vissza a cimoldalra
2018-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3943)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2170)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (628)
Élő közvetítések (6920)
Ilosfalvy Róbert (791)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2611)
Pantheon (2181)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1203)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4181)
Palcsó Sándor (203)
Operett, mint színpadi műfaj (3522)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Hazám, hazám (Talich-koncertek 1939-ből)
Balázs Miklós, 2012-01-09 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Talich-koncertek 1939-ből SMETANA: My Country. A Cycle of Symphonic Poems
DVOŘÁK: Slavonic Dances, Series 2, Op. 72 (B 147)
The Czech national anthem

The Czech Philharmonic Orchestra and the Radiojournal Orchestra
Václav Talich

Supraphon
SU 4065-2

*

1939. március 16-án a Wehrmacht csapatai átlépték a német–cseh határt, és megkezdődött a nácik által csak Szudéta-vidéknek nevezett terület rapid német megszállása. Csehszlovákia sorsa persze már egy fél évvel korábban, 1938 őszén megpecsételődött, amikor a müncheni egyezmény záradékának megfelelően Hitler igényt formálhatott Csehszlovákia részben németek lakta területeire, az ország keleti részét így egy Szlovák Köztársaság nevű bábállamként meghagyták ugyan, de a magyar határ menti területeket az első bécsi döntés értelmében a Magyar Királysághoz csatolták.
Csehszlovákia gyakorlatilag atomjaira hullott; még nevét is elveszítette: a Harmadik Birodalom által okkupált terülteket csak Cseh–Morva Protektorátus (Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) néven iktatták a hivatalos okmányokba, az Edvard Beneš vezette csehszlovák kormány londoni emigrációba kényszerült.

Ilyen politikai kontextusban, talán éppen horogkeresztes zászlók erdeje alatt hangzott el az e sorok közt tárgyalt dupla lemezen hallható két hangverseny 1939 júniusában, a prágai Nemzeti Színházban. Egy függetlenségétől megfosztott, szétdarabolt, megalázott, megszállt ország „fővárosában”, annak is egy szimbolikus, „nemzeti” helyszínén. Pedig se főváros, s nemzet, se ország nem volt már; a XX. századi gyilkos agyrémeinek vegytiszta esszenciáját, annak furcsa képletét kapjuk tehát – ami megmaradt, csupán a hazafias dac, a nemzeti méltóság és büszkeség. A műsor a cseh romantika alapműveit kínálja: Smetana Hazám-ciklusát és Dvořák Szláv táncainak második sorozatát (Op.72), a világháború kitörésének előestéjén, a „boldog békeidők” utolsó meleg nyarán. A közreműködők a Prágai Rádiózenekar (Orchestr Radiojournalu) művészeivel kibővített Cseh Filharmonikusok, a karmester a zeneigazgató, az ereje teljében lévő Václav Talich.

Ám, hogy e rögzítések egyáltalán ránk maradtak, jószerivel csak a szerencsének köszönhető. E két hangversenyt ugyanis a cseh rádió – akkori nevén Radiojournal, később: Českỳ rozhlas – közvetítette Prágában, Ostravában és Brnóban, azonban az adást több külföldi rádióállomás, így Párizs és Oslo is átvette (a második koncertet a Szláv táncokkal az előbbiek mellett Brüsszel, Torino, Koppenhága, Belgrád, Zágráb és Ljubljana – egyébiránt később mind-mind a nácik által ellenőrzött helyszínek – is műsorukra tűzték). Érdekes módon a jelen hangfelvételek az oslói rádió archívumában maradtak fenn, akkoriban tudniillik még igen kevés helyen működött jó minőségű berendezés, mellyel a rádióközvetítéseket archiválni lehetett. De a norvég főváros ezek közé tartozott, köszönhetően az akkortájt még meglehetősen ritka ún. Philips–Miller hangrögzítő masinériának, mely egy hét milliméter széles mágneses filmszalag segítségével igen jó minőségben volt képes felvenni és megőrizni a hangot. Így a lemezek hangminősége az 1939-es dátum ellenére is igen jónak mondható, ráadásul hallhatóan avatott kezek restaurálták, digitalizálták az anyagot.
A Supraphon égisze alatt napvilágot látott kiadvány további érdekessége, hogy nem csupán a koncerten elhangzott zeneszámokat tartalmazza, hanem a rádióközvetítés teljes anyagát, vagyis a műsorközlő cseh–francia, illetve cseh–német–francia nyelvű fel- és lekonferálását is, a dörgő tapsokat és ovációkat, továbbá a mindkét koncert után elhangzó cseh himnuszt.

Jóllehet a rutinos lemezgyűjtők kiváló képet kaphattak eleddig is a Nikisch-tanítvány és Toscanini-követő Václav Talich Hazám-értelmezéséről, hiszen a cseh mester nem kevesebb, mint három stúdiófelvételt hagyott hátra a darabból (1929 Prága, HMV; 1941, Prága, Electrola; 1954, Prága, Supraphon)*, ez a kiadvány mégis fontos adalék, sőt, recepciótörténeti jelentőségét tekintve megkerülhetetlen mérföldkő lehet az archív felvételek elkötelezett hívei számára. Elsősorban, mert élő, vagy mondjuk így, a szó szoros értelmében eleven és csakugyan történelmi előadásokat rögzít.

