított.

Igen tanulságos, ha egy statisztikában végignézzük a legfőbb szerepek alakítóit, mert pontosan jelzi a színház belső erőviszonyait:

  • Melis György – 9 előadás (Biberach 3, Napóleon 2, Kérő 2, Posa 2)
  • Mátyás Mária – 6 előadás (Melinda 1, Fiatal lány 1, Erzsébet 2, Giulietta 2)
  • Szőnyi Olga – 6 előadás (Eboli 2, Miklós 4)
  • Jámbor László – 5 előadás (II. Endre 1, Petúr 1, Posa 2, Lindorf/Coppelius/Dapertutto/Miracle 1)
  • Losonczy György – 5 előadás (Petur 1, Tiborc 1, Lindorf/Coppelius/Dapertutto/Miracle 3)
  • Simándy József – 5 előadás (Bánk 2, Don Carlos 3)
  • Ágai Karola – 4 előadás (Olympia)
  • Delly Rózsi – 4 előadás (Gertrúd 1, Judit 1, Eboli 2)
  • Fodor János – 4 előadás (Petúr 1, Kékszakállú 1, II. Fülöp 2)
  • Ilosfalvy Róbert – 4 előadás (Ottó 2, Hoffmann 2)
  • Orosz Júlia – 4 előadás (Antónia)
  • Osváth Júlia – 4 előadás (Melinda 2, Erzsébet 2)
  • Palánkay Klára – 3 előadás (Gertrúd 2, Judit 1)
  • Székely Mihály – 3 előadás (Kékszakállú 1, II. Fülöp 2)

Viszonylag egyenletes elosztást találunk a karmesterek között, a Háryn és a Bánkon osztoztak, a többi művet ugyanaz a dirigens vezényelte. Láthatjuk, hogy itt is a legerősebb gárda szerepelt:

  • Komor Vilmos – 5 előadás (Bánk 1, Hoffmann 4)
  • Lukács Miklós – 4 előadás (Don Carlos)
  • Ferencsik János – 3 előadás (Kékszakállú / Székelyfonó 2, Háry 1)
  • Kórodi András – 3 előadás (Bánk 2, Háry 1)
Bánk bán – Simándy József, Losonczy György
Bánk bán – Simándy József, Losonczy György
 

Nem mehetünk el teljesen szó nélkül a nagyszabású vendégjáték időpontja mellett, hiszen az jelzi, hogy a politika nem a rendszerváltást követően jelent meg az Operaház életében. Az 1956-os forradalom leverését, s a szovjet csapatok magyarországi bevonulását követően szükség volt demonstrálni, hogy Budapesten normalizálódtak a viszonyok – akár kulturális területen is. Az Operaház turnéja a nyilvánvaló művészeti célokon túl ezt is fényesen bizonyította.

A vendégjátékról magyar nyelven viszonylag kevés tudósítás maradt fenn, a közreműködők visszaemlékezései szerint a Magyar Állami Operaház együttese rendkívüli sikert aratott a szovjet fővárosban. Erről tanúskodik a Don Carlosról fennmaradt jó minőségű hangfelvétel is.

Posa és Fülöp kettősét Székely Mihály és Jámbor László énekli, vezényel Lukács Miklós:

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Mendelssohn Kamarazenekar
Művészeti vezető és közreműködik: Kováts Péter (hegedű)
MOZART: G-dúr cassazione K.63
MOZART: B-dúr hegedűverseny K.207
MOZART: D-dúr divertimento K.136
MOZART: A-dúr szimfónia K.201
20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

Magyar Állami Operaház Énekkara
vez.: Csiki Gábor
"OperaFüred"
Énekkari gála