vissza a cimoldalra
2020-05-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (4306)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3883)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1947)
Lisztről emelkedetten (993)
Szkrjabin (547)
Marton Éva (794)
Társművészetek (1696)
Momus-játék (5838)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62157)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4806)
Franz Schmidt (3606)
Opernglas, avagy operai távcső... (20487)
Balett-, és Táncművészet (6024)
Bartók Rádió (771)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (171)
A MET felvételei (423)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Zeneakadémián kívül (A Zukerman ChamberPlayers a Thália Színházban)
- dni -, 2011-04-05 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Zukerman ChamberPlayers 2011. március 19.
Thália Színház

Zukerman ChamberPlayers

MOZART: G-dúr hegedű-brácsa duó, K.423
SCHUBERT: C-dúr vonósötös, D 956
BRAHMS: f-moll zongoraötös, Op.34

*

Te is voltál már úgy, kedves olvasó, hogy gyermekkorod egy régi környezetébe visszatérve minden sokkal kisebbnek látszik, mint amire emlékszel?

Persze Zukerman nem ment össze. Mégis furcsa, hogy amikor réges-régen rácsodálkoztunk a tévében, mintha nagyobb lett volna. Akkoriban még nem nagyon hallhattuk élőben, és persze YouTube sem volt.
Emlékszel, milyen lehengerlő volt az a pimasz magabiztosság, amivel a Halvorsen-féle Passacaglia-átiratban, abszolút vibratomentesen, üres húron húzta meg a variáció záróhangját – miközben a bal kezével lapozott?

Lehet, hogy csak a tolószékben ülő Perlman mellett tűnt daliásnak? Vagy csak attól tartok, azt vetíti előre az elmém, amit időközben innen-onnan hallottam rebesgetni, miszerint Zukerman azért már nem a régi?

Nézd, mondja a feleségem a reklámfotóra mutatva, már bajusza sincs...

Ezen aztán – némileg röstelkedve – kuncogunk egy sort, de már csak ezért is gondolom, illenék elmenni és saját fülűleg ellenőrizni a mester nagyságát.

De a hangversenyt nem a sztár kezdi, ő udvariasan előreküldi a fiatalokat, mindazonáltal korban és felkészültségben ők is érett művészeknek tűnnek. A Mozart-duó nagyszerű darab, az apparátus sem tűnik szegényesnek. Egyetlen hegedű és egy brácsa mindössze, de a mély szólamok és a magasak, a teljes harmóniavilág, minden megvan. És milyen szép hangja is van a brácsának...
Szeretem az egészet, még akkor is, ha Jessica Linnebach és Jethro Marks "csupán" ügyes és tehetséges hangszereseknek tűnnek, de hegyeket nem mozgatnak, korszakokat nem alkotnak.

Azt kell mondanom, hogy Zukerman színrelépésével a vonósötösben sem éreztem először nagy változásokat, de viszonylag hamar rá kellett jöjjek, mérsékelt lelkesedésem okai inkább a környezetben és bennem magamban vannak. Elterelte a figyelmem az a gondolat, hogy ilyen kamarazenéléshez a Thália Színház a MűPánál sokkal kellemesebb méretű terem – csak éppen nem szól jól. Nagyon hiányzik a Zeneakadémia.
Emellett elkövettem azt a hibát, hogy az egyik legzseniálisabb kamaraművet, a Schubert-vonósötöst egy régebbi kedvenc előadáshoz, az Alban Berg Kvartett felvételéhez mértem.
Hiba volt!

Onnan kezdve, hogy csak a pódiumon elhangzottakra koncentráltam, minden sokkal természetesebb és szebb lett. Ami megszólalt, a két legfontosabb pontján volt "nagyobb", mint a koncertet felvezető Mozart-duó, mégpedig alul és felül.
A Zukerman ChmaberPlayers állandó csellistája, Amanda Forsyth mellé a talán még jobb Sada Harada csatlakozott, és kettőjüktől nagyon szép, magvas mélyeket hallottunk.
A felső szólamban pedig Pinchas Zukerman hegedűje még mindig nagyon jól szól.

Tulajdonképpen a második félidő is jólesett – Brahms f-moll zongoraötöse is nagy kedvenc –, de ott már sokkal nehezebb volt elvonatkoztatni korábbi élményektől, emlékektől.
Kocsis hatalmas és színgazdag, "agresszív" zongorázása jutott eszembe, amivel Kelemen és Perényi kénytelen volt lépést tartani. Nem akármilyen élmény volt...

Nem tudhatom, hogy a Zukerman ChamberPlayers hangszereseiből mit hozhatott volna ki egy ilyen kaliberű zongorista.

Nem azt akarom mondani, hogy Angela Cheng közepes, vagy rossz muzsikus, végül is, helyenként nagyon szép hangokat játszott. Kár, hogy többnyire túl udvariasan zongorázott. A Brahms így "csupán" kellemes volt, de nem szikrázott.

A hangverseny végén különösen melankolikus hangulatban tartottam hazafelé. Igazán jó lenne több kellemes kamarakoncertre eljutni, de azt hiszem, nem csak rajtam múlik.
Mondtam már, hogy nagyon hiányzik a Zeneakadémia?

Hírek
• Ismét szolgáltathatnak zenét a vendéglátóhelyek
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1799 • Jacques François Halévy († 1862)
elhunyt:
1840 • Niccolo Paganini, hegedűs, zeneszerző (sz. 1782)
2003 • Luciano Berio, zeneszerző (sz. 1925)