Nem találok olyan zavarba ejtően pozitív jelzőt, akár torzsáig koptatott szuperlatívuszt, melyet túlzónak érzenék leírni e lemezről szólván. Bártan állítom: félelmetesen, elementáris erővel szólnak ezek az előadások. A Hazám-ciklus szimfonikus költeményeinek a cseh nemzeti romantikában gyökeredző, leplezetlen drámaisága bizonyosan soha, sehol nem szólt ilyen hittel és meggyőződéssel, hatalmas, óriási energiákat mozgatva, ilyen megdöbbentő vehemenciával. Az ember szinte beleremeg, minden ütemben érzi a fojtó és kitörő feszültséget, a zenészek pedig úgy játszanak, akárha az életükért zenélnének. A huszita tételek (Tábor, Blaník) után szinte vulkánszerűen tör ki a közönségből a fékevesztetten hangos tetszésnyilvánítás. Pontosan érezni: jóval többről van itt szó, mint egy világhírű zenekar és csúcsformájában lévő dirigense szerencsésen sikerült előadásáról.

Ezeken a hangversenyeken a felszínre törő megalázott honféltés, a feltétel nélküli hazaszeretet üvölt az elnyomás sötét képébe. A passzív, de heroikus és meg nem alkuvó ellenállás. Borzongató és egyben felemelő, ahogy a Smetana-hangverseny után a közönség elénekli a cseh himnuszt. Élőben, egy mocskos és szégyentelen historikum kellős közepén kicsit tényleg máshogy szólnak az erdőket, mezőket és régi honfiakat megéneklő szimfonikus költemények, s talán a talpas Szláv táncok is kapnak egy hősies karaktert az önfeledt táncritmusokon túl.
Ez a mi furcsa, közép-európai sorsunk, sorsközösségünk: egy megszállt országban talán csakugyan máshogyan szól a Hazám (vagy épp a „Hazám, hazám…”), mint a szabad és független Csehszlovákiában vagy Magyarországon, és máshogyan, mint tíz évvel a háború előtt, vagy ugyanennyivel azután, egy ismét, de ezúttal nem a nyugati, hanem a keleti szomszédok által annektált anyaföldön.

* Az 1929-es rögzítés a japán Opus Kura kiadásában elérhető CD-n, a későbbit a Supraphon mellett a Naxos is terjeszti. 1941-es Electrola-felvétel anyaga a Biddulph kiadásában hozzáférhető.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok akadémiája"

10:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Liszt-kukacok akadémiája"
Jazz játszótér

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Prunyi Ilona (zongora), Kertesi Ingrid (ének)
Berecz Mihály (zongora)
ARANY: Két dal Petőfi verseire – A toronyban delet harangoznak; Éji dal
SIMONFFY: Tarka madár; Te vagy barna kislány
EGRESSY: Ereszkedik le a felhő; Két magyar nóta
LISZT: Magyar történelmi arcképek – Mosonyi Mihály
MOSONYI: Tanulmány
LISZT: A magyarok Istene
LISZT: Petőfi szellemének
FARKAS: Szeretlek, kedvesem
SZERVÁNSZKY: Száll a felhő
SUGÁR: Reszket a bokor
KODÁLY: Négy dal – 1. Haja, haja
MIHALOVICH: Két ária a Toldi szerelme című operából
ÁBRÁNYI: Ábránd – magyar népdalok felett
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles

15:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

az Opera Zenekarának művészei
"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
"Wagner nyomában II.
BRUCKNER: F-dúr vonósötös – Adagio
SCHÖNBERG: Dalok – válogatás
SCHÖNBERG: Kamaraszimfónia

15:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kolonits Klára, Cseh Antal (ének)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János
"Operajátszóház"
MOZART: Figaro házassága

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Hye Jin Kim (hárfa)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ender Sakpinar
MOZART: 1. szimfónia
SPOHR: Fantázia
DEBUSSY: Danse sacrée et profane
RAVEL: Bevezetés és Allegro

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellő

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikusok próbaterme

Horváth Béla (oboa)
Papp Dániel, Miczki Rita, Szabó Krisztina, Sárosi Péter, Bali Gábor
(hegedű), Balogh Enikő, Mohácsi Gyula, Kökényessy Zoltán (brácsa)
Deák György, Bajner Zsuzsanna (cselló), Sztankov Iván (nagybőgő)
Hamar Zsolt (csembaló)
Móré Irén, Kovács Imre, Embey-Isztin Zsófia (fuvola)
Szatmári Zsolt (klarinét), Borbély Balázs (kürt), Bokor Pál (fagott), Sipkay Deborah (hárfa)
Batta András (házigazda)
"Próbatermi vendégség"
J.S. BACH: F-dúr oboaverseny, BWV 1053R
REGER: G-dúr szerenád, Op.141a
HAAS: Fúvósötös, Op.10
TOURNIER: Szvit, Op.34
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sennu Laine (cselló)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
SMETANA: Moldva
RÁNKI: Varázsital - szvit
HIDAS: Fantázia csellóra és fúvósokra
LISZT: Hunok csatája

18:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2017/18"
PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"TERA – kísértés 13 képben"
A Zeneakadémia hallgatóinak előadása az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baráth András (zongora)

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Andreas Ottensamer (klarinét)
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DVOŘÁK: Ciprusok – vonósnégyes-ciklus
MOZART: 17. (B-dúr) vonósnégyes, K. 458 („Vadászat”)
BRAHMS: h-moll klarinétötös, Op.115

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Cserna Ildikó szoprán
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
WAGNER: Trisztán és Izolda előjáték, Izolda szerelmi halála
WAGNER: Wesendonck dalok
CSAJKOVSZKIJ: IV. szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)