Bejelentkezés Regisztráció

Könyvek

Fogj egy sétapálcát - Erik Satie: Egy ütődött (én) megfigyelései

2011-12-21 07:08:09 SzJ

Erik Satie: Egy ütődött (én) megfigyeléseiERIK SATIE:
Egy ütődött (én) megfigyelései
205 oldal
2300 Ft
Typotex

*

Nos, kedves Satie, nem is tudom, hogyan fogjak hozzá & folytassam & fejezzem be.
Mer hát ki/mi is most a tárgy?
Ha bárki elolvassa, akár csak a Wikipédia szócikkét, ráadásul felületesen (no hiszen), könnyen arra a következtetésre juthat, hogy hasonlatos voltál Obelixhez: gyerekkorodban valószínűleg belepottyantál az abszintos üstbe, mással nemigen lehet megmagyarázni azt a sok kacskaringót & különcséget.

S hol is vagy te elhelyezve, Erik? Te, egyszemélyes egyház, Fekete Macska-lakó, hit-hű kommunista, debussysta, stravinskysta, fejfájós csalogány, a Hatok & az Arcueil-i Iskola mágnese? Rózsakeresztedet cipelő, sétapálcák közé bezárkózó Esot-Erik.
Nos tehát, hol is vagy, mon cher Riki? Azokkal a különc szokásokkal, & a tres curieux műcímekkel? Az biztos, hogy beengednek a zeneszerzők bankettjére, ha a VIP-terembe nem is, sőt, gyanítható, valahol a toalett, a konyhaajtó, a zenekar vagy a nyitott ablak mellett adnak neked asztalt, a Bolero, a Négy évszak & a Kis éji zene közelében, de nézd csak, valahol a közelben van Georgie Boy is, megcsapja orrunkat hamisítatlan Broadway-szaga.

Netán óhajtott volna máshova ülni, mon amie?

Nocsak, már magázódunk?
Ki is maga?
Ja, igen a Gymnopédies meg a… mit is írt még? Ja, persze: Gymnopédies. Meg volt az a… itt van a nyelvem hegyén... nem láttam magát már valahol? Mi a jelszó, amit megjegyeztünk? Igen, igen, hogy is felejthettem el: Gymnopédies.
Mind a három.
Mármint az első.
Van még valami, amiről tudnunk kellene?
No jó, igen, Parade marad. Fenn, tudjuk, & Olga, Picasso bájos hajókürtje.

Sanzelizé, sövalié.

Exkűzé moá, csapongok itt, mint aki most fejezett be egy Satie-könyvet.
Borzasztó lehet, ha nem 19 óra 16-kor tálalják a vacsorát.
De ez másik történet.
Mert mi is van kérem a gnosztikusokkal & az embriókkal? Még hogy Bürokratikus szonatina! Meg körteforma, mi? Hát szépen vagyunk.
Magánál ez a szokás? Finom, mondhatom.

És most már nem csak zenében, hanem könyvben is? Mi meg ne csak hallgassuk, hanem olvassuk is?
Kis könyv, rövid könyv.
Olyan az arca, mint a hangja, dívik e szólás. Hát magának meg olyan a könyve, mint a zenéje.
S hogy dícsérjem? Éééééén? Hát hogy jövök én ahhoz? Pardonnez-moi, mais je…
Kellek ide én?
Maga magáért beszél.
Eh, bien, inkább abbahagyom, mielőtt






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.