vissza a cimoldalra
2018-09-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Lisztről emelkedetten (917)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1060)
Pantheon (2259)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Operett, mint színpadi műfaj (3699)
Jonas Kaufmann (2273)
Help me! (1091)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1478)
Franz Schmidt (3180)
Balett-, és Táncművészet (5548)
Opernglas, avagy operai távcső... (20136)
Momus-játék (5512)
Kimernya? (2746)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Csajkovszkij karácsony éje (A cárné cipellője DVD-n)
Szilgyo, 2011-09-28 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

A cárné cipellője TCHAIKOVSKY: Cherevichki (The Tsarina's Slippers)

Larissa Diadkova, Maxim Mikhailov, Vladimir Matorin, Olga Guryakova, Vsevolod Grivnov, Sergei Leiferkus
Dancers of The Royal Ballet
Orchestra of The Royal Opera House
Alexander Polianichko

Opus Arte
57991

*

Sokak számára talán meglepetésként hat az a tény, hogy a legnépszerűbb orosz komponista az Anyeginen és a Pikk dámán kívül más operát is komponált. Pedig Csajkovszkij operatermésében éppúgy megtalálhatók a történelmi zenedrámák (a Mazeppa vagy az Orleans-i szűz), mint a folklorisztikus alapokon nyugvó meseoperák. Ez utóbbiak közé tartozik a Cárné cipellője.

A mű egyébként egy korábbi opera átdolgozása: a Vakula, a kovács című opuszt sikertelensége okán írta át a szerző, hiszen mindvégig értékesnek vélte a zenei anyagot, és a történet is (ami Gogol Karácsony éj című novelláján alapul) közel állt a szívéhez. Az átdolgozott változatot Csajkovszkij utólag legsikerültebb operájának tekintette.

A Cárné cipellője ugyan nagyobb sikert aratott, mint elődje, és néhány Oroszországon kívüli bemutatót is megélt, ám repertoárdarab sehol sem lett belőle.
A zenét hallgatva ezen igencsak csodálkozhatunk, hiszen bízvást állítható, hogy Csajkovszkij egyik legkiválóbb partitúrájával állunk szemben. A zenei szövet aprólékosan kidolgozott, a zeneszerző ügyesen váltogatja az eltérő zenei karakterű és hangulatú jeleneteket, és ami viszonylag ritkaságszámba megy az életművében: megcsillogtatja helyenként igencsak vaskos humorát is.

A történet fősodrában egy nehezen beteljesülő szerelem áll. Vakula, a kovács igazi próbatételt követően nyeri el Okszána kezét: el kell hoznia ugyanis a cárnő cipellőit, egyenesen a cári palotából. Ebben ki más lenne a segítségére az életerős, ám az élet dolgaiban viszonylag járatlan kovácsnak, mint maga az Ördög, aki nem mellesleg a falu elöljáróival együtt Vakula anyjának, a boszorkány Szolohának is csapja a szelet.

A cárné cipellőinek viszonylag kevés kereskedelmi forgalomban is kapható lemezfelvételével találkozhatunk, DVD-vel pedig csak egyetlen eggyel, ám az nem akármilyen: az előadás a londoni Királyi Operában került színre 2009 karácsonyán, anyanyelvi szereplőgárdával, az ismert zenés színházi rendező, Francesca Zambello irányításával.

A produkció dirigense a hazánkban teljesen ismeretlen Alekszandr Poljanicsko, akinek a jelenléte, biztos műismerete hallhatóan inspirálóan hatott a közreműködőkre. A zenei anyag a Vlagyimir Fedoszejev nagyszerű felvételével való összevetésben is megállja a helyét, még ha a DVD-n hallható énekesek nem is olyan jók, mint azon lemezen.

A szereplőgárdában két igazán ismert név található, a nemzetközileg magasan jegyzett mezzoszoprán, Larissza Gyadkova lubickol a boszorkány szerepében, és a Magyarországon is jól ismert Szergej Lejferkusz is jól teljesít a cári udvar Nagyméltóságú uraként.
Az énekes közreműködők közül kiemelkedik azonban az Okszánát alakító, meseszép orgánummal rendelkező, színpadi játékát tekintve azonban egy kissé elfogódott szoprán, Olga Gurjakova és az apjának, Csubnak bőrébe bújó, igazi karcos szláv basszushanggal rendelkező Vlagyimir Matorin. A főszereplőt, Vakulát a fiatal Vszevolod Grivnov énekli, jól áll neki a bumfordi kovácslegény alakja, hangilag azonban helyenként könnyűnek találtatik, és ugyanez igaz az Ördögöt éneklő Makszim Mikhajlovra is.

A látványos előadás, a varázslatos zene azonban minden kisebb fogyatékosságért kárpótol, a Cárné cipellőjét minden operabarátnak hiba volna kihagyni. Magyarországi előadásban nem nagyon reménykedhetünk, úgyhogy egyelőre marad ez a kiváló DVD-felvétel, mint egyetlen vizuális ismerkedési lehetőség.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dávida Tamás (trombita)
Nagao Haruka (hegedű), Csikota Gergely, Király Tibor, Kirsch Bence, Kresz Richárd, Nagy Csaba, Seidl Dénes (trombita), Thiago Bertoldi (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
"Dávida Tamás trombita DLA doktori zárókoncertje"
VIVALDI: B-dúr kettősverseny, RV 548
ENESCU: Legenda
HORVÁTH BALÁZS: Escalator
BOZAY ATTILA: Concertino
ERIC EWAZEN: Fantázia hét trombitára

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
LUTOSŁAWSKI: Concerto zenekarra
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123
19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci templom

Szili Gabriella, Alexander Schneider, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt (ének)
Kodály Zoltán Kórusiskola Exsultate Fiúvegyeskara (karnagy: Tóth Márton)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Soma
JOHANN SCHELLE: Erkenne deine Missetat – kantáta
JAN DISMAS ZELENKA: Barbara dira effera - alt szólókantáta ZWV 164
HÄNDEL: F-dúr Concerto grosso Op. 6 No. 2
J.S. BACH: Herr, gehe nicht ins Gericht – kantáta BWV 105
A mai nap
elhunyt:
1908 • Pablo de Sarasate, hegedűs, zeneszerző (sz. 1844)
1957 • Jean Sibelius, zeneszerző (sz. 1865)