vissza a cimoldalra
2018-01-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60376)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3874)
Kedvenc előadók (2815)
Társművészetek (1226)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11208)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8754)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (525)
Bartók Rádió (726)
Franz Schmidt (3019)
Élő közvetítések (6842)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1278)
Haspók (1257)
Simándy József - az örök tenor (506)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2552)
Opernglas, avagy operai távcső... (19923)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? (535)
Pantheon (2172)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1189)
Kimernya? (2632)
Operett, mint színpadi műfaj (3459)
Lehár Ferenc (609)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Miklós kirohan (A Miskolciak Dohnányi-lemeze)
Balázs Miklós, 2011-06-08 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Dohnányi Ernő / Miskolci Szimfonikus Zenekar DOHNÁNYI ERNŐ:
F-dúr szimfónia
Zrínyi-nyitány
Suite en valse, op. 39.

Miskolci Szimfonikus Zenekar
Kovács László

Hungaroton
HCD 32684

*

1896. Az Ausztriával közös hazát ápoló Nagy-Magyarország a Millennium lázában ég. Már fennen magasodnak a Hősök tere kevély tekintetű királyszobrai, félig kész a büszke Országház is, a földalatti is üzembiztosan nyikorog a kanyarokban, felváltván a ló vontatta konflist a kiglancolt Andrássy úton.
A kulisszák állnak. Pont elegendően magasak ahhoz, hogy eltakarják a hárommillió nyomorgót Európa szeme elől.

I. Ferenc József K. u. K. egy hatezer forint összdíjazású pályázatot hirdet meg, melyre hat kategóriában lehet frissen szerzett zeneművekkel pályázni a honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére. Az éppen csak nagykorúvá cseperedett Dohányi Ernő, a zongoravirtuóz, szépreményű zeneakadémiai növendék két kategóriában is elhozza az első díjat: övé a legjobb nyitány és a legjobb szimfónia műfajú eredeti kompozíció. Mi több, még stílusos kamarazenei pályamunkájáért is hátba veregetik.

Még nincs húsz éves, de már ő az élet császára. Júniusban, pár nappal az eredményhirdetés után egy Vigadó-béli koncerten mutatják be mind a magyar történelmi ihletésű Zrínyi-nyitányt, mind a négytételes, félórás F-dúr szimfóniát, a szelíd tekintetű ifjonc pedig szivacsként issza magába a sikert, a tapsokat. Hiszen a fogadtatás alapvetően pozitív, Dohnányi szerzeményei jó benyomást tesznek a hallgatókra és a kritikusok többségére is. A zenekar koncertmestere, Hubay Jenő különösen elégedett az ifjú komponista teljesítményével és nagy jövőt jósol neki - külföldön.

De a művek sorsa idővel mostohára fordul: Dohnányi később ír jobb, érettebb szimfóniákat, mint ez az eredetileg diplomamunkaként Hans Koesslerhez benyújtott F-dúr, és ír hangosabb, zengzetesebb nyitányt is, mint e Zrínyi hőstettét megéneklő eposz-opusz. Az F-dúr szimfónia már műjegyzékszámot sem érdemel, s a mintegy tízperces Zrínyi-nyitány op.2-jét később másodrangú zongorabagatellek orozzák el. A tinédzser Dohnányira szívesebben emlékezik op.1-es Zongoraötösével a tudálékos zenetörténet-írás.

Hogy legalább lemezen a kései hallgató füléhez kerüljenek ezek az egykoron szebb napokat látott muzsikák, egy évszázadnál is többet kellett várni. Mégis megérte a várakozás, mert ha Dohnányinál kevésbé ismertebb hazai zeneszerzők korabeli alkotásai révén alig, legalább e művek alapján rekonstruálható valamelyest - az egyszeri zenebarát és lemezvásárló számára is - ezen időszak talán mélyebb megismerést érdemlő szimfonikus zenei kultúrája. Az elmúlt évtizedek magyar zenetörténeti diskurzusa meglehetősen szűkösen, vagy, megengedem, kissé nagyvonalúan bánt ezzel az időszakkal és a kort fémjelző jeles személyekkel. Mert ahhoz hogy valaki pl. Mihalovich Ödön nevét, munkásságát ismerje (aki pedig az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia nagyhatalmú igazgatója volt ez idő tájt), egy lexikon-szócikk bemagolásánál bővebb tájékozódásra kellett kárhoznia.

