vissza a cimoldalra
2019-05-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3034)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6710)
Erkel Színház (10060)
Franz Schmidt (3331)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3246)
Ilosfalvy Róbert (843)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4489)
László Margit (199)
Radnai György művészete (53)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1661)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1316)
Élő közvetítések (7868)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (977)
Zenetörténet (254)
Kedvenc magyar operaelőadók (1109)
Jacques Offenbach (474)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Mester legodaadóbb híve (Bernstein: Kaddis szimfónia, Chichesteri zsoltárok)
- zéta -, 2011-05-26 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Bernstein: Kaddis szimfónia, Chichesteri zsoltárok BERNSTEIN:
Symphony No.3 "Kaddish"
Chichester Psalms

Karita Mattila, Yehudi Menuhin, Joseph Mills, Michelle Norman-Webb, Soazig Grégoire, Masao Takeda, Patrick Ivorra
Maîtrise de Radio France, Chour de Radio France, Orchestre Philharmonique de Radio France
Yutaka Sado

Warner
256467717-9

*

Leonard Bernstein viszonylag gyorsan alkotó komponista volt, aki többnyire nem szeretett sokáig bíbelődni műveivel. Kirí ebből a sorból néhány alkotás, amelyekkel jóval tovább foglalkozott, illetve, amelyeket szerzőjük csak többszöri átdolgozás után tudott elengedni. Ilyen az 1963-as születésű, "Kaddish" nevet viselő III. szimfóniája, melyet Bernstein a bemutató előtt néhány héttel meggyilkolt J. F. Kennedy elnök emlékének ajánlott. Az izraeli premier, majd az amerikai (bostoni) bemutató sikere nem nyugtatta meg a komponistát, aki egyébként minden más művénél nagyobb részt vállalt a Kaddish világszerte történő elismertetésében. (Budapesten is ő mutatta be, 1985-ben.)

Nem sokkal a premier után már kisebb változtatásokat eszközölt, majd 1977-ben generálisan átírta a kompozíciót. Bernstein legtöbbet a narrátor szövegével bajlódott. Mindezt tetézte, hogy nagyon sokáig még ő sem döntötte el egyértelműen, pontosan milyen hangon is kívánja a megrázó szöveget elmondatni. A kezdetekben a női narrátort favorizálta, az amerikai premieren (és a mű legelső lemezfelvételén) Bernstein felesége, Felicia Montealegre mondta a prózát. Ám az 1977-es változat óta a férfiak kerültek előtérbe, azóta általában jó orgánumú prózai színészek recitálják a némileg teátrális szöveget.

Itt egy rövid kitérőt tennünk kell. Leonard Bernstein korának egyik legnépszerűbb alkotója volt, aki világhírét egy rendkívüli mesterségbeli tudással megalkotott musicallel, a West Side Storyval szerezte. Az 1957-es premier egy csapásra meghozta a hírnevet - de a skatulyát is. Bernstein innentől kezdve - a mai napig - nem tudott igazából kitörni a nagyközönség előtt a West Side Story stílusköréből. S bár kortárs alkotóként - s harmóniai szempontból - mindvégig a tonalitás és atonalitás határán mozgó komponistának számított, művei ezt követően szinte mindig magukon viseltek egyfajta jellegzetesen "bernsteini mázt", amolyan Gershwin követőjétől méltán elvárható lazán jazzes hangvételt.

A kaddis a zsidó liturgiában az eltávozott lélek emlékére elmondott gyászimát jelenti. Berstein a holocaust-túlélő Samuel Pisar szövegét zenésítette meg. Az alapanyag - mi tagadás - magán viseli a 60-as évek legeleji, hollywoodi mintájú alkotások túlzott hangsúlyait. A szöveg, bármily megrázónak is szánták (s nyilván annak gondolta Bernstein is), önmagában mégsem tartalmaz emelkedett költőiséget, mindössze néhány szép gondolat összefüggő, de indokolatlanul fölös pátosszal túlfűszerezett elegye. Mint láttuk, a komponista nem tudott dönteni, milyen hangra lenne ideális a narráció, de úgy vélem, a kérdést nem tette föl magának helyesen. Ugyanis nem ott dől el a kérdés, hogy mezzoszoprán avagy bariton hang mondja-e el a szöveget, hanem ott, hogy milyen személyiség.

A Warner Classic által most újra megjelentetett CD-n egy idős, megviselt férfi beszédhangot, egy semmiképpen sem profi szövegmondót hallunk. A darab kezdete így szól:

"Ó, Atyám: ősi és szentséges,
Magányos, csalódott Atya,
Elárult és elhagyott kormányzója a világnak,
Haragos, ráncos ősi felség!
Imádkozni akarok,
Káddist akarok mondani,
Saját Káddisomat, amelyet talán
Soha más nem mond el utánam."
      (Zákányi Emőke nyersfordítása)

Megszólalnak Bernstein akkordjai, és csodák csodája, a máskor túl veretes szöveg hirtelen élni kezd. A narrátor hangjából sütő higgadt és enervált fájdalom a komponista zenéjével ötvözve váratlanul tökéletes hatást kelt. Az 1998-ban, Bernstein halála után 8 évvel készült felvételen sikerült végre megtalálni az ideális narrátort. A sors torz fintora, hogy ez a darabjával oly gondosan törődő komponista-karmesternek nem jött össze, pedig a megoldás tényleg ott volt mindvégig szinte az orra előtt. A narrátor ugyanis Yehudi Menuhin.

