vissza a cimoldalra
2018-08-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61014)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2282)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7342)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (983)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Pantheon (2243)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6677)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (756)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2837)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Százarcú, és követői (Pierre-Laurent Aimard: The Liszt Project)
- zéta -, 2011-10-17 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Pierre-Laurent Aimard: The Liszt Project The Liszt-project
LISZT, BARTÓK, BERG, MESSIAEN, RAVEL, SCRIABIN, STROPPA, WAGNER

Pierre-Laurent Aimard (piano)

Universal / Deutsche Grammophon
2 CD
477 9439

*

Mi tagadás, Pierre-Laurent Aimard ezt a csatát már akkor megnyerte, amikor még le sem ült a zongora elé, és valljuk meg, ez igazán ritka eset.

Mindig beszélünk róla, hogy Liszt Ferenc milyen sokat adott az egyetemes zenének. Nem, most nem az alkotásaira gondolok, legalábbis nem konkrétan. Hanem arra, hogy a művein keresztül, azok hatására mekkora fordulatot tett, mekkora fordulatot tudott tenni a muzsika. Mert a Mester nemcsak száguldó zongoravirtuóz, nemcsak komponista világsztár volt, aki a kortársaival, művésztársaival szinte napi kapcsolatban álló értelmiségi életét élte. (Hogy el ne felejtsem, Lisztnek édes mindegy volt, hogy az illető zenész volt-e, netán valami egyéb művészeti ágban vagy tudományban jeleskedett. A fontos az lehetett számára, hogy jelenség, mai szóval: egyéniség legyen.)

De az az említett fordulat nem feltétlenül Liszt eseménydús és munkás élete során következett be, hanem sokkal inkább utána. Az utódoknál, akik magukévá tették Liszt technikai, harmóniai újításait és főleg: a gondolkodását. Hiszen Liszt alapjaiban megreformálta a szonáta, a szimfónia, az oratórikus formálás műfaját, s olyan új fogalmakat mélyített el a köztudatban, mint például a szimfonikus költemény. Nagy szó, de kevesen tettek akkora hatást a zeneirodalomra, mint Liszt. Amikor most világszerte ünneplik, akkor tudnunk kell, hogy ebben a sikerben ez is jócskán benne van.

Pierre-Laurent Aimard ugyan nem sokat fecsegett erről, de beszédesen összeállított egy remek albumot, amelyben Liszt zongoraművei közé olyan követők önálló alkotásai kerültek, akik valamilyen szinten beépítették sejtjeikbe a liszti gondolkodás és a liszti zenei formálás legfontosabb elemeit.

A kirándulás nagyon tanulságos. A bejárt terület egy igazán neves kortárssal, a Lisztnél mindössze két évvel fiatalabb Richard Wagnerrel indul és a Liszt után 148 évvel született, nemsokára 52 esztendős Marco Stroppával zárul, kettejük között még öt további komponista műveivel találkozhatunk. A százarcú Lisztet ismerhetjük meg Aimard lemezén, és követőit, akik – többnyire – ebben a sokszínűségben is követték.

Mindjárt a legelején egy vaskos meglepetés Wagnertől: a Trisztán és Izolda, a Wesendonck-dalok komponistája még zongoraszonátával is adózott Mathilde Wesendonck iránt érzett szenvedélyes szerelmének. Wagner zongorán is marad Wagner, a végtelenségig szétágazó dallamokkal, de hangulatában nagyon is Liszt nyomdokán halad.

Alban Berg Szonátája felvállaltan új utakat keres, a komponista már ebben az op.1-es jelzésű művében is nagyon is eredeti formálással jelentkezett. A kétségtelenül egyedi hangvétel ugyanakkor egyenesen Lisztet idézi, elsősorban annak harmóniai újításait. Hasonló a helyzet Alekszandr Szkrjabin op.68-as F-dúr szonátájával, de mégis másként. Az orosz mester Liszt drámai építkezését tekintette alapnak, és teljesen más eredményre jut, mint Berg.

Bartók Bélát a sorozatban a ritkán hallható op.9a szám alatti Négy siratóénekből a negyedik (Nénie) képviseli. Bartók kimondottan Liszt-utódnak tartotta magát (akadémiai székfoglalóját is neki szentelte), s elsők között mutatott rá, hogy Liszt mit adott a világnak. A Nénie leginkább Liszt modulációs kísérleteit idézi: egymással (látszólag) szembenálló hangnemek hogyan alkothatnak mégis egységet.