A Kovács László vezette Miskolci Szimfonikus Zenekar jelen kiadványával így egy éktelen nagy adósságot törleszt, ahogy tette azt eddig is, jól szabott Weiner Leó-lemezeivel. E munka (jelesül a századvégtől a huszadik század közepéig tartó időszak jelentékenyebb zeneműveinek lemezre vétele) ugyanis felbecsülhetetlennek tetszik a korabeli esztétikai elvek, zenei ízlésvilág vagy kulturális kontextus megismerése szempontjából. Ha másért nem, azért, mert rámutat elengedhetetlenül fontos kapcsolódási pontokra, melyeket eddig lemezhallgatóként közvetlenül ritkán tapasztalhattunk.

Mondják: a korai Dohnányi pl. Wagner, Liszt és Brahms nyomdokain halad, e művek tanúságai szerint leginkább utóbbi szerző formakultúrája volt rá döntő hatással. Bartók Béla nem sokkal később már Richard Straussból, Debussyből is merít ugyan, de Dohnányi ragaszkodik a hagyományos német iskola rigorózusabb, konzervatívabb elveihez. A józan, kecses témákkal épülő F-dúr szimfónia egy lényegében óvatosan, a túlzásokat kerülve megkomponált, kilengésektől mentes darab, s ugyanez igaz a mozgalmas, de így is szigorúan felépített, programzenei Zrínyi-nyitányra. Mindkettőnél szerfelett kidolgozott a hangszerelés, mely az egyik kiemelendő tényezője e művek összképének. Dohnányi felrakása ügyes és helyenként kimondottan ötletes is, tapasztalansága ellenére is irigylendő biztonsággal kezeli a nagyzenekart. A Zrínyi-nyitány zengzetes, hadisikert és megdicsőülést illusztráló "kirohanásai" is magabiztosan, élénken, hatásosan szólnak. A Miskolciak teljesítményére nem lehet panasz: meleg hangú, megbízható, magas színvonalú játékkal járulnak hozzá e zenék megismertetéséhez.

A lemez végére csempészett Dohnányi-műnek már semmi köze az iméntiekhez. Az op.39-es, keletkezését tekintve 1943-ra datált, elegáns keringőkből összefércelt szvit négy rövidebb-hosszabb zsánerdarabot rejt - minden különösebb mondanivaló nélkül. Dohnányi maga is így nyilatkozik szerzeményéről: nincs vele más célja, mint "szórakoztatni, felvidítani". Mert mi sem természetesebb az időközben megöregedett, fásult zeneszerző számára a háború legpokolibb évében, mint burzsuj valcerekkel mulattatni önnönmagát és mind gyérebb közönségét. Számomra valahogy az ifjonti zsengék ezt a célt is több haszonnal szolgálják.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Eveline Meier (hegedű), Gonda Katalin (zongora)
Fülei Balázs (moderátor)
"Hangulat Junior"
GRIEG: c-moll szonáta hegedűre és zongorára, Op.45

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

a Shanghai Conservatory of Music hallgatói
"Operavizsga-Fesztivál"
XU JIANQIANG: Tang Xianzu

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mészáros Zsolt Máté (orgona)
Staszny Zsófia (szoprán), Hajnóczky Bence (basszusgitár)
a Zeneakadémia hallgatóiból alakult zenekar
Vezényel: Kiss Boldizsár
"Mészáros Zsolt Máté orgona-diplomakoncertje"
MARCHAND: Grand Dialogue
J.S. BACH: c-moll passacaglia, BWV 582
REGER: II. (d-moll) orgonaszonáta, op. 60 - I. Improvizácó
TOURNEMIRE: Improvizáció a Victimae paschali laudes dallamára
MESSIAEN: Pünkösdi mise - IV. A madarak és a források, V. A Lélek fuvallata
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: IV. zsoltár
MOLNÁR VIKTOR: Concerto in Pop-tonality, Op.10

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nils Mönkemeyer (brácsa)
Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
SCHUBERT: c-moll vonósnégyes-tétel (Quartettsatz), D. 703
BEETHOVEN: 15. (a-moll) vonósnégyes, Op.132
BRAHMS: 2. (G-dúr) vonósötös, Op.111
A mai nap
született:
1728 • Niccolo Piccinni, zeneszerző († 1800)
1928 • Pilar Lorengar, énekes († 1996)
1934 • Marilyn Horne, énekes
1946 • Katia Ricciarelli, énekes
elhunyt:
1886 • Amilcare Ponchielli, zeneszerző (sz. 1834)
1891 • Léo Delibes, zeneszerző (sz. 1836)
1957 • Arturo Toscanini, karmester (sz. 1867)