Menuhin fájdalmasan tiszta, sallangmentes és őszinte szövegmondása a dirigens, a nálunk kevésbé ismert japán Yutaka Sado ötlete lehetett. Az 50. születésnapját a napokban ünneplő karmester fiatalon Ozawa és Dutoit tanítványa volt, majd Bernstein mellé szegődött, s több turnén (Németország, Szovjetunió) ellátta mellette a másodkarmester feladatát. Ha Reiner Frigyes annak idején a legtehetségesebb tanítványának nevezte Bernsteint, most - e lemez kapcsán - mi is nyugodtan állíthatjuk, hogy Sado Bernstein legtehetségesebb tanítványa.

A Francia Rádió Ének- és Zenekara élén Sado a Mester legodaadóbb híveként tolmácsolja Bernstein III. szimfóniáját. A mű persze még mindig hordozza magán alkotója legfőbb stílusjegyeit, de Sado mindezeket a kifejezés szolgálatába tudta állítani, s a Kaddish az előadásában a XX. század egyik magasan kiemelkedő alkotásává nemesedett. A siker harmadik kovácsaként említsük meg mindenképpen a rendkívüli nehézségű szoprán szólam ihletett tolmácsolóját, a finn Karita Mattilát.

A mintegy háromnegyedórás alkotást a Kaddish "kistestvére", az 1965-ös keltezésű Chichester Psalms egészíti ki.

A két zenemű talán leginkább letisztultabb előadásai.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Asuka Kawamura (zongora)
Haruka Iwashita (fuvola), Aya Shirai (cselló)
Asuka Kawamura zongora diplomakoncertje
HAYDN: 47. (h-moll) zongoraszonáta, Hob. XVI:32
PROKOFJEV: Szarkazmusok, op. 17
HUMMEL: Adagio, variációk és rondó egy orosz témára, op. 78
LISZT: h-moll szonáta

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. Terem

Házimuzsika a Zeneakadémián
Falvay Attila tanítványai
MOZART: G-dúr hegedű-brácsa duó, K. 423
Székely Anna Lilla (hegedű), Borka Ráhel (cselló)
HAYDN: 38. (D-dúr) zongoratrió, Hob. XV:24
Rebecca Lopez Mena (hegedű), Blaskovics Bence (cselló), Giorgia Fabro (zongora)
HAAS: Szvit oboára és zongorára, op. 17
Bálint Dóra (oboa), Máté Emese (zongora)
SCHUMANN: 3. (A-dúr) vonósnégyes, op. 41/3
Durst-Gál Márta, Orgován Csenge (hegedű), Zsótér Zita (brácsa), Márkus Ágnes (cselló)
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Saki Kono (zongora), Blaskovics Bence (cselló)
Felkészítő tanárok: Falvay Attila (1, 2, 4), Botvay Károly (3), Kiss Péter (5)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. Terem

Házimuzsika a Zeneakadémián
Csalog Gábor tanítványai

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horváth Benjámin cselló diplomakoncertje
J. S. BACH: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009
BEETHOVEN: 4. (c-moll) vonósnégyes, op. 18/4
Szentimrei Noémi, Doffkay Eszter (hegedű), Papp Nóra (brácsa), Horváth Benjámin (cselló)
DVOŘÁK: h-moll csellóverseny, op. 104
a diplomázó barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Ménesi Gergely

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Messa di Gloria / Lidércek

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Alexander Sitkovetsky (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
HÄNDEL: Concerto Grosso
ANDRZEJ PANUFNIK: Hegedűverseny
HOLST: Szent Pál szvit Op. 29, No. 2
BRITTEN: Variációk egy Frank Bridge-témára, Op. 10

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Granik Anna (zongora), Balogh Ferenc, Detvay M. Marcella (hegedű), Kiss Alexandra Enikő, Rudolf András (brácsa), Újházi Gyöngyi (csello)
TÓTH ARMAND: Duo Concertant
TÓTH ARMAND: Brácsa-szerenád
TÓTH ARMAND: III. vonósnégyes
TÓTH ARMAND: Eszterlánc
DOHNÁNYI: c-moll zongoraötös Op.1.
18:00 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész
Mendelssohn Kamarazenekar
Művészeti vezető: Kováts Péter
MOZART hegedűversenyek és szimfóniák
A mai nap
elhunyt:
1896 • Clara Schumann, zongorista, zeneszerző (sz. 1819)
2000 • Jean Pierre Rampal, fuvolista (sz. 1922)
2002 • Kónya Sándor, operaénekes (sz. 1923)