Marco Stroppa Tangata manu című alkotása Liszt „vízi zenéit” varázsolja elénk, nem véletlenül követi ezt a darabot a Villa d’Este szökőkútjai. A hangszerkezelés kifinomultsága, a színek gazdagsága tűnik fel mindjárt az első hangok után, éppúgy, mint Maurice Ravel Szökőkútjában (Jeux d'eau), s bár a két művet több emberöltő választja el, ez – a közös ős okán – aligha tűnik föl.

És természetesen nem maradhatott ki a körből Liszt természeti zenéjének talán legeredetibb követője, Olivier Messiaen. (Már csak azért sem, mert Aimard talán a legismertebb Messiaen-interpretátor, budapesti bemutatkozása is a francia Mester alkotásainak apropóján történt, még 1980 táján.) S ha Messiaen, akkor a madarak. Az 1956 és 1958 között keletkezett Madár-katalógusból egy fajsúlyos tétel (Le Traquet stapazin) szembesít bennünket Liszt évszázadokon átívelő hatásáról.

Az említett alkotások között Aimard dupla CD-jén Liszt kisebb lélegzetű zongoradarabjait hallgathatjuk, és olyan fajsúlyos műveket, mint a grandiózus h-moll szonáta, a Szent Ferenc prédikál a madaraknak, valamint a Vándorévek három különböző tételét (A Villa d’Este ciprusai, A Villa d’Este szökőkútjai és az Obermann völgye).

Pierre-Laurent Aimard biztos kézzel vezeti hallgatóit ezen a kiránduláson. Bár egyes műveknél eltér a megszokott arányoktól, hangsúlyoktól, tempóktól, előadásmódjának kiérleltsége a lemez minden hangját meggyőzően hitelesíti. A Liszt-év eddigi legizgalmasabb kiadványa.

Műsorajánló
Mai ajánlat:

11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
BRAHMS: Esz-dúr kürttrió
Zempléni Szabolcs (kürt), Alexandra Conunova (hegedű), Fejérvári Zoltán (zongora)
BRAHMS: H-dúr trió Op.8, No.1
Baráti Kristóf (hegedű), Camille Thomas (cselló), Fejérvári Zoltán (zongora)

15:00 : Újhuta
Bretzeinheim-Waldbott-kastély

Szarvas Anna (fuvola)
Wespa-vonósnégyes:
Wolfgang Göllner, Árvayné Nezvald Anett (hegedű), Kóczán Péter (brácsa), Vámos Marcell (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
MOZART: D-dúr fuvolanégyes, K 285
MARAIS: Les Folies d’Espagne
DVOŘÁK: F-dúr „Néger-kvartett”, Op. 96

17:00 : Komlóska
Görögkatolikus templom

Akadémiai Cantus Kamarakórus (Ukrajna)
Művészeti vezető: Emil Sokach
"Zempléni Fesztivál"

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
PAGANINI: Caprice No.24
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű)
Ifj. SÁRKÖZY LAJOS, SZAKCSI LAKATOS RÓBERT: Improvizáció Paganini No.24-es etűdjére
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
LISZT: Paganini etűdök, S.140, No.6
Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
BARTÓK: Román népi táncok BB 68
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
BARTÓK: I. Rapszódia hegedűre és zongorára BB 94
Ifj. Sárközy Lajos (hegedű), Szakcsi Lakatos Róbert (zongora)
Cigányzenei gyökerű művek a klasszikus zenében
Ifj. Sárközy Lajos és együttesének bemutatója

19:00 : Szerencs
Rákóczi-vár udvara

Bohém Ragtime Jazz Band
"Zempléni Fesztivál"
"A szeszcsempészek kora"

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

"Zempléni Fesztivál"
A 20 éves Budapest Jazz Orchestra és vendégei
A mai nap
elhunyt:
1907 • Joachim József, hegedűs (sz. 1831)
1951 • Artur Schnabel, zongorista (sz. 1882)
2014 • Licia Albanese, operaénekesnő (sz. 1909)