Bejelentkezés Regisztráció

Egyéb

Négy World Premier-újdonság a Hungarotontól

2010-11-25 09:09:59 Johanna

JOHANN SIGISMUND KUSSER: Két serenata a dublini udvar számára
Aura Musicale
Susan Hamilton, Csereklyei Andrea, Csapó József, Mariam Sarkissian, Lax Éva, Kállay Gábor, Mészáros Péter, Dominik Wörner - ének
HCD 32337

GENNARO MANNA: Nagyheti responzóriumok
Purcell Kórus
Vályi Csilla - gordonka, Gyöngyösi Levente - orgona
Vez.: Vashegyi György
HCD 32652

WILLIAM SHIELD: Vonóstriók
Szabadi Vilmos - hegedű, Kovács Szilvia - mélyhegedű, Újházi Gyöngyi - gordonka
HCD 32669

ALFREDO PIATTI: Dalok
Claudia Nicole Bandera, Leonardo De Lisi - ének, Pierluigi Ruggiero - gordonka, Andrea Baggiola - zongora
HCD 32670

Kusser: Két serenata Az ismeretlen barokk zeneművekre fogékony hallgatók figyelmébe ajánlanám az Aura Musicale új felvételét. Johann Sigismund Kusser (avagy a "Pozsonyi Orfeusz") korának egyik igen jelentős alkotója volt, s bámulatos európai karriert futott be.
A felvételen szereplő két művet Dublinban komponálta, ahol az alkirály első komponistája és zenemestere címet viselte. Két serenata megjelölésű darab került a lemezre, amely műfaj lényegében minioperát takar. Az elsőnek nincs igazi cselekménye, szereplői allegorikus figurák, istenségek. A francia stílusú nyitányt recitativók és áriák követik, többségükben da capo formában megírva. A második serenata cselekménye Béke és Viszály civakodásáról szól, akik között Győzelem tesz rendet, oly módon, hogy Viszályt a pokolba küldi. Színre lép még Boldogság és Bőség is, majd Merkúr istenséggel is találkozunk.
Máté Balázs így ír a lemez kísérőfüzetében: "Minioperái alapján elmondható, hogy 'Johannis Cousser, a magyarországi Pozsonyban működő neves kántor fia' kiapadhatatlan invenciójú mester, aki a brit zenetörténetben kulcsszerepet játszik az akkoriban újdonságnak számító serenata műfajának meghonosítása révén."

Manna: Nagyheti responzóriumok Valamivel később élt Gennaro Manna, akinek Nagyheti responzóriumait a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar tagjainak értő tolmácsolásában hallhatjuk, Vashegyi György irányításával.
Manna Nápolyban született 1715-ben, s élete nagy részében itt élt s alkotott. Hírnevét elsősorban operáinak köszönhette (a szövegkönyvek jó részét Metastasio írta), pályája második felét azonban szinte kizárólag az egyházzenének szentelte.
A lemezen szereplő responzóruim-ciklust a szerző huszonhat évesen komponálta.
A Purcell Kórus nagyon szép hangszínnel, érzékenyen énekel. A continuo - egy cselló (Vályi Csilla) és egy orgona (Gyöngyösi Levente) - gyönyörűen simul a hangzásba. Kifejezetten áhítatos, bensőséges muzsikálás tanúja lehet, aki ezt a lemezt meghallgatja.

Shield: Vonóstriók A következő felvétel már a klasszika korába invitálja a hallgatót. Az angol William Shield (1748-1829) vonóstrióit Szabadi Vilmos, Kovács Szilvia és Újházi Gyöngyi izgalmas előadásában hallhatjuk.
Bár a szerző neve valószínűleg keveseknek ismerős, a maga korában igen híres komponistát tisztelhetünk benne. Joseph Haydn például kifejezetten nagyra becsülte kollégája alkotásait, különösen a The Woodman című operájáért lelkesedett. Shield egyébként szívesen ismerkedett a skót és ír népzenével, s gyakorta használt műveiben népies elemeket. 1780-tól 1797-ig a Covent Garden zeneszerzője volt, majd egy vita kapcsán felmondott és komponálással, valamint elméleti munkák írásával töltötte hátralévő éveit. Hangszeres darabjai leginkább házikoncerteken hangzottak el, igen népszerűek voltak a főurak és a zeneszerető polgárok körében.
E lemezen hét triója hallható, 2-4 tételes, kellemes, helyenként kifejezetten izgalmas, érdekes muzsikák. Jó szívvel ajánlom a vonós kamarazene kedvelőinek.

Piatti: Dalok A negyedik korong a 18. század második felében alkotó Alfredo Piatti dalait tartalmazza, melyekhez a zongorán kívül igen izgalmas csellókíséret is tartozik. Nem olyan meglepő mindez, ha tudjuk, hogy a szerző első gordonkás volt a Her Majesty's Theatre-ben Itt ismerkedett meg például Verdivel, aki igen nagyra tartotta művészetét. A gordonka Paganinijének is nevezett komponistát Liszt Ferenc is kitüntette figyelmével, s olyannyira nagy tehetségnek tartotta, hogy egy Amati csellóval ajándékozta meg. Mendelssohn versenyművet akart komponálni neki, Joachim József pedig vonósnégyesébe hívta muzsikálni.
A lemez kísérőfüzetében Gyenge Enikő így ír: "Míg hangszeres művei - természetesen mind gordonka- vagy gordonkás muzsikák - egy jellegzetesen olasz virtuozitás és az európai modern kifejezés között ingadoznak, addig gazdag vokális termésében viszonthalljuk a Donizettitől Verdiig ívelő olasz operastílust, sajátosan plasztikus dallamosságával, extrovertált közvetlenségével, mely a legnagyobb természetességgel vált át az elegáns és rafinált ťszalonŤ lírába. Egyértelmű, hogy ezek nem a tulajdonképpeni közkedvelt schuberti és schumanni értelemben vett ťliedekŤ, de stilisztikailag így is meghaladják a viktoriánus zene másik olasz királyának, Sir Francesco Paolo Tosti románcainak bájos kellemetességét."






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.