vissza a cimoldalra
2018-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1228)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60404)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

A Porgy és Bess Magyarországon (241)
Operett, mint színpadi műfaj (3468)
musical (175)
Abbado – az ember (147)
Erkel Színház (8776)
Élő közvetítések (6849)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (534)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2563)
Kolonits Klára (1029)
Bretz Gábor (119)
Operamúzeum (912)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1284)
Franz Schmidt (3024)
Bánk bán (2941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4150)
Bartók Béla (1881-1945) (200)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Susanna hangja (Great Hungarian Voices – Veronika Kincses)
- zéta -, 2011-12-20 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Great Hungarian Voices – Veronika Kincses Great Hungarian Voices: Veronika Kincses
Részletek Gluck, Mozart, Verdi, Goldmark, Puccini és Respighi operáiból

Hungaroton Classic
HCD 32703

*

Bizonyára ismerik azt az érzést, amikor egy jól ismert zenemű részlete felidéződik az emberben és a megszólaló dallam erősen emlékeztet X hangszeres vagy Y énekes hangjára. És hiába találkozunk ugyanezen darab más előadásával, az alapélmény legtöbbször (hosszú távon) elnyomja a később érkezettet. Nekem sok ilyen tapasztalatom van, ami általában a művel való ismerkedés szintjéhez vezethető vissza (bár nem feltétlenül). De, hogy ne csak rébuszokat említsek: például Beethoven IX. szimfóniájából az utolsó tétel első szólista-belépése („O Freunde!”) nekem Theo Adam robusztus basszbaritonján hangzik fel, vagy, hogy egy másik Beethoven-opuszt mondjak, az Appassionata első tétele leginkább Szvjatoszlav Richter szenvedélyes előadásában kél mindig újra bennem.

Miért is mondom mindezt? Nekem a Rózsaária Mozart Figaro házassága című vígoperájából most már visszavonhatatlanul Kincses Veronika hangján szólal meg. A miértre pedig viszonylag egyszerű a válasz. Operai eszmélésem kezdetén, a mi generációnknak ő volt a Susanna. Az énekesnő habitusa, hangi kvalitásai, színpadi jelenléte tökéletesen fedte a szerep kívánalmait. Nem is tudom, hányszor láttam a szerepben, de azóta szinte minden más (bármily illetőségű) kolléganője csalódást jelent a szerepben.

Kincses hangvétele ab ovo hozza a figura legfőbb jellemzőit: kedvesség, huncutság, némi cserfességgel és jótékony női furfanggal feltuningolva, mindez szerelemmel, sőt erotikával átitatva. De ez együtt csak akkor hatásos, ha az arányok is tökéletesek. Márpedig Kincses Veronika nagy titka ebben a szerepben, hogy mindenből csak épp egy csipetnyi van, amennyi pont elegendő.

A Hungaroton mostanában jelentette meg a Great Hungarian Voices sorozatban a művésznő portrélemezét. Az utóbbi években olykor okozott kellemetlen tapasztalatot a fiatalkori évek „etalonjaival” való szembesülés, most viszont a felvétel állta az összehasonlítást, állta az idő múlását.

Ha Kincses Veronikát egyetlen komponistára kellett volna „kárhoztatni”, akkor az biztos Mozart lenne, aki a lemezen három művel is képviselteti magát. Susannán kívül Fiordiligi és Vitellia szerepével ismerteti meg – egy-egy ária erejéig – a hallgatót. Kincses ideális hang volt Mozarthoz, kellően tömör, ugyanakkor kellően gyöngyöző és virtuózan karcsú voce. Nemes tartású és mégis olvatag. S mint a korábbiakban írtam, a figura összetettségét is példásan érzékeltette. Fénykorában kevesen tudtak „mozartabbul” Kincsesnél.

A CD másik nagy újrafelfedezése a Simon Boccanegra Amelia-áriája volt. Kincses részt vehetett a mára legendássá váló felújításban az Erkel Színházban, melyet Giuseppe Patané irányított. (Később lemezre is vették az előadást.) Az I. felvonásbeli ária („Come in quest’ora bruna”) amolyan mostohagyerek Verdi szopránáriái között. Száz szoprán-szólólemezből alig ha egyen találkozunk vele. S nem véletlenül.

Az ária hihetetlenül kényelmetlen, s hatása nem befolyásolható néhány dallam hatásos, azaz kifejező eléneklésével. Ebben a műrészletben hangulatot kell sugározni, érzést. És ez a bevált klisék nyomán önmagában nem megvalósítható. Vagy nem elégségesen. Ezt jól példázza, amikor máskor és másban oly nagyszerű énekesnők kapitulálnak rendszeresen az ária előtt, nyögvenyelősen evickélve rajta át, maximum néhány másodperces udvariassági tapsokig eljutva. Pedig alig van kifejezőbb ária Verdi hatalmas életművében.

Amélia áriája még a történések előtt hangzik el. Még semmit sem tudunk róla. De itt van ez a sugárzóan fiatal lány és magamagát adja egy áriában. Nem betét, nem is az események által formált jelenet, és pont ez jelenti a nehézséget, mert nincs mibe belekapaszkodni. Ez az ária akkor sikeres és eredményes, ha indulatmentesen közvetíti ennek az ismeretlen (egyelőre „múltnélküli”) lánynak a bensőjét. És Kincsesnek nem véletlenül volt a Boccanegra-Amelia a legsikeresebb Verdi-szerepe.

A lemezen még ízelítőt kaphatunk Kincses Veronika további sikeres operafelvételeiből is. A Sába királynője, a Pillangókisasszony részletei, valamint két ismeretlenebb Respighi-dalmű jelenetei átfogó képet festenek nagyszerű szopránénekesnőnkről.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Déri György (cselló), Kemenes András (zongora)
A:N:S Chorus
Vezényel és mesél: Bali János
"Liszt-Kukacok Akadémiája"
A „felesleges” kotta
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – gregorián
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – organum duplum
Viderunt omnes – organum quadruplum (részlet)
SCHUBERT: Die Advokaten (Az ügyvédek), D. 37
WEBERN: Drei kleine Stücke (Három kis darab), Op. 11
KURTÁG: Jelek, játékok és üzenetek – Message-consolation á Christian Sutter
KURTÁG:Játékok (részletek)

11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

11:00 : Budapest
Erkel Színház

RÁNKI GYÖRGY: Pomádé király új ruhája

18:00 : Budapest
Kassák Múzeum

Traverata - korhű hangszereken:
Balogh Vera (fuvola), Feltein Attila (hegedű), Móré László (brácsa), Maróth Bálint (cselló)
MOZART: Kontratáncok K.609
JOHANN NEPOMUK WENDT: A-dúr kvartett nr.3
MOZART - WENDT: A varázsfuvola [K.620]

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tímár Sára (ének)
Sebő Ferenc, Dúcz Erzsébet, Enyedi Ágnes, Égető Emese, Horváth Sára, Orbán Johanna, Paár Julianna, Soós Réka (ének)
Kalász Máté, Mihó Attila (hegedű)
Fekete Márton (brácsa), Lelkes András (bőgő), Szabó Dániel (cimbalom, ének), Juhász Zoltán (furulya), Halászi Lehel (furulya, kaval, tánc), András Orsolya (ütőgardon, ének)
Tázló együttes:
Draskóczi Lídia (hegedű), Sófalvi Kiss Csaba (furulya), Németh László (koboz), Benke Félix (dob)
Tímár Sára lemezbemutató koncertje
"Minek nevezzelek…"

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
FRANCK: d-moll szimfónia, FWV 48
A mai nap
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)