vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61137)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (236)
Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2931)
Opernglas, avagy operai távcső... (20145)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1115)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Susanna hangja (Great Hungarian Voices – Veronika Kincses)
- zéta -, 2011-12-20 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Great Hungarian Voices – Veronika Kincses Great Hungarian Voices: Veronika Kincses
Részletek Gluck, Mozart, Verdi, Goldmark, Puccini és Respighi operáiból

Hungaroton Classic
HCD 32703

*

Bizonyára ismerik azt az érzést, amikor egy jól ismert zenemű részlete felidéződik az emberben és a megszólaló dallam erősen emlékeztet X hangszeres vagy Y énekes hangjára. És hiába találkozunk ugyanezen darab más előadásával, az alapélmény legtöbbször (hosszú távon) elnyomja a később érkezettet. Nekem sok ilyen tapasztalatom van, ami általában a művel való ismerkedés szintjéhez vezethető vissza (bár nem feltétlenül). De, hogy ne csak rébuszokat említsek: például Beethoven IX. szimfóniájából az utolsó tétel első szólista-belépése („O Freunde!”) nekem Theo Adam robusztus basszbaritonján hangzik fel, vagy, hogy egy másik Beethoven-opuszt mondjak, az Appassionata első tétele leginkább Szvjatoszlav Richter szenvedélyes előadásában kél mindig újra bennem.

Miért is mondom mindezt? Nekem a Rózsaária Mozart Figaro házassága című vígoperájából most már visszavonhatatlanul Kincses Veronika hangján szólal meg. A miértre pedig viszonylag egyszerű a válasz. Operai eszmélésem kezdetén, a mi generációnknak ő volt a Susanna. Az énekesnő habitusa, hangi kvalitásai, színpadi jelenléte tökéletesen fedte a szerep kívánalmait. Nem is tudom, hányszor láttam a szerepben, de azóta szinte minden más (bármily illetőségű) kolléganője csalódást jelent a szerepben.

Kincses hangvétele ab ovo hozza a figura legfőbb jellemzőit: kedvesség, huncutság, némi cserfességgel és jótékony női furfanggal feltuningolva, mindez szerelemmel, sőt erotikával átitatva. De ez együtt csak akkor hatásos, ha az arányok is tökéletesek. Márpedig Kincses Veronika nagy titka ebben a szerepben, hogy mindenből csak épp egy csipetnyi van, amennyi pont elegendő.

A Hungaroton mostanában jelentette meg a Great Hungarian Voices sorozatban a művésznő portrélemezét. Az utóbbi években olykor okozott kellemetlen tapasztalatot a fiatalkori évek „etalonjaival” való szembesülés, most viszont a felvétel állta az összehasonlítást, állta az idő múlását.

Ha Kincses Veronikát egyetlen komponistára kellett volna „kárhoztatni”, akkor az biztos Mozart lenne, aki a lemezen három művel is képviselteti magát. Susannán kívül Fiordiligi és Vitellia szerepével ismerteti meg – egy-egy ária erejéig – a hallgatót. Kincses ideális hang volt Mozarthoz, kellően tömör, ugyanakkor kellően gyöngyöző és virtuózan karcsú voce. Nemes tartású és mégis olvatag. S mint a korábbiakban írtam, a figura összetettségét is példásan érzékeltette. Fénykorában kevesen tudtak „mozartabbul” Kincsesnél.

A CD másik nagy újrafelfedezése a Simon Boccanegra Amelia-áriája volt. Kincses részt vehetett a mára legendássá váló felújításban az Erkel Színházban, melyet Giuseppe Patané irányított. (Később lemezre is vették az előadást.) Az I. felvonásbeli ária („Come in quest’ora bruna”) amolyan mostohagyerek Verdi szopránáriái között. Száz szoprán-szólólemezből alig ha egyen találkozunk vele. S nem véletlenül.

Az ária hihetetlenül kényelmetlen, s hatása nem befolyásolható néhány dallam hatásos, azaz kifejező eléneklésével. Ebben a műrészletben hangulatot kell sugározni, érzést. És ez a bevált klisék nyomán önmagában nem megvalósítható. Vagy nem elégségesen. Ezt jól példázza, amikor máskor és másban oly nagyszerű énekesnők kapitulálnak rendszeresen az ária előtt, nyögvenyelősen evickélve rajta át, maximum néhány másodperces udvariassági tapsokig eljutva. Pedig alig van kifejezőbb ária Verdi hatalmas életművében.

Amélia áriája még a történések előtt hangzik el. Még semmit sem tudunk róla. De itt van ez a sugárzóan fiatal lány és magamagát adja egy áriában. Nem betét, nem is az események által formált jelenet, és pont ez jelenti a nehézséget, mert nincs mibe belekapaszkodni. Ez az ária akkor sikeres és eredményes, ha indulatmentesen közvetíti ennek az ismeretlen (egyelőre „múltnélküli”) lánynak a bensőjét. És Kincsesnek nem véletlenül volt a Boccanegra-Amelia a legsikeresebb Verdi-szerepe.

A lemezen még ízelítőt kaphatunk Kincses Veronika további sikeres operafelvételeiből is. A Sába királynője, a Pillangókisasszony részletei, valamint két ismeretlenebb Respighi-dalmű jelenetei átfogó képet festenek nagyszerű szopránénekesnőnkről.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
00:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)